Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-12 / 60. szám

Főhajtás az emlékműnél 8 ti jak.'„A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk köte­lességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.” Kossuth Lajos e gondolata je­gyében rendezik meg nemzeti ünnepünk alkalmából a meg­emlékezést március 13-án, va­sárnap a településen. A főhaj­tás déli 12 órakor kezdődik a szentmisét követően a bujáki emlékműnél, ahol elsőként Borbély Gábor polgármester mond beszédet, majd az ünne­pi műsor után az emlékezés vi­rágainak elhelyezésével fejező­dik be a rendezvény. Lezárul az emlékhét Nagyorosz Március 13-án, vasárnap zárul az „I. világhá­borús emlékhét Nagyoroszi­ban” című rendezvénysorozat. Ünnepi szentmisével kezdődik a nap 9.30 órakor, majd koszo­rúzással és gyertyagyújtással folytatódik, 10.30 órakor a Hő­sök emlékhelyénél a nap. Dél­ben pedig lezárják a Nyugállo­mányú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete által rende­zett emlékhetet. A programso­rozatot az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta. Dalos délután Salgótarján. Tavaszváró és nőnapköszöntő nótadélutánt tart március 12-én, szombaton - ma - 15 órától a Salgótarjáni Nóta és Népzenei Egyesület műsprát. A József Attila Műve­lődési" és Konferencia Központ klubtermében látható műsort Bohács István Aranykoszorús, Aranycinege-díjas nótaénekes rendezte. Fellépnek az egyesü­let tagjai, a kíséretet ifi. Gelen­csér János és zenekara biztosít­ja, Frei János pedig zongorán működik közre. „Fordulópont volt a nemzet életében...” „1848 hősei adtak ne­künk egy munkát, egy példát, egy örök esz­ményt, amelyért ma is meg kell küzdenünk. Küzdeni a szabadságért, ami esélyt ad arra, hogy saját emberségünkből, saját akaratunk szerint éljünk” - hangzott el a bátonyterenyei Kossuth Lajos Általános Iskolá­ban, a nemzeti ünnepünk alkalmából megrendezett városi megemlékezésen. SátM)ftRC)l)fO. A Kossuth La­jos Általános Iskolában rendez­ték meg pénteken a városi meg­emlékezést. A rendezvény a Himnusz közös eléneklésével in­dult. Ezt követően az alma mater tanulói zenés-táncos és irodalmi műsort adtak elő az iskola aulá­jában. Majd Nagy-Majdon József pol­gármester mondott emlékező be­szédet, amelyben úgy fogalma­zott, 1848. március 15-én a ma­gyar nemzet egyöntetűen fogal­mazta meg a célt: a nemzet meg­maradását, szabadságát, jövőjét, felemelkedését és a nemzet való­ban nemzetté válását. 1848-49 hősei tudták, ahhoz hogy a nem­zeti cél valóban megvalósulhas­son, össze kell fogni és egybe kell forrni a magyarságnak. Ám ehhez valóban nemzeti célokat kell képviselni.- Minden nemzet életében vannak fordulópontok, amelyek hosszú időre kijelölik annak sor­sát, azt a mozgásteret és pályát, amelyen az elkövetkezőkben jár­ni lehet, s járni is kell. 1848. már­cius 15. is egy ilyen pillanat volt. A forradalom és szabadságharc, a nemzeti függetlenség és a társa­dalmi haladás, a jókedv tisztelete egybe forrott a magyar nemzet tette ki a város első embere. Hozzátette: azt azonban tud­nunk kell, hogy a szabadságot Jelenet az ünnepi műsorból az alkotni képes, a közös célo­kért tenni tudó és tenni akaró egyének teremtették meg. A pol­gári forradalom lehetőségét az egyes emberek összefogása vív­ta ki. 1848. március 15. a ma­gyar szabadság, a polgári Ma­gyarország születésnapja. Ez a nap mindörökre magyar, mind­örökre és mindenestül! Sohasem fordulhat elő, hogy valaha kiűz­zék a lelkűnkből, a közös ma­gyar emlékezetből, még akkor sem, ha vannak, akik időtől-idő- re próbálkoznak ezzel.