Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-19 / 65. szám
Felszólították Észak-Koreát Peking. Kína pénteken arra szólította fel Észak-Koreát, hogy tartsa magát az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatához, miután a kommunista állam két közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki a Japán-tenger irányába. Lu Kang külügyi szóvivő egyúttal „minden érintett felet” önmérsékletre szólított fel. Sajtóértesülések szerint az egyik rakéta körülbelül 800 kilométer után zuhant a vízbe, míg a másik valószínűleg már a levegőbei] felrobbant. A ballisztikus rakétákkal végrehajtott kísérlet ellentétes az Észak-Koreát szankcionáló ENSZ BT-határozatokkal. Per iszlámellenes- ség miatt Amszterdam. Megkezdődött pénteken az iszlámellenes nézetei miatt ismertté vált, kisebbség elleni uszítással és diszkriminációval vádolt Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PW) vezetőjének büntetőpere Hollandiában. Ha elítélik, akár egy év börtönbüntetést és 7400 eurós (mintegy 2,3 millió forintos) bírságot is kiszabhatnak rá. A vád szerint Wilders 2014- ben azt a kérdést tette fel támogatóinak, hogy több vagy kevesebb marokkóit akarnak a Holland Királyságban. A válasz az volt, hogy „kevesebbet”, amire a politikus mosolyogva azt válaszolta, hogy „mi meg tudjuk oldani”. Wilders tagadja, hogy bármit is vétett volna. Múlt héten az egyik közösségi oldalon kijelentette, hogy senki sem tud- - ja elhallgattatni, „a terrorista fenyegetések” és a „bírók sem”. A holland politikus 2011- ben már állt bíróság előtt, mert azt megelőzően egyebek közt a Koránt Hitler Mein Kampfjához hasonlította, és azt javasolta, hogy a muzulmán bűnözőket fosz- szák meg holland állampolgárságuktól, és utasítsák ki őket az országból; a vádak alól felmentették. Ilse de Heer, a Wilderst a mostani perben vádoló ügyészség szóvivője azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ez a per abban különbözik a 2011-estől, hogy a politikus ezúttal konkrétan egy etnikumot támadott, ami viszont bűncselekménynek minősül. Hollandia mintegy 17 milliós lakosságának körülbelül 2 százaléka marokkói származású. menekültválság megoldása Törökország számára a menekültválság megoldása nem alku kérdése, hanem az értékek, a humanitárius értékek, valamint az európai értékek kérdése - jelentette ki pénteken Brüsszelben Ahmet Davutoglu török kormányfő az uniós állam- és kormányfőkkel a menekültválság megoldása érdekében folytatott tanácskozásra érkezve. Brüsszel. Hozzátette: Ankara ajánlata humanitárius célokat szolgál annak érdekében, hogy megállítsa a migrációs beáramlást A török miniszterelnök úgy véli, hogy Törökországnak és az uniónak ugyanazok a céljai: a migránsok megsegítése, különös tekintettel a szíriai menekültekre. Elsősorban humanitárius kérdésekről folynak pénteken a brüsszeli tárgyalások, mert Törökország eddig 2,7 millió menekültet fogadott be anélkül, hogy bárkitőj jelentősebb támogatást kapott volna - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy Törökország nem hagy fel a humanitárius megoldásokat szem előtt tartó politikájával. Davutogju reményét fejezte ki, hogy a tárgyaBalról jobbra: Jean-Claude Juncker, Ahmet Davutoglu, Donald Tusk és Mark Rutte. Az EU vezetői az EU és Törökország között kötendő migrációs egyezményről tárgyalnak Davutogluval lások célra vezetőek lesznek, és megoldás születik a menekültkérdésben, valamint sikerül elmélyíteni az unió és Törökország kapcsolatát. Elmondta: minden azt támasztja alá, milyen fontos a török-európai partnerség elmélyítése, valamint Törökország uniós tagsága. Nem csak Törökországnak fontos kérdés ez, hanem a nemzetközi problémák megoldása és a kontinens jövője szempontjából is - vélekedett a török miniszterelnök. A politikus péntek délelőtt tárgyalóasztalhoz ül Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Mark Ruttével, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Hollandia külügyminiszterével, hogy az EU vezetői az EU és Törökország között kötendő migrációs egyezményről tárgyaljanak. Ezt követően kezdődik az uniós tagországok vezetőinek csúcsértekezlete a török kormányfő részvételével, hogy folytassák a folyamatban lévő tárgyalásaikat és megállapodásra jussanak az EU-török tervvel kapcsolatban a migrációs beáramlás megállítása érdekében. Nem alku kérdése a Felfüggesztették a kinevezést Törvényszéki határozatot adott ki egy brazil bíróság Luiz Ináció Lula da Silva korábbi brazil elnök államfői kabinetvezetővé történt kinevezésének felfüggesztéséről. Rio de Janeiro. Két szövetségi bíróság is hasonló határozatot adott ki Brazíliában Lula da Silva miniszteri megbízása ellen, azzal az indoklással, hogy a politikus akadályozza „az igazságszolgáltatás szabad gyakorlását”. A volt elnök ellen büntetőjogi eljárás folyik a Petrobras állami olajcég korrupciós botrányában. . Brazil vélekedések szerint a kinevezés arra szolgál, hogy Lula kibújhasson a felelősségre vonás alól, hiszen a miniszteri rangú tisztség egyfajta jogi védelmet nyújt számára. A dél-amerikai országban kizárólag a legfelsőbb bíróság engedélyezheti a kormány és a parlament tagjai elleni ügyészségi nyomozásokat, letartóztatásokat és bírósági eljárásokat. A két szövetségi bíró döntése