Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-23 / 68. szám
MTI FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN Fo glalkoztatják a nyugdíjas tanárokat Megállapodás született a köznevelési kerekasztal keddi ülésén a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatási lehetőségeiről - közölte az oktatási államtitkár az ülés után tartott sajtótájékoztatón. Buda Palkovics László elmondta: abban maradtak, hogy adott esetben az intézményvezető döntése alapján legyen mód legfeljebb kétéves továbbfoglalkoztatásra. Fontosnak tartják, hogy ezen pedagógusok tudása ne vesszen el, és lehetőséget kívánnak biztosítani, hogy szakértőként továbbfoglalkoztathatok legyenek. Kitért arra is, hogy a jövő héttől az iskolaigazgatók rendelkezésére bocsátják azt a kártyát, illetve készpénzt, amely a mindennapi működéshez szükséges beszerzéseket biztosíthatja. Hozzátette: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) élén egy hónappal ezelőtt bekövetkezett vezetőváltás óta a tervezett feladatok megfelelő ütemben haladnak, a működéshez szükséges forrásokat folyamatosan biztosítják. Az ülésen tájékoztató hangzott el a szakszervezetekkel folytatott sztrájkbizottsági tárgyalásokról is, amelyek április 4-én folytatódnak - jelezte az államtitkár. Bíró Gábor a fenntartói munkacsoport képviseletében elmondta: nem kerülhető meg az állami fenntartás a jövőben sem. Azon az állásponton vannak, hogy továbbra is kell egy központi szervezet, ami alá tagozódnának a szervezeti egységek. Elképzeléseik szerint a struktúra a megyékhez, járásokhoz igazodna. Azt is elképzelhetőnek' tartotta, .hogy megyA két és járásokat összevonnának az új rendszerben. Drámaian befolyásolja a klímát az ember Az emberi tevékenység drámai mértékben befolyásolja a Föld klímáját - mondta Áder János kedden Szekszárdon, a víz világnapján. A köz- társasági elnök az 1956-os dunai jeges árvíz emlékére rendezett konferencián hozzátette: ennek világszerte egyre gyakrabban látható következménye a vízkörforgás felgyorsulása, a hosszú, száraz időszakokat követő felhőszakadások, villámárvizek. Szekszárd. Az ipari fejlődés következtében eljutottunk oda, hogy a Föld legtöbb folyója nem tud sem táplálékot, sem fogyasztható vizet adni a mellette élőknek - mondta. „A Föld óriási területein a víz ma már nem az élet, hanem a betegség forrása. Öt- százmillió ember él olyan területen, ahol a vízkészletek - a mostani fogyasztás mellett - néhány évtizeden belül elfogynak” -hívta fél a figyelmet. Az államfő Ferenc pápa a környezetről szóló, 2015. júniusban kiadott enciklikáját idézte, amelyben az áll, hogy „már túlléptük a bolygó kizsákmányolásának maximális határát”. Mint mondta, „az ember mérhetetlen kapzsiságában már régóta többet vesz el a természettől, mint amennyire joga lenne, amennyit a természet elviselni képes, és pótolni tud”. A 60 évvel ezelőtti jeges dunai árvízről szólva azt mónd- ta: nemzedékek óta foglalkoztatja az emberiséget az, hogy hogyan tudjuk megvédeni a vizet, és megvédeni magunkat a'víztől. 1956 márciusában a Duna megmutatta, hogy alolyó hogyan válhat félelmetes ellenséggé - jegyezte meg. Felidézte: a folyó felső szakaszán viszonylag szerencsésen levonult az ár, Dunaföldvárnál és a bogyiszlói átvágásban azonban több méteresre duzzadt a jégtorlasz. A víz nem talált utat, és 58 helyen törte át a töltéseket Öt ember meghalt, hidakat, vasúti töltéseket, utakat, épületeket döntött romba a jeges víztömeg. Harminckilenc településről 57 ezer embert kellett kitelepíteni, és több ezren veszítették el otthonukat. „Ma már alig van esélye egy olyan kitartóan hideg télnek, amely az akkori jégtömeghez hasonlói zúdíthatna ránk, rekord árvizek mégis egyre gyakrabban érnek el minket” - mondta. Emlékeztetett arra is, hogy a jól ismert 1838-as pesti árvíz előtt, 1775-ben egy hasonló jeges árvíz okozott károkat, s már akkor felmerült a Duna szabályozásának gondolata, a megfelelő védművek azonban csak 1876-ban épültek meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2013 júniusában az 1838- as nagy árvíz óta nem látott árhullám érkezett Magyarországra. Nagybajcstól Bajáig mindenütt megdőlt az elmúlt több másfél évszázadban mért legmagasabb vízszint. Az árvíz a harmadik nyolc méter fölötti vízszintet hozó áradás volt a Dunán tíz éven belül, amire még nem volt példa. „A természet nemcsak a 19. században vagy az 1950-es években figyelmeztetett bennünket. A tudásra, amellyel a felgyorsult hidrológiai ciklusok ellen védekezhetünk, a következő évtizedekben nagyobb szükségünk lesz, mint valaha” - hangsúlyozta a köz- társasági elnök. A