Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-23 / 68. szám
Kézműveskedés gyermekeknek Karancsbecény. Sok szeretettel várnak minden gyermeket március 24-én, csütörtökön délután, 14 és 16 óra között a helyi Közösségi Házba, egy vidám kézműves foglalkozásra. Mit is lehet majd ott csinálni? Lesz minden, ami a húsvéti saját készítésű tárgyak témakörtét lefedi, és olyan is, ami egy kicsit eltér ettől. Húsvéti tojás- és dekoráció-készítés, locsolóversek tanulása, és egyéb meglepetések is várják az odalátogató gyermekeket. A foglalkozás ideje alatt lehetőség nyílik törpenyulak megtekintésére és simogatására is. A szervezők kérik, hogy minden résztvevő vigyen magával ollót, ragasztót, és amit még szükségesnek érez. Babák és mamák együtt Pásztt Március 24-én, csütörtökön 9.30 és 11 óra között Baba-Mama Klub összejövetelt tartanak a Városi Könyvtárban. Szeretettel várják a kicsiket és szüleiket egyaránt! Szóváltásból pofozkodás Karancsaija. Garázdaság vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást egy 28 éves karánCsáíjai lakos ellen a Salgótarjáni Rendőrkapitányság. A férfi még tavaly október 30-án, az éjszakai órákban - Karancsaija belterületén, az utcán - előzetes szóváltást követően, hangosan szidalmazva lökdösött, majd tenyérrel több alkalommal arcon ütött három helyi lakost. A hatóság a napokban befejezte az eljárást és az ügy iratait vádemelés javaslatával továbbította a Salgótarjáni Járási és Nyomozó Ügyészségre. A Kálváriára vezetett az út A húsvéti előkészületekhez tartozik, hogy minden évben újra és újra átéljük Jézus keresztútját. Még hitelesebbé teszi mindezt, ha nem csak átérezzük, de végig is járjuk „vele” mindezt... Gerhát Karina Salgótarján. Természetesen mi nem érezzük azokat a fájdalmakat, amelyeket ő érzett, de belegondolunk, hogy min is ment át értünk, emberekért. És vajon miért is tette mindezt? Erre nagyon könnyű a válasz: mert végtelenül szeretett, most is szeret és mindig is szeretni fog minden embert. A jeruzsálemi keresztútra emlékezve kapaszkodtak fel idén is sokan a salgótarjáni Kálvária-hegyre. Ezen a lélekemelő programon számos gyermek, fiatal és idősebb egyaránt részt vett. Közösen imádkoztak, elmélkedtek, valamint erőt is merítettek a mindennapi gondok, problémák elviseléséhez, megoldásához. Külön öröm volt, hogy nemcsak a városból, hanem a közeli és távolabbi falvakból is érkeztek. Derűs, napsütés időben Krizsán Zoltán káplán atya vezetésével járták végig a keresztutat a hívek. A menet a maga csendes meghittségében fantasztikus lelki élmény volt, a legA jeruzsálemi keresztútra emlékezve kapaszkodtak fel idén is sokan a salgótarjáni hegyre meghatóbbak talán mégis a legkisebb gyermekek kedves és őszinte imái voltak. Papjaikkal együtt a résztvevők is felvették jelképesen a saját maguk „kis” keresztjét. Stációról stációra haladva énekelték: „keresztúton követünk, Jézus, édes Istenünk. Szenvedésed égi jel....” Fent a keresztnél a befejező imát pedagógusainkért, valamint ezért a gyönyörű hivatásért mondták el. Varga András esperes is értük ajánlotta fel a keresztutat, hiszen a mai világban nem mindennapi felelősség hárul rájuk. Ezen a csodálatos délelőttön azokra is gondoltak, akik sajnos nem lehettek velük, de a szívükben őket is elhozták a hívek, hogy részesei legyenek ennek a felemelő élménynek. Hétvégi olvasmányok avagy „Kultúra" szombaton Nógrád megye, a zenthe Ferenc-bérletsorozatban a minap mutatta be Salgótarjánban a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház Vajda Katalin „Anconai szerelmesek” című zenés komédiáját. Az előadás kuriózumát az jelentette, hogy a Zenthe Ferenc Színház társulatával is gyakran fellépő Bozó Andrea Jászai Mari-díjas