egyelőre nem végrehajtható, mivel a bíróságoknak testületileg kell állást foglalniuk a felfüggesztés ügyében. A Petrobras-botrány miatt hónapok óta súlyos belpolitikai válsággal küzdő Brazíliában Lulát március 4-én őrizetbe vették és kihallgatták. A rendőrség szerint bizonyítékok vannak arra, hogy bűncselekményekkel segítették finanszírozni Lula pártja, a baloldali Brazil Munkáspárt kampányait és kiadásait. A volt elnököt emellett azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési ügyletekből húzott hasznot a részben állami tulajdonban lévő Petrobras olajipari óriásvállalat közvetítésével, és luxusingatlanokra is szert tett. Az országban rendkívüli felháborodást váltottak ki azok az információk, amelyek szerint Rousseff elnök annak idején tudott a Petrobras „viselt dolgairól”, csak szemet hunyt feiettük. A parlament a tárdalami elégedeüen- ségen felbátorodva most annak a lehetőségét vizsgálja, vannak-e olyan jogi érvek, amelyek alapján megindítható az államfő leváltásához vezető hosszadalmas procedúra. Visszaküldhetők a menedékkérők Berlin. Egy utolsó nagy roham elkerülése érdekében már vasárnap életbe léptethetik azt a szabályt, hogy a Törökországból Görögországba illegálisan átkelő menedékkérőket ügyük elbírálása után vissza kell küldeni Törökországba - jelentette pénteken a Spiegel Online német hírportál. A dokumentum az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács ajánlata Törökországnak. A tervezet szerint Törökország visszafogadja a megállapodás. hatályba lépésétől kezdve a területéről a görög szigetekre illegálisan átkelő menedékkérőket, az EU pedig vállalja, hogy legális úton átvesz Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyi szíriai állampolgárt az illegális határátlépés miatt Görögországból visszaszállítanak Törökországba. A szabály vasárnapi bevezetésével el lehet kerülni egy utolsó nagy roham kialakulását, vagyis azt, hogy menedékkérők tömegesen igyekezzenek átkelni az Égei-tengeren a görög szigetekre azzal a céllal, hogy a visszaküldésüket előíró szabály bevezetése előtt az EU területére érjenek. Ez fenyegetne, ha nem szinte azonnal, hanem csak hetek múlva kezdenék alkalmazni ezt az eljárást Távolsági buszon érkezett a pokolgép Ankara. Távolsági autóbusz csomagterében, poggyászként érkezett Délkelet-Török- országból a múlt vasárnapi ankarai öngyilkos merényletnél használt robbanószerkezet a török fővárosba - jelentette a Habertürk című török napilap pénteken. A pokolgépet a szíriai Kobaninál csempészték át a török határon, majd a főként a kurd kisebbség által lakott délkeleti Sanliurfa tartományban elásták. Seher Cagla Demir, a támadás egyik elkövetője, a szaka- dár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet 24 éves tagja, és egy férfi, az akció szervezője március 11-én Ankara központi buszpályaudvarának büféjében vette át a futártól a bőröndöt, amely mintegy 10 órát és közel 840 kilométert utazva érkezett a fővárosba. Éppen azon napon, melyre az ankarai amerikai nagykövetség figyelmeztetést adott ki terrorveszély miatt. Teréz anya szentté avatása Kolkata. Kalkuttai Te- | réz anyát, a Nobel-béke- 1 díjas albán származású g szerzetesnőt ábrázoló | transzparensek mellett | haladnak el turisták a Te-1 réz anya által alapított z Szeretet Misszionáriusai rendház közelében, a kelet-indiai Kolkatában 2016. március 16-án. Ferenc pápa egy nappal korábban bejelentette, hogy szeptember 4-én szentté avatja az 1997. szeptember 5-én elhunyt katolikus apácát a római Szent Péter téren. Rekordmagas hőmérsékletek sorozata Az idei volt a legmelegebb február a Földön a hőmérsékleti feljegyzések 1880-as kezdete óta, és február volt a tizedik egymást követő hónap, amikor megdőlt a globális melegrekord az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (NOAA) csütörtökön nyilvánosságra hozott adatai szerint. \ Washington. A szárazföldek és óceánok átlaghőmérséklete 2016 februárjában 12,1 Celsius-fok volt, 1,21 Celsius-fokkal magasabb, mint a 20. századi februári átlag. Idén egyharmad Celsius-fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint 2015 februárjában, amikor a feljegyzések kezdete óta az év legmelegebb második hónapját regisztrálták. A rekordmeleget világszerte az erős El Nino időjárási jelenség idézte elő, amely télen érte el csúcspontját. Az El Nino jelenség, amely a Csendes-óceán középső részének felmelegedésével jár, kettő-hét évente jelentkezik, és miközben szárazsággal fenyegeti Délkelet-Ázsiát és Ausztráliát, áradásokat okoz Dél-Amerikában. A tíz egymás utáni legmelegebb hónap megfelel az 1944-ben felállított rekordnak, amikor szintén tíz egymás utáni hónapban mértek rékordmagas hőmérsékleteket. Az Északi-sark térségében a tengeri jég kiterjedése rekordalacsony volt februárban, 7,54 százalékkal kevesebb az 1981 és 2010 között mért átlagnál. A szárazföldi hőmérséklet is 4,5 Celsius fokkal volt magasabb az átlagosnál - közölte Jessica Blunden, a NOAA klímakutatója. Az idei tél - december-február közötti időszak - átlaghőmérséklete szintén rekordot döntött, több mint 0,29 Celsius-fokkal volt magasabb a korábbi rekordnál. Brazil politikusok ellen tüntetők és rendőrök összecsapása a brazíli- avárosi elnöki rezidencia, a Planalto-palota előtt.
