Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-12 / 84. szám
Eltűnt hatezer kiskorú bevándorló Berlin. Németországban eltűntként tartanak nyilván csaknem hatezer kiskorú menekültet - írta a Berliner Morgenpost című lap hétfőn kormányzati adatokra hivatkozva. A szövetségi belügyminisztérium a parlament (Bundestag) megkeresésére adott válaszában azt írta, hogy 2015-ben 8006 kiskorú menekült tűnt el, és közülük 2171 került elő. így jelenleg 5835 felnőtt kísérő nélküli kiskorú menekültet tartanak nyilván eltűntként, köztük 555 gyereket Többségük Afganisztánból, Szíriából, Eritreából, Marokkóból és Algériából érkezett. Az ellenzéki Zöldek szerint „szomorú, hogy a kormány nincs riadókészültségben” annak láttán, hogy csaknem hatezer kiskorú hollétéről nem tudni semmit. Ez a hozzáállás a védelemre szoruló emberek legsérülékenyebb csoportjához újabb példája annak a „hidegszívűségnek”, amellyel a kormány nemrégiben korlátozta a családegyesítési jogot - mondta Luise Amstberg, a Zöldek frakciójának menekültügyi szóvivője. Hozzátette: aggasztó, hogy a kormány nem veszi komolyan a prostitúcióra kényszerítés és a kizsákmányolás egyéb formáinak veszélyét, amely az eltűnt kiskorúakat fenyegeti. Öngyilkossági hullám egy indián közösségben Toronto Rendkívüli állapotot hirdetett ki öngyilkossági kísérletek aggasztó hulláma miatt egy kanadai indián közösség vasárnap, miután előző éjjel 11 tagja próbált meg véget vetni életének. Az ontariói Attawapiskat közösségről van szó, amely mindössze kétezer lelket számlál, és amelyben március során további 28-an próbálkoztak öngyilkossággal, azaz a szombatiakkal együtt már csaknem 40-en hat héten belül. A gyakoriság rendkívül megnőtt, mivel az előző hat hónapban - tavaly szeptember eleje és idén február vége között - összesen hatva- nan próbálták megölni magukat. Mindazonáltal a tavaly szeptember óta feljegyzett száz kísérlet közül csak egyetlen volt végzetes. Kanada őslakosainak száma 1,4 millió, a lakosság négy százalékát jelentik. Az átlagnál szegényebbek, várható élettartamuk rövi- debb, gyakrabban halnak erőszakos halált. Tisztázni kell a légikatasztrófa okait Politikai huzavona nélkül, szakszerűen kell tisztázni a szmolenszki légikatasztrófa okait - jelentette ki Andrzej Duda lengyel államfő Varsóban, felavatva a 2010-es tragédia áldozatául esett Lech Kaczynski elnök emléktábláját. Varsó. Andrzej Duda vasárnap délután a több tízezer lengyel részvételével tartott megemlékezés során avatta fel a varsói elnöki palota homlokzatára rögzített emléktáblát. A táblaavatás része volt azoknak a megemlékezéseknek, amelyeket a szmolenszki légikatasztrófa 6. évfordulója alkalmából szerveztek országszerte. A lengyel államfő utalt Lech Kaczynskinak arra a beszédére utalt, amely 2010. április 10-én hangzott volna el, a katyni tömeggyilkosság 70. évfordulóján rendezett helyszíni megemlékezésen. A légikatasztrófa miatt soha elő nem adott beszédben Kaczynski hangsúlyozta volna: a Katynról szóló igazság megállapítása azért fontos, mert „begyógyítaná a katyni sebet”, lehetőséget teremtene az igazságon alapuló jövő építésére. Duda a történelmi igazságtétel mellett nemzeti megbékélésre, a 2010-es légikatasztrófa okainak megítélésében fennálló ellentétek áthidalására hívta fel a lengyeleket. „Megbocsátásra szólítom fel önöket, mert ma nagy szükségünk van rá, és nélkülözhetetlen egész Lengyelország számára, amelynek jövőjét együtt kell, hogy építsük” - hangsúlyozta az államfő, rámutatva, a tragédia áldozatai „különféle politikai táborokba tartoztak, különféle nézeteket vallottak, voltak köztük hívők, s biztosan nem hívők is, ahogy ez minden társadalomban, minden államban lenni szokott”. Grzegorz Schetyna, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform elnöke vasárnap az észak-lengyelországi Gdanskban emlékezett meg a légikatasztrófa áldozatairól. Leszögezte: a tragédia óta eltelt évek lengyelországi története „nagyon nehéz volt”, de „jó emlékezetet" kell építeni az egész „kegyetlen eseményről”. 