Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-22 / 93. szám

2016. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Magyarország támogatja az EU-török megállapodást Németh Zsolt: az EU-török megállapodás azt jelenti Európának, amit a kerítés Magyarország számára Magyarország támogatását él­vezi az EU-török megállapodás, mivel általa sikerült megvalósí­tani Európa külső' határvédel­mét, azaz a megállapodás azt jelenti Európának, amit a kerí­tés Magyarország számára - fo­galmazott Németh Zsolt, az Or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének vitáját követően az MTI-nek te­lefonon nyilatkozva szerdán. Elmondta: a migrációról folytatott vita középpontjában az EU- Törökország megállapodás állt, amely­nek egyik legfontosabb sikere a poli­tikus szerint, hogy Európa külső hatá­rai ismét védelmet élveznek. Ugyan­akkor sajnálatosnak nevezr te azt, hogy az urópa Tanács szerdai ülésén leszavazta az Európai Uni­ót. Az ET olyan határo­zatot fogadott el ugyanis, amely arra az álláspontra helyezkedik, hogy a megállapodás ellentétes bizonyos alapvető emberi jogi normákkal - mondta a képviselő. Megemlítette: a Törökországgal való megállapodás fontos eleme, hogy a menekültek tag­államok közötti áthelyezését tekintve az önkéntesség elvéből indul ki. Ma­gyarország ezt a megközelítést tartja az egyedül elfogadhatónak - fogalma­zott. Az antiszemitizmus témájában folytatott vitában Németh Zsolt felszó­lalásában azt hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt biztonságra van szük­ség Európában. „Azzal tudjuk a leg­többet tenni a zsidó közösség bizton­ságérzetének növelése érdekében és az antiszemitizmus ellen, ha biztosí­tani tudjuk a kontinens külső és a bel­ső biztonságát” - fogalmazott. Hangsú­lyozta: az izraeli-palesztin békefolya­mat leállása miatt fel kell éleszteni és erősíteni kell a diplomácia adta lehe­tőségeket, hogy a kétállami megoldás újra napirendre kerülhessen. Németh Zsolt arról is tájékoztatott, hogy a gyermekek a világbékéért el­nevezésű kez­deményezés keretében szer­dán ukrajnai gyermekek, közöttük öt kárpátaljai magyar gyer­mek látogatott Strasbourgba. Elmondta: az ukrajnai magyar nagykövetség, az uk­rajnai magyar főkonzulátus, valamint az Ivano-Frankivsk régió tiszteletbeli magyar konzulja által életre hívott kezdeményezés célja, hogy az ukraj­nai háború következtében árván, vagy félárván maradt gyermekeket felkarolja. Németh Zsolt hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország kiáll szom­szédja mellett, és amellett, hogy béke és békés együttélés valósuljon meg egy szabad és független demokrati­kus Ukrajnában. Gyöngyösi Márton (Jobbik) ország­gyűlési képviselő az MTI-nek nyilat­kozva elmondta: a migrációs válságról folytatott szerdai vita során felszólalá­sában arra hívta fel a figyelmet, hogy a menekültek és a jobb élet reményé­ben érkező gazdasági migránsok kö­zött különbséget kell tenni. A migrációs válság megoldásához való felelős hozzáállás az lenne, ha mindkét esetben hosszú távú megol­dást tudna ajánlani az unió, mivel Eu­rópa országai a generációk óta terüle­tükön élő más kultúrájú lakosaik in­tegrációjára sem képesek - fogalma­zott. Mindez olyan kockázatoknak te­szi ki a kontinenst, amely a stabilitását veszélyezteti - tette hozzá. A képviselő úgy vélte, arra kellene törekedni, hogy menekülteket hazá­jukhoz a legközelebb lehessen letele­píteni annak érdekében, hogy a hábo­rús viszonyok elmúltával könnyen visszatérhessenek szülőföldjükre. Eh­hez minden segítséget meg kell adni Törökországnak, Jordániának és Li­banonnak egyaránt - húzta alá. Szabályosan erkölcstelen „Hát a demokrácia... nos, az le lett sza...a” - egy rotterdami polgár ezzel a tömör. Facebook- bejegyzéssel kommentálta a holland parlament döntését, amely semmibe vette az április eleji népszavazás eredményét. Pedig még maga Mark Rytte miniszterelnök is, megígérte, ha már elég ember ment el, és azok hatvankét százaléka ne­met mondott az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződé­sére, akkor figyelembe veszik a