színésznő - aki a Szkéné Színház „Bányavízének februári produkciójában egy pap idősödő házvezetőnőjét alakította kiválóan - ezúttal egy temperamentumos olasz szépasszony szerepében remekelt. Az „Anconai szerelmesek’’-kel március 26-i számunkban foglalkozunk. Ugyancsak szombati lapszámunkban térünk vissza a „Homorú tükröt kaptam örökül” című, Balázs János (1905-1977) salgótarjáni festőművész életét, munkásságát összefoglaló dokumentumfilmre, amely a közelmúltban a Dornyay Béla Múzeumban volt látható Kőszegi Edit rendező és Szuhay Péter kulturális antropológus aktív részvételével. A múzeum baráti körének szervezésében e héten került sor a Salgótarjánból elszármazott Manyasz Róbert Kázmér iszlámjogi szakértő előadására konkrétan Ománról, de szélesebb értelemben a muszlint világról, kultúráról. E rendezvényről szintén lesz szó a „Kultúra” oldalon, mint ahogyan arról a rendhagyó történelemóráról is, amelyet Óvári Gábor nyugalmazott ezredes, csata- és hadszíntérkutató tartott „A nagy háború. Egy korszak vége, egy újabb kezdete?” címmel a vendégelőadó egykori alma materében, a Madách Imre Gimnáziumban. Az emberiség 2000 éve még úgy gondolkodott az emberről, hogy három részből, testből, lélekből és szellemből áll. A következő évszázadokban ez fokozatosan megváltozott és a 9. századra a duális felfogás került előtérbe, miszerint az ember csak test és lélek. 869-ben a konstantinápolyi ökumenikus zsinaton úgy határoztak az egyházatyák, hogy dogmává teszik ezt a gondolkodást. Míg a korábbi bibliafordításokban sok helyen a szellem szó szerepel, addig a 869 után lefordított Szentírásban ugyanazokon a helyeken már a lélek szó áll. A „szellem” szó dogmatikus eltörlése volt az első fontos állomás a mai materializmus kialakulásában, amelyhez így a katolikus egyház is alaposan hozzájárult Európában a vallások nagy ré sze mára materializálódott, az em berek bibliai ismerete sekélyes nincs spirituális műveltségük, m európai ember elvesztette a szellemei értékeket, passzívak lettek a szellemi értékekkel kapcsolatosan. A jólét, az élvezetek váltak hangsúlyossá, az önpusztító életvitel terjedt el. A modern ember számára a Szentírás mára már csak mítosszá vált. Az emberi tradíciók és vallások nem alkalmasak arra, hogy Isten jelenlétét, szellemét közvetítsék az emberek felé. Az ember életének a forrása láthatatlan, Isten szelleméből származik. A bűnbeesés egyik fontos következménye, hogy Isten szelleme elhagyta az embert. Az embernek ezt a részét üresség tölti el. Az ember akkor döbben rá a szellem létezésére, amikor olvas róla a Bibliában. Azonban minden ember szelleme Istentől származik, így vissza lehet szerezni azt, ami korábban elveszett. A modern kor embere hajlamos saját vallásokat kreálni, magának isteneket teremteni. Egy másik divatos mondás szerint sok út vezet az Istenhez, Buddhán, Konfuciuszon, Mohameden keresztül. Úgy tartják, hogy minden vallás egyforma. A hinduizmus istenei kitesznek egy egész gyűjteményt, az ember válogathat közülük. Az újjászületést az határozza meg, hogy korábbi életünkben milyen tetteket hajtottunk végre. A buddhizmus is megtartja a reinkarnáció tanát, a megváltást az újjászületések körforgásából való ki- szabadulást, a vágyak kioltásával lehet elérni. így jut el az ember a teljes megnyugvás állapotára. A Kínában kialakult vallások, a pozitív és negatív energiák egyensúlyán alapul. Irányzatai a taoizmus és a konfucianizmus. A Biblia állítása szerint minden ember személyisége annak az istennek a képére alakul, amelyikben hisz. Ezért fontos, hogy egy embernek milyen képe van Istenről, vagy istenéről. Egy kutatás kimutatta, hogy az emberi karaktert mélyen befolyásolja és alakítja, hogy