2010. április 10-én a nyugatoroszországi Szmolenszk mellett leszállás közben, sűrű ködben lezuhant a TU-154M típusú lengyel kormánygép, fedélzetén Lech Kaczynski lengyel államfővel és feleségével, valamint számos magas rangú politikai, katonai, egyházi vezetővel, neves közéleti személyiségekkel, akik a Katynban 1940 tavaszán a szovjet belügyi rendőrség által lemészárolt több ezer lengyel hadifogoly tiszt emlékére rendezett gyászünnepségre tartottak. A küldöttség és a gép teljes személyzete - összesen 96 ember - életét vesztette. A katasztrófa okait illetően az orosz és a lengyel vizsgálóhatóságok eddig eltérő részeredményekre jutottak, Oroszország a lengyel pilótákra hárította a teljes felelősséget. A bűnügyi vizsgálat mindkét országban jelenleg is folyik. Kevesebb a Törökországból érkező menedékkérő Az EU-Törökország válságkezelési megállapodás életbe lépése óta 80 százalékkal csökkent az Égei-ten- geren Törökországból Görögországba átkelő menedékkérők száma - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német vasárnapi újság az uniós határigazgatási ügynökség (Frontex) adataira hivatkozva. Berlin. A lap szerint a megállapodás még az ügyet közelről ismerő szakértők várakozásainál is gyorsabban és jobban fejti ki hatását. A Frontex kimutatása alapján az idén a január 1-je és március 20-a - a megállapodás életbe lépésének napja - között naponta átlagosan 1676-an érkeztek a görög szigetekre, azóta pedig naponta átlagosan 337-en, ami 80 százalékos csökkenést jelent. A 80 százalékos csökkenés több tényezőre vezethető vissza. A legfontosabb, hogy Törökországban elterjedt az a hír, hogy az Egei- tengeren keresztül Görögország felé vezető migrációs útvonal zsákutca. Ebben szerepe van az Európai Bizottságnak is, amely kampányt indított a közösségi portálokon, és Törökországban szórólapokon is terjesztette a hírt. A török hatóságok is határozottabban lépnek fel, sűrűbben ellenőrzik a görög szigetekkel határos partvidékre vezető utakat és gyakrabban hajtanak végre az ember- csempészeket célzó akciókat, aki pedig mégis nekivág a tengernek, számolhat azzal, hogy még a török felségvizeken feltartóztatják és visszafordítják hajóját. Hatékonynak bizonyult az embercsempészet elleni küzdelemben a térségben indult NATO-küldetés is, és az észak-atlanti szövetség kötelékében tevékenykedő hat hajó jelenlétének az a „hasznos mellékhatása” is megvan, hogy kevesebben vesznek oda a tengeren, mert a bajba került csempészhajókról gyorsan kimentik az embereket. Görögország és az uniós társországok együttműködéséről sok jó hírt hallani - áll a FÁS beszámolójában, amely szerint főleg Németország, Franciaország, Nagy-Britan- nia és az uniós soros elnök Hollandia támogatja megállapodás végrehajtását. Nagy- Britanniával kapcsolatban hozzátették, hogy beigazolódott: David Cameron igyekszik mindent megtenni a válságkezelés sikeréért, arra számítva, hogy az eredmények a hasznára válhatnak az uniós tagságról rendezendő népszavazás ügyében. Számos további tagállam is egyre inkább közreműködik a válságkezelésben, „csak két ország csinál