konferencia után Bogyisz- lón emlékeztek azT9.56-os jeges árvízre, az emléktábla koszorúzásával. Áder János köztársasági elnök koszorúz az emléktáblánál az 1956- os dunai jeges árvíz 60. évfordulóján Bogyiszlón 2016. március 22- én, a víz világnapján Megszűnik a Klik Budapest Nyáron teljesen megszűnik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ATV Start kedd reggeli műsorában. Rétvári Bence elmondta: a parlament tavaszi ülésszakán új szabályozást alakítanak ki, hogy szeptemberre teljesen felálljon a jelenleginél sokkal kevésbé központosított rendszer. Az államtitkár szerint van valós probléma az oktatásban, ez pedig a Klik működése és a diákok túlterheltsége. Úgy fogalmazott: „vannak szakmai kritikák, amelyeket mi is elfogadunk”, a kifogásolt szabályozáson javítani kell. A portál az államtitkár bejelentéséhez kapcsolódva emlékeztetett: pedagógusok hosszabb ideje demonstrálnak az oktatási rendszer megváltoztatásáért és a Klik működése ellen. Közoktatás: megoldások Budapest. Jó úton halad a közoktatás problémáinak megoldása, a köznevelési kerékasztalnál pedig mindazon szervezetek jelen vannak, amelyek számára fontos a gyermekek, az oktatás ügye - jelentette ki Pósán László, az Ország- gyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke kedden. A politikus azt követően számolt be erről, hogy a testület meghallgatta az oktatási államtitkárt a kerékasztal- tárgyalások aktuális helyzetéről. Pósán László hangot adott azon meggyőződésének, hogy a közoktatás bonyolult részletkérdései olyan nagy volumenű ügyek, amelyek csak tárgyalóasztalnál rendezhetők. Ezek közé sorolta például a’tananyag vagy a nemzeti alaptanterv kérdését: Orbán Viktor miniszterelnök a város lakóival beszélget a Modern városok program keretében kötött együttműködési megállapodás aláírása után Tatabányán Gazdaságélénkítés Gazdaságélénkítési tervről állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök és Schmidt Csaba (Fidesz- KDNP) tatabányai polgár- mester kedden. A kormányfő a Modern városok program tatabányai állomásán tartott sajtótájékoztatón elmondta: a megállapodás része a város közlekedésének korszerűsítése - benne a vasútállomás fejlesztése - 10 milliárd forintból. Tatabánya. Emellett bővítik az ipari parkot, reálgimnáziummá fejlesztik az Árpád Gimnáziumot, meghonosítják a duális képzést, uszodát és sportcsarnokot építenek, rendbe hozzák a megyei könyvtárat, továbbá megtörténhet az egykori bányatiszti kaszinó rekonstrukciója, valamint új vásárcsarnok és piac is épülhet Tatabányán. A miniszterelnök rámutatott, a vasútállomás fejlesztése egy nagyobb korszerűsítési program első része. A vasútállomást inter- modális csomóponttá kell fejleszteni, ez 6,5 milliárd forintba kerül. Ehhez kapcsolódik a vasúti felüljáró négysávossá bővítése, az ipari park elérését biztosító úthálózat fejlesztése, valamint egy aluljáró megépítése, összesen 10 milliárd forintos költséggel. „Ha Tatabánya épít egy modern vasútállomást, az adjon vissza valamit abból a helyből, ahová megérkezünk” - tette hozzá később újságírói kérdésre. Orbán Viktor elmondta, a kormány vállalja a tatabányai ipari park 140 hektárral való bővítését, a földek megvásárlásának és átminősítésének költségeit, mely intézkedések már részben megtörténtek. „A szakképzés előremozdítása nélkül az ipari park fejlesztése nem less életképes” - szögezte le, majd ismertette, hogy a polgár- mester javaslata alapján az Árpád Gimnáziumot reálgimnáziummá fejlesztik és 1,5 milliárd forintos költséggel átépítik. A bányász hagyományok őrzéséről szólva a kormányfő elmondta, mintegy 1,5-2 milliárd forinttal támogatják a városi tulajdonba került Bányatiszti Kaszinó eredeti állapotba való helyreállítását. A bányakórház épületének megújítására a várossal közös tervet készítenek. Orbán Viktor kitért arra is, hogy a sport területén két fejlesztési elemet tartalmaz a megállapodás. A városban egy ötven méteres fedett sportuszodát emelnek, illetve a tatabányai sport zászlóshajójának számító kézilabda számára hoznak létre csarnokot. „Azt a városnak kell eldönteni, hogy egy 3000, vagy egy nemzetközi szabványok szerinti 6000 fős stadion építésébe vágnak-e bele” - fogalmazott. A miniszterelnök tájékoztatása szerint egyaránt 1,5 milliárd forinttal támogatják egy új vásár- csarnok és piac építését, valamint a megyei könyvtár fejlesztését. Az utóbbi beruházás kapcsán azt kérte, olyan létesítményt alakítsanak ki, mely a korszerű informatika mellett, klasszikus, olvasótermi élményt is kínál a látogatóknak. HIRDETÉS 12. HETI VARHATO FŐNYEREMÉNY § £ millió EURÓ LOTTÓZÓKBAN ÉS AZ INTERNETEN!
