Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-19 / 65. szám
MU FOTÓ: Ta nulhatnának az „újgazdagok” Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a felújított gyulai Almásy-kastély átadásán 2016. március 18-án Közjóléti beruházások a hazai erdőkben Mintegy 15 milliárd forint értékű közjóléti beruházás valósult meg 2010 óta a 22 állami erdőgazdaság területén, saját tőkéjük és kormánytámogatások jóvoltából - mondta a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára pénteken, a fehérvárcsurgói Gaja- szurdokban létesített Károlyi kilátó átadási ünnepségén. FehérváresurgÓ. Bitay Márton avatóbeszédében kiemelte: az elmúlt időszakban számos kilátó mellett ökoturisztikai centrumok, kisvasutak, erdei iskolák, pihenőhelyek és turistaösvények újultak meg vagy épültek. A fejlesztések mindegyikének célja a bakancsos turizmus élénkítése volt - mondta el. Úgy vélte, ehhez izgalmas és érdekes célpontok kellenek, amelyek vonzzák az érdeklődőket L. Simon László a Miniszter- elnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára felidézte, hogy a Károlyicsalád mellett más történelmi családok (a Festeticsek, a Nádasdyak, az Esterházyak és a Zichyek) is jelentősen hozzájárultak Fejér megyében az épített örökséghez, és meghatározó szerepet játszottak a mező- gazdasági, az erdészeti és a vadászati kultúra fejlődésében. Majoros Gábor, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően évről évre több tízezren látogatnak a Gaja-szurdokba. Az elmúlt két évben pedig több mint 50 ezer turista fedezte fel a Pisztrán- gos tavat, a 100 férőhelyes erdei pihenőházat, az Ádám-Éva fánál lévő hidat, az Alba Regia forrást, a 19 kilométer hosszan felújított Kéktúra útvonalat, illetve a Bársony István természetíró emlékszobáját is magában foglaló erdészeti-vadászati múzeumot - tette hozzá. A Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Természetjáró Szövetség és a Vadex forrásai fel- használásával épült kilátó a fehérvárcsurgói vadaskertet alapító gróf Károlyi Gyula nevét viseli. A nemesacélból készült építmény egy sziklaszirten helyezkedik el, amelyről a teljes Gaja- szurdok, és a fehérvárcsurgói víztározó is látható. Elégtételt kell kapniuk a keleti megyéknek, amiért § az elmúlt száz évben nem | fordítottak rájuk kellő figyelmet - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Gyulán, az Almásy-kastély átadásán. Gyula. Lázár János ünnepi beszédében elmondta: 2010 óta az Orbán-kormány - elődeivel ellentétben - nemcsak nyugatra, hanem keletre is tekint. Kitért arra, néhány héten belül megszületik a döntés arról, hogy Békéscsabát és Kecskemétet négysávos autóút kösse össze, a tervek szerint még az idén megkezdik a beruházást. „Ezzel Békés megye legalább az M5-ÖS autópályához tudna csatlakozni” - mondta. A miniszter szerint a gyulai városvezetés számos alkalommal tudta bizonyítani, hogy érdemes a'kormány támogatására, ezt példázza a gyulai húsipar megmentése és az Almásy- kastély felújítása. „Ma Gyula nagyon fontos centruma az országnak, jó példa és bizonyíték arra, hogy az ország keleti részén is lehet sikereket elérni, lehet polgári életminőséget létrehozni” - fogalmazott. Az antropológusok sokszínű munkájába ad betekintést a Természettudományi Múzeum Szóra bírt elődeink című kiállítása. Budapest A péntektől látható tárlat az ásatások menetén és a leletek vizsgálatának lépésein túl azt is felfedi, hogy milyen betegségekben szenvedtek a Magyarország területén élt ősök, milyen szokásaik voltak és milyen biológiai jellemzőkkel bírtak. A régészeti feltárások, ásatások során napvilágra került, a múzeum antropológiai gyűjteményében őrzött leletanyagokat, másolatokat, arcrekonstrukciókat, eredeti környezetében rekonstruált (in situ) bemutatott