- 1848 hősei adtak nekünk egy munkát, egy példát, egy örök eszményt, amelyért ma is meg kell küzdenünk. Küzdeni a szabadságért, ami esélyt ad arra, hogy saját emberségünkből, sa­ját akaratunk szerint éljünk. Mi, magyarok megtanultuk, hogy a szabadság kivívott érték, ame­lyért őseink megharcoltak, ame­lyért sokan életüket adták, s amelynek megőrzése tőlünk is bátorságot, bölcsességet, határo­zottságot, tudást és emberséget kíván. Nemzetünkért érzett fele­lősségünk megköveteli ezt tő­lünk - mutatott rá Nagy-Majdon József. A polgármester beszéde zárása­ként hangsúlyozta: március idu­sa jelkép számunkra, a reményt jelképezi. Mégpedig azt a re­ményt, hogy minden zsarnokság megroppantható. Ezért amikor fel­tűzzük a kokárdát, akkor büszkén tesszük. Nem magunkra vagyunk büszkék, hanem magyarságunk­ra és azokra az őseinkre, akik szembe mertek nézni az elnyomó rendszerrel. A szabadságharc pél­da és erő a zsarnokság elleni küz­delemben. 1848 az a mérték és mérce, ami a széthúzás idején a szabadság gondolataival egyesít­heti a nemzetet- 167 év elteltével ma is van hitünk, van akaratunk és tudjuk milyen életet akarunk élni. Most mégis úgy tűnik, hogy a nagy Európában ismét harcolnunk kell a gazdasági szabadságjog­okért, s ezzel együtt gazdasági önállóságunkért is. Mindnyájan tennünk kell azért, hogy 1848 eszméje a maga nemes tartalmá­val, s benne a szabadság legtel­jesebb értelmezésével közösen felvállalható kinccsé Váljék, olyan példává, amely a, nemzeti összefogást hirdeti a szabadság és függetlenség érdekében - zár­ta szavait a városvezető. A rendezvény ezután az okta­tási intézmény előtt található Kossuth Lajos mellszobor meg­koszorúzásával fejeződött be. (Sz.A.) Röpít is ropogtatott NMH-infontláciÓ. Nógrádi sós ropit is tartalmazott az a Ma­gyarországról összeállított ter­mékcsomag, amelyet nemrégi­ben egy népszerű brit gasztro- blogger tesztelt. Mint azt a leg­népszerűbb videómegosztó por­tálon mintegy félmillió megtekintéssel rendelkező vi­deójában elmondja, sok hason­ló sós rudacskát kapott már és bár különleges jellemzőt nem tud mondani róla, „azért átment a rostán”. Barry Lewis szakács, gasztroblogger és író többek kö­zött Tibi csokit, Dunakavicsot, Túró Rudit és Balaton szeletet is kóstolt a nógrádi ropi mellett. „Szarka” az áruházban Salgótarján. Lopás közben tetten értek egy nőt a napok­ban az egyik salgótarjáni áru­házban. A 21 esztendős helyi lakos az üzletház ruházati részlegén több ruhaneműt vitt be a próbafülkébe, ahol kisza­kította azokból az áruvédelmi eszközöket, majd az így meg­rongált termékeket elrejtette a ruházatában. A kasszák mel­lett elhaladva megpróbált fize­tés nélkül távozni az üzletből, azonban az áruház alkalmazot­tai megakadályozták őt ebben. A rendőrök elfogták, előállítot­ták és lopás megalapozott gya­núja miatt hallgatták ki a huszonévest. Petof i-nap költőóriásunk emlekere Az iskola névadója előtt tisztelegtek a diákok Gerhát Karina (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. Az ünnepnap reg­gel koszorúzással kezdődött Pe­tőfi Sándor domborművénél. Ez­után „Petőfi a nemzet hőse” cím­mel nyílt kiállítás, amelyet min­den évben meg szoktak hirdetni iskolán belül és városi viszony­latban is. Idén a vezetőség úgy döntött, hogy házon