Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-08 / 56. szám
Provokátorokra számítanak Kolozsvár/Marosvásárhely, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra kéri a székely szabadság napján, március 10-én Marosvásárhelyen tartandó megemlékezés, felvonulás és tiltakozás résztvevőit, hogy azonnal szigeteljék el, és adják a rendfenntartók kezére azokat az esetleges provokátorokat, akik a békés, de határozott kiállást próbálnák megzavarni. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben Izsák Balázs SZNT-elnök rendkívül fontosnak ítélte, hogy mind a megemlékezés, mind a felvonulás és tiltakozó nagygyűlés a legnagyobb rendben, a hatályos gyülekezési törvényt betartva történjen.- Emlékezzünk és tiltakozzunk székely méltósággal, azzal az erkölcsi tartással, amely - a székely hagyományoknak megfelelően - népünk minden megmozdulását jellemezte a történelem során, és jellemzi ma is. Ne adjunk helyet semmilyen esetleges provokációnak, jöjjön az bárhonnan. Arra is felszólította a résztvevőket, hogy ne hozzák magukkal pártok, ideológiai csoportok zászlóit és egyéb jelképeit. „Fegyvert, fegyverként használható éles vagy hegyes eszközöket, szeszes italt, kábítószert nyilvános rendezvényre hozni súlyos törvény- sértés!” - áll a közleményben. Az SZNT elnöke arra kérte a rendezvény résztvevőit, hogy kerüljék az SZNT által megfogalmazott céltól idegen jelszavakat, gyűlöletkeltő, uszító, mások személyiségi jogait sértő, a rendezvény méltóságával ösz- szeegyeztethetetlen feliratokat „Legyünk sokan, hogy ne mondhassák Bukarestben, beletörődtünk a jogfosztottság állapotába, beletörődtünk abba, hogy polgármestereinket meghurcolják, naponta terjesszenek elő a törvényhozásban magyarellenes törvényjavaslatokat, végül olyan új régió létrehozását erőltetik ránk, melyben a székelyek is elszórványosodnak. Ezért kell eljönni Marosvásárhelyre, március tizedikén a székely vértanúk emlékművéhez" - fogalmaz a közlemény. Megkezdődött Brüsszelben az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója, amelyen előzetes hírek szerint megvitatják a migrációs válság kezelésének főbb kérdéseit, különös tekintettel az EU- Törökország cselekvési terv végrehajtására. Brüsszel. Az uniós és török vezetők a migrációs válságot érintő, egy munkaebéd keretében tervezett megbeszélésének középpontjában a novemberben elfogadott EU-Törökország cselekvési terv végrehajtása áll, valamint az Égei-tengeren tevékenykedő embercsempész-hálózatok felszámolása. Az unió azt várja Törökországtól, hogy már partjainál állítsa meg a menedékkérők útnak indulását Európa felé, valamint fogadja vissza a gazdasági bevándorlókat és mindazokat, akik az európai szabályozás értelmében nem jogosultak nemzetközi védelemre. Uniós vezetők a hétfői csúcs- találkozó eredményeként a nyugat-balkáni útvonal lezárásának lehetőségéről beszéltek, ugyanakkor Angela Merkel német kancellár az értekezletre érkezésekor kijelentette, hogy ellenzi azt, amely a gyakorlatban a görög-macedón határszakasz lezárását jelentené. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken úgy nyiUmos-torok csúcs Brüsszelben latkozott, hogy a tavaly kidolgozott cselekvési terv végrehajtásában komoly előrelépések mutatkoznak, ugyanakkor még mindig túl sokan érkeznek Görögországba a török partok felől illegálisan. Tusk előzetesen beszámolt arról, hogy Ahmet Davutoglu török kormányfő megerősí- ‘ tette: Ankara készen áll a török vizeken feltartóztatott migránsok visszafogadására. Tusk hozzátette: úgy Törökország, mint az unió hisz abban, hogy csökkenteni lehet a nagyarányú bevándorlást azzal, ha Görögországból gyorsan visszaküldik a nemzetközi védelemre nem szoruló bevándorlókat. Dimitrisz Avramo- pulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja pénteken jelentette be, hogy az unió elfogadta és pozitív mérleget vont Törökország második helyzetjelentéséről a vízumliberalizációs útiterv feltételeinek török végrehajtása tekintetében. Avramopulousz kitért arra is, hogy az uniós bizottság átutalta Törökországnak a menekültek helyzetének javítását célzó 3 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagból az első, 95 millió eurós részletet. Az uniós és török vezetők hétfői tárgyalásán a külső határok védelme, a menedékkérők az unión belüli áthelyezése, illetve a visszaküldésére vonatkozó határozatok, valamint a humanitárius segítségnyújtás is szóba kerül. Martin Schutz, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Ahmet Davutoglu török miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (balról-jobbra) az Európai l/nió és Törökország vezetőinek rendkívüli migrációs csúcstalálkozója előtt Brüsszelben Per indult a világ atomhatalmai ellen India jogi képviselőinek előzetes meghallgatásával kezdetét vette hétfőn a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) az a per, amelyet a csendes-óceáni Marshall-szigetek indított a világ három atomhatalma ellen a nukleáris leszereléssel kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeik be nem tartása miatt. Hága. A csendes-óceáni szigetország mind a 9 atomfegyverrel bevallottan vagy gyaníthatóan rendelkező állam ellen keresetet nyújtott be, ám az Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Kína, Izrael és Észak-Korea elutasította, hogy részt vegyen az eljárásában. Az előzetes meghallgatások így most arra összpontosítanak, hogy a hágai testület elfogadhatja-e az India, Pakisztán és Nagy- Britannia ellen benyújtott kereseteket, amelyekben a parányi szigetország a világ atomfegyverkészletének felszámolását célzó tárgyalások újrakezdését sürgeti az alperesektől.- Szégyen, hogy a másik hat nukleáris hatalom úgy döntött, hogy nekik nem szükséges reagálni - panaszkodott Phon van den Biesen, a szigetország egyik jogi képviselője. A Marshall-szigetek egyik minisztere, Tony de Brum elmondta, hogy 9 éves kisfiúként nagyapjával horgásztak, amikor tőlük mintegy 300 kilométerre az Egyesült Államok végrehajtotta hazájában az egyik nukleáris kísérletet. Pakisztán és Nagy-Britannia ügyét kedden és szerdán kezdik el tárgyalni. India csütörtökön azzal akar majd érvelni, hogy a hágai bíróságnak nincs hatásköre a kérdésben. Hetekbe vagy akár hónapokba is telhet, mire kiderül, folytatódhat-e a per. A Marshall-szigetek szerint az atomhatalmak jogilag kötelesek lennének tárgyalni a nukleáris lefegyverzésről, ám ehelyett például India éppen atomfegyver-arzenáljának meny- nyiségi és minőségi fejlesztésén dolgozik. Nem először kérik fel a hágai testületet arra, hogy döntsön az atomfegyverek ügyében. Egy 1996-os véleményében a bíróság kimondta, hogy az atomfegyver használata vagy az azzal való fenyegetőzés általában véve szembemegy a háborús és a humanitárius joggal, ugyanakkor a testület megjegyezte azt is, hogy nem tud egyértelműen határozni abban a kérdésben, hogy jogos-e a nukleáris fegyver használata vagy az azzal való fenyegetőzés akkor, ha az állam tényleges túlélése forog kockán. 1996-ban a bírók egyhangúlag megállapították ugyanakkor azt is, hogy jogilag kötelező a nukleáris leszerelést célzó tárgyalások jóhiszemű folytatása és lezárása az 1968-as atomsorompó-egyezmény értelmében. Megosztott a felvidéki magyarság Budapest. Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutató- intézet elemzője szerint a magyar-magyar politikai megosztottság mindenképpen szerepet játszott a hétvégi szlovákiai választás eredményeiben, és rövid távon is csak az együttműködés jelentheti a megoldást. A szombati voksolást Robert Fico kormánypártja, az Irány - Szociáldemokrácia nyerte, a pozsonyi törvényhozásba vele együtt 8 politikai csoportosulás jutott be. Az új pozsonyi parlamentbe nem jutott be a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP), amelyre a választók 4,04 százaléka adta szavazatát. Berényi lózsef hétfőn azt mondta: a felvidéki politikai megosztottság miatt maradtak sokan passzívak a szlovákiai parlamenti választáson; kész vállalni a felelősséget és felajánlja lemondását Rákóczi Krisztián a voksolást értékelve hétfőn újságíróknak elmondta: a civil szervezetek - mint a Csemadok vagy a Szlovákiai Magyarok Kerékasztala által - szorgalmazott választási együttműködés a 6,5 százalékot szerzett Most-Híd és az MKP között nem jött létre. Ez mindenképpen arra sarkalta a magyarokat, hogy a megosztottságot látva távol maradjanak az urnáktól. Az, hogy az elmúlt tíz évben mintegy tíz százalékkal csökkent a déli járásokban a szavazókedv, ennek a politikai megosztottságnak tudható be - fejtette ki. Kitért arra is: hosszú ideig a magyar területek kiemelkedő aktivitást produkáltak, az elmúlt választásokon azonban már lehetett látni a választási kedv csökkenését; most ehhez Dunaszerdahely járás is csatlakozott, és az MKP gyenge szereplése javarészt ennek tudható be. Az elemző szerint egy etnikai párt, az MKP áll szemben a szlovák-magyar együttműködést szorgalmazó és magát vegyes pártként meghatározó Most-Híd tömörüléssel, ez a két párt egymás mellett ugyanakkor jórészt ugyanazokért a szavazatokért küzd - tette hozzá. Hadihajókkal az embercsempészek ellen Hadihajókat küld a brit kormány az Égei-tengerre az embercsempészek feltartóztatását célzó NATO- tevékenység részeként. London. David Cameron brit miniszterelnök hivatala hétfőn bejelentette, hogy a királyi hadi- tengerészet Mounts Bay nevű partra szállító hajója és a brit tengeri határrendészet két kisebb naszádja tart a térségbe, ahol napokon belül elkezdik tevékenységüket. A Mounts Bay fedélzetéről egy Wildcat típusú helikopter is segíti a felderítést. A Downing Street hétfői közleménye szerint a kötelék feladata a menekülteket tengeri úton Görögországba szállító embercsempészek azonosítása, és az összegyűjtött információ átadása a török parti őrségnek, hogy ennek hajói megállíthassák az embercsempészetre használt hajókat. A londoni miniszterelnöki hivatal hangsúlyozta, hogy februárban naponta átlagosan 1800 - az év eleje óta eddig összesen 116 ezer - migráns érkezett Görögországba az Égei-tengeren, ezért kell „megtörni az ember- csempészek üzleti modelljét”. A Downing Street szerint emellett meg kell törni azt a felfogást is, hogy ha valaki feljut egy hajóra, az le is telepedhet Európában, és ennek eszköze a csempészbandák szétzúzása, valamint az illegális migránsok visszaküldése minél nagyobb számban. Ehhez a török kormányt is segíteni kell. A kormányfői hivatal közleménye idézi David Cameron miniszterelnök személyes üzenetét is, amely szerint Nagy-Britannia - mivel nem tagja a schengeni övezetnek - közel sem szembesül olyan migrációs nyomással, mint más európai országok, de Londonnak ettől függetlenül segítenie kell, ahol csak tud. A Downing Street tájékoztatása szerint a Mounts Bay vezette kötelék német, kanadai, török és görög haditengerészeti egységekkel együtt vesz részt a kijelölt tengeri térség figyelésében. A brit miniszterelnöki hivatal hangsúlyozza, hogy ez az első összehangolt NATO-művelet a migránsválság kezdete óta. Öngyilkos merénylet Sabkadar. Az északnyugat-pakisztáni Sabkadar városban történt öngyilkos merénylet egyik sebesültjét viszik egy pesavari kórházba 2016. március 7-én. A sabkadari bíróság épülete elleni támadásban legkevesebb tizenegy ember meghalt, tizenöten megsebesültek.
