Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-08 / 56. szám
5 2016. MÁRCIUS 8., KEDD Százmilliárdokat vettek el az egészségügytől Budapest Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt 600 milliárd forintot vett el az egészségügytől - így reagált a Fidesz hétfőn arra a DK-s követelésre, hogy a kormány csoportosítson át százmilli- árd forintot „az egészségügy életben tartására” és a kórházi fertőzések csökkentésére. A Fidesz-frakció az MTI- nek küldött közleményében úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc kormánya „a betegeken üzletelni akart, az egészségügyben dolgozókat létbizonytalanságba sodorta, a kórházakat eladósította és hagyta leamortizálódni”. A kormánypárt szerint a kórházi fertőzésekről is hazudik a DK, ugyanis - mint írták - az ellenzéki párt által emlegetett „hamis adatokat” az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) már többször cáfolta. Nőtt a légi áruforgalom Budapest A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) adatai szerint 2,7 százalékkal nőtt a légi áruszállítás teljesítménye idén januárban az egy évvel korábbihoz képest. A montreali székhelyű szervezet közleményében megjegyezte, hogy tavaly április óta nem bővült ilyen mértékben az árutonna-kilométerben mért szállítás, és hozzátették: a bővülés mellett a repülőgépek töltöttsége 1,8 százalék- ponttal csökkent. Az IATA szerint a kereskedelem alacsony volumene miatt nem számítanak az áruforgalom érdemi emelkedésére 2016-ban. A világ régiói közül a Közel- Keleten mérték a legnagyobb, 8,8 százalékos bővülést, a forgalom 39 százalékát kitevő ázsia-óceániai térségből 1,3 százalékos emelkedést jelentettek, Európában pedig 2,5 százalékkal nőtt a teljesítmény. A Budapest Airport honlapján elérhető statisztika szerint a ferihegyi repülőtéren januárban 6816 tonna árut kezeltek. Emlékezés a múltról, ami a jövőnek szól Az emlékezés a múltról, de a jövőnek szól, az emlékezet nem törli el a bűn következményeit, de nélkülözhetetlen a megtisztuláshoz és az újrakezdéshez - mondta az igazságügyi miniszter a Kései főhajtás - a holokauszt jogász áldozatai című könyv bemutatóján hétfőn Budapesten, a Magyar Ügyvédi Kamara dísztermében. Budapest Trócsányi László a rendezvényen - lián Mór izraeli nagykövet és Bánáti János, a MŰK elnökének jelenlétében - az igazságügyi kormányzat nevében lerótta kegyeletét a holokauszt magyar jogász áldozatai előtt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy 75 éves adósságot törlesztenek a kötet megjelentetésével, amelyben azokról a jogász kollégákról emlékeznek meg, akiknek szembe kellett nézniük a zsidótörvényekhez vezető agitációval, a kirekesztő törvényekkel és intézkedésekkel, majd a deportálásokkal. Elmondta: a kötetben csaknem 1600 arc, sors, egyéni és családi tragédia jelenik meg. Kovács M. Mária, megköszönve a tárca kezdeményezését és az egyetem anyagi támogatását, egyebek mellett arról beszélt, hogy munkájukkal azt az évtizedes folyamatot akarták feltárni, amely a numerus clausustól a deportálásokig tartott, amikor a német megszállás után „a korabeli magyar hatóságok a zsidóságot egy idegen állam gyilkos gépezetének adták át”. Bálint Ákos György ügyvéd, túlélő egyebek mellett azt mondta, egyik európai városban, egyik megszállt országban sem fordult elő olyan sok, olyan nagy méretű és olyan eredményes - magán-, egyházi-, vagy külképviseleti -mentőakció, mint Budapesten, ezért Magyarország büszke lehet a fővárosára. ÍU*&ÍS * Trócsányi László igazságügyi miniszter és Kovács M. Mária történész, a könyv társzerzője beszélget a Magyar Ügyvédi Kamara dísztermében Rendőrségi meghallgatás népszavazás ügyben Budapest Nyakó István bízik abban, hogy a rendőrségi nyomozás feltárja: kik voltak a felbujtói azoknak, akik a Nemzeti Választási Iroda (NVT) épületében megakadályozták népszavazási kérelmének érkeztetésében. A szocialista politikus azt megelőzően beszélt erről, hogy hétfőn tanúként meghallgatták a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK). Nyakó István a meghallgatás után az MTI-nek elmondta, rajta kívül 19 feljelentő van az ügyben. Mint mondta, azt várja a nyomozástól, hogy felderíti: melyik „agytröszthöz” köthető a történtek kitalálása, és ki fizette az őt akadályozó „kigyúrt kopaszokat”. Úgy vélekedett: ez nem csupán büntetőeljárás, hanem politikai per is, amihez nagy segítséget nyújtott a tényfeltáró munkát végző független magyar újságírás, megkönnyítve a nyomozók munkáját.- Az elkövetői kör ugyanis beazonosítható: a szálak egy szolnoki testépítő klubba, egy herceghalmi magánlakásba és gimnáziumi osztálytársakhoz vezetnek - mondta. Úgy fogalmazott: jó volna, ha a kormányzó párt észrevenné, hogy az emberek nem szeretik, ha elveszik tőlük a vasárnap szabadságát, és visszavonnák a boltbezárásról szóló törvényt, ami így „a rendeltetési helyén, a szemétkosárban végezhetné”.