úgy, mintha semmi köze nem lenne az egészhez: Magyarország és Ausztria” - olvasható a konzervatív német hetilapban. Europol ügynökök a görög szigeteken Az európai közös rendőrség, az Europol fedett ügynököket küldött a Törökországhoz közel fekvő görög szigetekre, hogy már ott próbálják meg kiszűrni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet embereit, és leleplezzék a bűnöző hálózatokat. Athén. A Kathimerini című görög lapnak adott interjújában Robert Crepinko, az emberkereskedelem ellen nemrég létrehozott európai központ igazgatója elmondta, hogy jelenleg tíz Myen ügynök dolgozik a szigeteken, valamint Pireusz kikötőjében. Feladatuk, hogy keressék a gyanús migránsokat az Europol hollandiai adatbázisában. A feltételezett szélsőségesek kiszűrésén túl az akció célja a görög hatóságok támogatása az emberkereskedés és a szervezett bűnözés más formái elleni küzdelemben. Az ügynökök bevetéséről a tavaly novemberi párizsi merényletek nyomán döntött az Európai Unió. Vizsgálják az illegális migráció lehetséges új útvonalait is: az emberkereskedő maffiák Albániára és Bulgáriára is ki akarják terjeszteni a tevékenységüket Távozik a belügyminiszter Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter (jobbra) és Wolfgang Sobotka alsó-ausztriai tartományi kormányzóhelyettes az Osztrák Néppárt (ÖVP) ülését követően Bécsben 2016. április 10-én. A párt ülésén Mikl- Leitner bejelentette, hogy lemond miniszteri tisztségéről, hogy az alsó-ausztriai tartományi vezetésben vállaljon szerepet míg Sobotka veszi át tőle a belügyminiszteri posztot. Összetettebb feladat lett a világ nukleáris lefegyverzése Frank-Walter Steinmeier német külügyminisztert (jobbról a második) köszöntik gyermekek a második világháborúban Hirosimát ért atomtámadás áldozatainak emlékművénél tartott koszorúzáson, a G7 kétnapos külügyminiszteri találkozón Az eddiginél összetettebb feladat lett a világ atomfegyverektől való megszabadítása Észak- Korea ismétlődő provokációi, valamint a szíriai és az ukrajnai biztonsági környezet romlása miatt - hangsúlyozták hétfőn kiadott zárónyilatkozatukban a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) külügyminiszterei, akik Hirosimában folytattak megbeszélést. Hirosima. A külügyminiszterek közleményükben megerősítették: elkötelezettek az iránt, hogy megteremtsék a feltételeit egy olyan világnak, amely mentes az atomfegyverektől. „Ezt a feladatot azonban bonyolítja a romló biztonsági környezet a világ számos régiójában, köztük Szíriában és Ukrajnában, kiváltképp pedig Észak-Korea ismétlődő provokációi” - szögezték le. A G7-külügyminiszterek ellátogattak hétfőn a hirosimai Békemúzeumba, majd koszorút helyeztek el a létesítményhez csatlakozó park emlékművénél hét évtizeddel azután, hogy az Egyesült Államok a második világháborúban atombombát dobott a településre. Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok diplomáciai vezetői ezen kívül egy külön nyilatkozatban a leghatározottabban elítélték Phenjan legutóbbi, január 6-i kísérleti atomrobbantását, valamint a február 7-i, március 10-1 és március 18-i rakétateszteket is. A tárcavezetők rendkívül sajnálatos dolognak nevezték, hogy Phenjan már négy kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A G7-külügyminiszterek kétnapos találkozójának napirendjén alapvetően a szíriai, líbiai, ukrán és észak-koreai helyzet szerepelt. A tárcavezetők támogatásukról biztosították az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet ellen Washington vezetésével harcoló nemzetközi katonai szövetséget.