miben, kiben hisz. Akinek az istenképe egy olyan istent mutat, akinek a lényege az erőszak és a gyűlölet, számára az erőszak és a gyűlölet válik a legfőbb értékké. Az iszlám istenkép több elemben eltér a bibliai Istentől. Allah minden eseményt eleve elrendelt és így szabad akaratnak nincs tere az emberi életben. Az iszlám szerint a bűnös vagy hitetlen ember, azért bűnös, hitetlen, mert Allah erre determinálta. Az iszlám például nem egyszerű áhíta- tos vallás, azaz dogmák és vallásgyakorlatok ösz- szessége, hanem számukra valóságos civilizációnak tekinthető. Az arab-iszlám világképben az állam, a politika és a Korán tanai szervesen összetartoznak. A Korán Allah szava, az iszlám Szent Könyve. Az iszlám egyre dinamikusabban terjed Nyugat-Eu- rópában és az USA-ban, az iszlám országok egyre elutasítóbbak a nyugati civilizációval szemben. Fontos tudni, hogy az iszlám vallás alapvető tanítása a vallás és állam egyesítése, az iszlám hit nem létezhet iszlám állam nélkül. Ezért a legfőbb törekvésük egy ilyen állam létrehozása (kalifátus). A hitetlenekkel való harc és a terjeszkedés a fő feladat. Ez a fajta neveltetés már az iskolában megkezdődik, és a kiképzőtáborokban még intenzívebben folytatódik. A kisfiúknak az Iszlám Állam szigorú tantervét tanítják, amelyből a rajzot, a filozófiát és a társadalomtudományokat eltávolították, mondván, hogy azok az „ateizmus módszertanai”. Koránverseket kell memorizálniuk, és dzsihadista képzésen is részt vesznek, amelyek során megismerkednek többek között a lövészettel, a fegyverekkel és a harcművészetekkel. A 10- 15 éves fiúknak a kiképzőtáborokban az iszlám törvénykezést, a saríát is el kell sajátítaniuk. Emellett arra nevelik őket, hogy érzéketlenek legyenek az erőszakkal szemben, ezért nyilvános kivégzéseket vagy az Iszlám Állam kegyetlenkedéseiről szóló videókat kell végignézniük, a kisebbek pedig játékfegyvereket kapnak, hogy azokkal játszanak. Azokat a gyerekeket, akik nem hajlandóak az Iszlám Állam parancsainak eleget tenni, megkorbácsolhatják, megkínozhatják vagy megerőszakolhatják. A kiskorúakat arra is felhasználják, hogy elfogadottá és megszokottá tegyék a kegyetlenkedéseket, így például levágott fejeket tartanak a kezükben, vagy azzal fociznak. A Nyugat joggal aggódhat, mihez kezd majd ezzel a brutalitások közepette felnövő és gyilkolásra kiképzett új generációval. Félelmetes, hogy a migrációs hullámot kihasználva, szinte fegyver nélkül foglalják el Európát napjainkban. A Korán teljesen mást tanít, mint a Biblia. Ezeket az eltéréseket az iszlám úgy magyarázza, hogy „a Könyv népei”, azaz a zsidók és a keresztények eltorzították az Isten kinyilatkoztatásait. Ezért tagadják, hogy létezett ószövetségi Izrael. Mózes öt könyvét is csak formálisan fogadják el, tartalmát nem. Ezért volt nagy szenzáció a Holttengeri tekercsek felfedezése. A 20. század legnagyobb régészeti eseménye, a üumran település melletti sziklák barlangjaiban talált 2000 éves tekercsek felfedezése. Az Ószövetség minden könyvéből találtak részleteket. A tekercsek legnagyobb jelentősége abban áll, hogy igazolják a jelenleg kezünkben lévő ószövetségi bibliai szövegek hitelességét. „Fiam, fogadd meg szavamat, jegyezd meg jól parancsaimat! Ha figyelmesen hallgatsz a bölcsességre, szíwel-lélekkel törekszel a megértésre, ha Istenhez kiáltasz a helyes ítéletért, hozzá könyörögsz értelemért, ha keresed a bölcsességet, mint az ezüstöt, kutatod, mint az elrejtett kincseket, akkor majd igazán megérted, hogy az Örökkévalót tisztelni és félni, mit jelent. Akkor igazán megismered Istent. Mert az Örökkévaló a bölcsesség forrása, szájából származik az értelem és tudás.” (Példabeszédek 2:1-6, újfordítás) -na