- A nyomozás ügyében kétségeket kelt benne az a tény, hogy az érintett napon az NVI épülete előtt „fél napon keresztül nem jelent meg rendvédelmi szerv”, ami a rendőrség politikai vezetését minősíti - mondta a szocialista politikus. Nyakó István tanúkénti meghallgatása után az MTI-nek elmondta, kiderült, hogy rajta kívül 19 másik feljelentő van. Emellett a feljelentésében szereplő tényeket tisztázták és vették jegyzőkönyvbe - közölte. A szocialista politikus azt mondta, a két és fél órás meghallgatáson felhívta a rendőrök figyelmét arra is, hogy nem ismert, ki volt a megrendelő és bízik benne, a nyomozás rájuk is kiterjed. Február 23-án tömegjelenet volt az NVI Alkotmány utcai épületénél, többen ott várták, hogy a Kúria honlapján megjelenjen a végzés arról, elutasítja-e a vasárnapi boltzár ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezést, és ha igen, akkor elsőként adhassák le kérdésüket. Végül elsőként egy magánszemély adta le kérdését, négy másodperccel megelőzve Nyakó Istvánt. A szocialisták szerint mindez úgy fordulhatott elő, hogy több „kopasz férfi” akadályozta politikusukat. Szigorítanának a menekültügyön Budapest Szigorítana a menekültügyi szabályokon, így csökkentené a menedékkérők szociális ellátásait és egy hónapra rövidítené a menekültek befogadó-állomáson való tartózkodását a Belügyminisztérium tervezete, amely hétfőn került fel a kormány honlapjára. A belügyi tárca két javaslatot tett közzé, az egyik a migrációs és menekültügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról a másik pedig migrációs tárgyú és azzal összefüggő törvények módosításáról szól. Ez utóbbi ösz- szesen nyolc jogszabályt érint, köztük a menedékjogi törvényt, amelynek módosítását „a menedékjog intézményével tömegesen visszaélőkkel szembeni hatékony fellépéssel” indokolják. A tervezet szerint a szigorítás elsődleges iránya a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátások csökkentése, mert ezzel az intézkedéssel elkerülhetőnek tartják, hogy „a gazdasági migránsok kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek elő menedékjog iránti kérelmet”. Ennek érdekében megszüntetnék az integrációs szerződés intézményét, valamint bizonyos támogatásokat, így a nemzetközi védelemben részesítettek - menekültek, oltalmazottak - nem lennének jogosultak olyan juttatásokra, amelyek a magyar állampolgárokat sem illetik meg. A kormányrendeleteket módosító tervezet szerint hatályon kívül helyeznék a lakhatási támogatást és a beiskolázási támogatást, valamint sem a menedékkérők, sem a nemzetközi védelemben részesítettek nem lennének jogosultak költőpénzre. A tervezett törvénymódosítás szerint az elismerést követően a menekültek a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadó-állomáson tartózkodni, és ez alatt az idő alatt kell a magyarországi tartózkodásuk feltételeit megteremteniük. Képmutató Európa Jelenleg képmutatás jellemzi Európát: azt nevezik szolidárisnak, ha egy ország fittyet hány a közös schengeni szabályokra, az európai biztonságra, valamint napi több ezer bevándorlót enged be a kontinensre, vagy szállít át szomszédos országokba - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, egy más témájú fórumon. Budapest. A tárcavezető abszurdnak tartja, hogy miközben egy repülőtéri ellenőrzés alkalmával még a fogpasztát is ki kell rakni átlátszó zacskóba, Európa külső határain naponta ezreket engednek be anélkül, hogy tudni lehetne, „kik ők, milyen céllal jönnek és mit hoznak”. Szijjártó Péter szerint a szolidaritás többek között a közös szabályok betartását és a szomszédos országok folyamatosan növekvő terhelésének megakadályozását jelenti. A külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Befektetési Ügynökség által szervezett járműipari konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben Európa a közeli jövőben nem tér vissza a schengeni szabályokhoz, akkor „gyakorlatilag lefejezi a saját gazdaságát”. Jelenleg a schengeni zóna létezése az európai gazdaság versenyképességének első számú biztosítéka, azonban több tagország is hónapok óta látványosan megszegi a szabályokat, közülük is kiemelkedő Görögország, amely ezresével szállítja a bevándorlókat. Legalább ekkora baj ugyanakkor, hogy egyes európai intézmények és politikusok dicsérik ezt a szabályszegést - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a schengeni zóna összeomlásának pedig az autóipar lenne az egyik legnagyobb vesztese. Az Európai Beruházási Bank (EIB) tavaly 1,054 milliárd eurót folyósított Magyarországra, amely 18 százalékos növekedés az előző évhez képest - mondta Baranyay László, az EIB alelnöke hétfőn sajtótájékoztatón. Budapest. Az EIB alelnöke elmondta: tavaly magyarországi beruházásokra 1,424 milliárd euró összegű hitelszerződést kötött az EIB, ami 88 százalékkal több, mint 2014-ben, és ez 2012 óta a legmagasabb összeg. Képünkön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (balra) beszédet mond a 140 millió eurós hitelkeretről szóló megállapodást aláírásán a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. március 7-én. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 140 millió euró kedvezményes hitelt nyújt Magyarországnak a közúthálózat fejlesztésére, modernizálására egy 500 millió eurós hitelkeret első ütemeként. Mellette Baranyay László, az EIB alelnöke. Európai Beruházási Bank: 140 millió eurós hitel