fránya nép szavát Hát nem vették. A referen­dum persze nem volt ügydön­tő, tehát tulajdonképpen sza­bályosan jártak el a nagyszerű holland parlamenterek. Betar­tották a demokrácia minden írott szabályát, és egy szava­zással megsértették szinte va­lamennyi íratlant. A roppan-, túl nyitott, az emberi jogokat és a sajtószabadságot zászlóra tűző, a másságot, a kisebbségi véleményt a legmesszemenőb­bekig tiszteletben tartó Hol­landiában semmibe vették az emberek akaratát. Rutte kor­mányfő a szemébe hazudott a népének, majd a tegnapi sza­vazás után büszkén vigyor­gott. Kérem, helyén értsék: mindennek semmi köze Uk­rajnához, pláne nem az ukrán emberekhez. Itt a holland elit­ről van szó, amely a saját pol­gárai véleményét semmibe vé­ve feküdt le a brüsszeli bürok­ratáknak. S szó van az Európai Unió irányítóiról is, akik bele­zsarolták, belekorrumpálták ebbe a helyzetbe Ruttééket. Ez a brüsszeli munkamódszer, ám ami eddig zugirodákban ment, most a parlament nyil­vánossága előtt játszódott le. Az EU is, az alapító Hollandia is megbukott népakaratból. Súrlódások Moszkva és a NATO között Oroszország azzal vádolja az Egyesült Álla­mokat, hogy a Baltikumban katonai hadmű­veletekkel próbál nyomást gyakorolni . Maradtak a komoly nézeteltérések a NATO és Oroszor­szág között az ukrán válságra vonatkozóan - ez derült ki az észak-atlanti szövetség és Moszkva képviselőinek tegnapi ülésén. A holland parlamenti képviselők többsége - az áp­rilis eleji népszavazás eredménye ellenére - elutasította az EU-ukrán társulási megállapodásból való azonnali kilépést Nem sikerült közelíteni az ukrán válságra vonatkozó nyugati és orosz álláspontokat a NATO-Oroszország Ta­nács tegnapi ülésén, a felek mindazonáltal rendkívül hasznos és őszinte megbeszélést folytattak - közölte Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára. Brüsz- szeli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, „komoly nézet- eltérések vannak a NATO és Oroszország között, ezen a mai tárgyalás sem változtatott”. „Számos szövetséges nem ért egyet azzal, hogy Oroszország polgárháború­ként próbálja meg ábrázolni (az ukrán válságot). Orosz­ország destabilizálja Kelet-Ukrajnát, támogatást nyújt a szakadároknak, lőszert, pénzt, felszerelést, valamint irá­nyítást” - hangsúlyozta a NATO-főtitkár. Stoltenberg kiemelte, a NATO nem ismeri el, hogy a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félszigetet Oroszország annektálta. Rendkívül aggasztónak tartják a kelet-ukraj­nai fegyverszüneti megállapodás egyre gyakoribb meg­sértését. Mint mondta, a NATO tagországai határozottan támogatják Ukrajna szuverenitásának és területi egysé­gének megőrzését. Alekszandr Grusko orosz NATO-nagykövet a tegnapi ülésen azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a Baltikumban katonai manőverekkel próbál nyomást gyakorolni Oroszországra, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ezekre szükség esetén válaszolni fog. Grusko arra utalt, hogy a múlt héten egy amerikai romboló het­ven kilométerre közelített meg egy orosz hadikikötőt (Kalinyingrádot). Az Európai Bizottság tegnap az Ukrajnával szem­ben alkalmazott schengeni vízumkényszer eltörlésé­re tett javaslatot. Az elképzelés szerint a vízummen­tesség csak azokra vonatkozna, akik biometrikus azo­nosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek, és féléven­te legfeljebb kilencven napot terveznek tartózkodni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tag­országaiban. A holland parlamenti képviselők többsége - az áp­rilis eleji népszavazás eredménye ellenére - tegnap el­utasította az EU-ukrán társulási megállapodásból va­ló azonnali kilépést. Az euroszkeptikus Szocialista Párt indítványát szűk többséggel szavazták le a száz­ötven tagú parlamentben: hetvenöt képviselő voksolt a javaslat ellen és hetvenegyen támogatták azt. Az áp­rilis elején a Szocialista Párt kezdeményezésére a té­mában tartott népszavazáson a holland lakosság hat­vankét százaléka elutasította a társulási megállapo­dás ratifikálását.

Next

/
Thumbnails
Contents