sírfeltárásokat ismerhetnek meg a látogatók. A korábban Erdélyben már vándorkiállításként bemutatott tárlatból az is kiderül, hogy mi Kijelentette: annak idején az ország 150 évig szenvedett attól, hogy az iszlám uralkodott itt, „nem vágyunk újabb 150 évre”. Megjegyezte, az első világháború után lett az „ország közepéből" Békés határmegye, és a határvédelem fontosságát az elmúlt egy évben is láthattuk. Lázár János reményét fejezte ki, hogy a rekonstruált Almásy-kastély nosztalgiát teremt a „fényes” Í8. század iránt az emberekben. Arról is szólt, hogy a kastélyt az ötvenes években államosították, és azokról az évekről, amelyek a múlt eltörléséről szóltak, kiderült, zsákutcát jelentenek. Felidézte, hogy az Almásy- Wenckheim családok egykoron fontos karitatív szerepet játszottörténik a begyűjtött csontmaradványokkal, milyen eszközöket, módszereket használnak a kutatók, hogy megbecsüljék egy lelet korát, nemét, következtessenek magasságára, betegségeire, életmódjára - mondta Pap IItak a megye életében, szociális intézményeket alapítottak. Felhívta az „újgazdagok” figyelmét arra, hogy „bőségesen tanulhatnak” e családoktól. Lázár János emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormány a gyulai vár felújításához adott támogatást a városnak, a második pedig az Almásy-kastély rekonstrukcióját támogatta. ígéretet tett arra, hogy tolmácsolja Orbán Viktornak a gyulai városvezetés további fejlesztésről szóló terveit. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester köszöntőjében elmondta: a városnak további nagyszabású tervei vannak, szeretnék megvalósítani a vár körül az úgynevezett Szigeterőd- projektet, amelyhez kormányzadikó, a kiállítás kurátora a tárlat pénteki sajtóbejárásán. A tárlatban látható koponyák segítségével kiderül- továbbá, hogy a honfoglalók mesterien űzték a koponyalékelés, az úgynevezett trepanáció tudományát ti támogatást várnak. Közölte, az elmúlt öt évben 28 milliárd forintos beruházás valósult meg a fürdővárosban a kormány segítségével. Megemlítette a Gyulahús Kft. megalakulását és a Várfürdő fejlesztését, hozzátéve: ezek bizonyíthatóan „minimum önfenntartóak, de inkább nyereséget hoznak, és a beruházások az átadásuk után is sikertörténetek”. Görgényi Ernő az Almásy- kastély felújításáról szólva elmondta: magyarországi viszonylatban páratlan turisztikai attrakció jött létre, különleges, élményközpontú intézményt (szerettek volna kialakítani, ami további lendületet adhat a 2012 óta folyamatosan növekvő turizmusnak. a traumás sérülések ápolására. Az eljárás során a koponyatető sebészi kiigazításával távolították el a sérülés során keletkezett csonttörmeléket. A beavatkozást sok esetben a beteg túlélte, ezt mutatják az újra növekedésnek indult csontszélek. Mindezek mellett láthatók tbc, nyitott gerinc, tyúkmellűség, fogszuvasodás, vagy fogínysor- vadás által előidézett csontdeformitások, valamint bemutatják azt is, hogyan képesek a szakemberek egy koponyacsontból a modern eszközök segítségével rekonstruálni az illető "eredeti" arcát. A különböző történeti korokból származó koponyák alapján készített arcrekonstrukciók között megelevenednek olyan történelmi személyiségek is mint Szent László, III. Béla és felesége, Chatillon Anna, Janus Pannonius, Rotterdami Erasmus vagy Dobó István. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg. Belföldi nyaralást tervez a magyar Budapest A magyarok túlnyomó része, 97 százaléka belföldi nyaralást tervez idén,, amire családonként átlagosan 192 ezer forintot szánnak a Danubius Hotels reprezentatív felmérés szerint. A kutatás szerint tavaly a válaszadók 76 százaléka belföldi nyaralást választott, 72 százalékban félpanziós ellátással. Ellátás nélkül gyakorlatilag alig foglaltak szállást, az extra szolgáltatásokat tartalmazó áll inclusive ellátás pedig a középkorúak körében a legnépszerűbb. A szállodalánc online kutatásban, több mint 6500 ember megkérdezésével készített felmérésből kiderült: a legkisebb összeggel a fiatalok és a nők kalkulálnak, előbbiek 100-140 ezer forinttal, utóbbiak 120-175 ezer forinttal. A gyermekkel együtt üdülő családok 150-212 ezer forinttal tervezik a nyaralásukat, míg az 55 év feletti utazók 150- 206 ezer forint közötti összeget szánnak pihenésre idén. Az idős korosztály 61 százaléka évente többször is megy wellness hétvégére, ez az arány a fiatalok esetében 37 százalék. Kerékpárral a Bor Maratom Budapest Idén nem csak futva, hanem kerékpárral is teljesíthető lesz a május 13-a és 22- e között zajló Nemzeti Bor Maraton országos rendezvény 2057 kilométer hosszú, Magyarország mind a 22 borvidékén áthaladó útvonala. A tavaly kezdődött közösségi és szabadidősport sorozat célja, hogy a magyar borkultúrát és a sportot összekapcsolva, új közösségi élményen keresztül járuljon hozzá az ágazatok népszerűsítéséhez, Magyarország turisztikai vonzerejének növeléséhez - emelte ki Bállá Attila programigazgató a rendezvény budapesti tájékoztatóján. Hangsúlyozta: az idei év sporteseményei az olimpia köré szerveződnek, ezért idén a futókon kívül várják a kerékpárosok jelentkezését is, valamint a központi helyszíneken más ötkarikás sportágakkal is meg lehet majd ismerkedni. A rendezvény tíz napja alatt minden nap más helyszínen várják az érdeklődőket, a kiemelt helyszínek között Soltvadkert, Villány, Szek- szárd, Budapest, Balatonfüred, Nagykanizsa, Sopron, Tokaj, Eger és Szeged szerepel. Szóra bírt elődeink: az antropológus munkája Almási Évát választották a nemzet színészének Almási Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze budai otthonában 2016. március 17-én. A színészt a február 25-én elhunyt Psota Irén helyére választották a testület tagjai. Miskolci cég szállít csúcstechnológiát Több, csúcstechnológiát képviselő magyar alkatrész kerül az űrfelvételeket készítő uniós Sentinel műholdakba, miután egy hazai cégekből álló beszállítói kör a miskolci Admatis Kft. vezetésével újabb szerződést kötött Európa legnagyobb űripari cégével, az Airbus Defence&Space multinacionális vállalkozással - tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a kft. pénteken az MTI-t. í idapest A tájékoztatás szerint a miskolci vállalkozás korábban már szállított alkatrészeket két műholdhoz, és most újabb 140 darab alkatrész előállítását végzi el fővállalkozóként. Az optikai, hőtechnikai, kalibrációs és egyéb funkciókat ellátó eszközök gyártásához további 30 cég munkájára is szükség van - írják. A Magyar Űripari Klaszter (Hunspace) tagvállalatai mellett több külföldi beszállító is hozzájárul a megrendelés 2018-ig ütemezett teljesítéséhez. A közlemény szerint a földmegfigyelési feladatokat célzó Copernicus program végrehajtásával az Európai Űrügynökséget (ESA) bízta meg az Európai Unió. A programban négy Sentinel-2 műholdat állítanak pályára, amelyek egyebek mellett környezetvédelmi elemzésekhez készítenek felvételeket a Föld felszínéről. A műholdcsalád első példánya 2015 óta működik, a második a végső teszteket teljesíti, a harmadik és negyedik megépítése napjainkban kezdődik. A másfél tonnás egységek összeállítása legalább öt évig tart. Magyarország 2015 novemberében vált az ESA teljes jogú tagjává. A szektor növekvő teljesítőképességét igazolja, hogy kis- és középvállalkozások egyre szélesebb körben képesek csatlakozni a nemzetközi együttműködésben megvalósuló munkákhoz. A lépés növeli a foglalkoztatottságot, és segít Magyarországon tartani a magasan képzett, csúcstechnológiát előállító szakembergárdát - közölte a minisztérium.