belül ma­radnak és csak az oda járó tanu­lók részére írják ki a pályázatot. Az iskola rajztanára hirdette ki és ő is értékelte a beadott műve­ket. Ezek az intézmény galériá­jában tekinthetőek meg, hozzá­vetőleg egy hónapon keresztül. Déli 12 órakor kezdődött az ünnepi megemlékezés. Ez kü­lönlegesnek volt tekinthető, mert idén alakult meg az iskola­kórus és már a Himnuszt is a di­ákok énekelték, ami igazán meg­ható volt. Aztán Magyarné Földi Erika tagintézmény-vezető kö­szöntötte a jelenlévőket, majd mondta el ünnepi beszédét. Ebben kiemelte, hogy azokra a 168 évvel ezelőtti történésekre emlékezünk, amikor az első ta­vaszi sorsfordulón a fény végig­pásztázta Európát, s végül Pest­re ért, ott pedig felébresztette a szunnyadó lángot, amely erőt adott hazánknak megvívni har­cát a császár és a múlt ellen. Nemzetünk életében olyan törté­nelmi sorsfordulók egyike ez a nap, amely által többnek és iga- zabbnak tudjuk magunkat, érez­zük egy közösség törvényszerű összetartozását. Magunk mögött tudjuk azt a szellemi erőt, amit Széchenyi, Kossuth, Petőfi, p Arany, Vasvári, Táncsics és ló- “■ kai életműve jelent a magyarság­nak. 1848 eredményei ezt a na­pot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben.- Március 15. szabadsághősö­ket is adott nekünk. Az egyik ilyen az iskola névadója, Petőfi Sándor. Ő egy költőóriás, életút­ja a hazaszeretet és a hősiesség gyönyörű példája - hangsúlyoz­ta Magyarné Földi Erika. Az intézményvezető ünnepi beszédében azt is elmondta, hogy tavaly, az iskola fennállásá­nak 145. évfordulóján célokat és terveket tűztek ki a jövőre nézve. Örömmel tudatta, hogy az Ökoiskola címet már megnyer­ték - az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma és a Földművelés- ügyi Minisztérium ezzel ismer­te el az intézmény fenntartható­ságra nevelő munkáját. Ezek után a diákok megható és szívhez szóló műsora követke­zett. Részt vettek benne az isko­la diákjai, akik verses, zenés, táncos műsorokat adtak elő. Kü­lönösen szép pillanata volt az eseménynek, amikor az iskola kórus Oláh Ibolya Magyarország című dalát énekelte. A verses műsor alatt a kivetítőn folyama­tosan követhetőek voltak az 1848-as március 15-i események történései képekben. A műsort a Petőfi-emlékérem átadása követte. Ezt 2001-ben ala­pította az iskola nevelő- és tanu­lóközössége, és az a tanár kap­hatja meg, aki kiváló nevelő-okta­tó munkát végez, és hosszú idő óta alakítja az intézmény arcula­tát A 2015/2016-os tanévben ezt a kitüntető elismerést Kiss- Simonné Pál Mária kapta, aki 1990-től tagja a tantestületnek. Tanári diplomáját a Bárczi Gusz­táv Gyógypedagógiai Tanárkép­ző Főiskola oligofrénpedagógia- logopédia szakán szerezte. Példa- mutatásával, szeretetteljes légkör kialakításával hozzájárul a rá bí­zott gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődéséhez. Ezek mellett máig sok segítséget nyújt kollégáinak is a fejlesztési felada­taikhoz, a dokumentációk elké­szítéséhez. Nagy örömmel, és meghatódottsággal vette át meg­érdemelt kitüntetését. Ezt követte az „Eddzük he­lyesírásunkat!” és a „Salgótar­ján, te csodás!” városi verse­nyek eredményhirdetése, vala­mint a Petőfi-pályázatok, házi képességfejlesztők díjazására került sor. A diákok nagyon ügyesen és eredményesen sze­repeltek ezek mindegyikén. Az ünnepség a Szózat elhangzásá­val zárult. Petőfi Sándor életútja a hazaszeretet és a hősiesség gyönyörű példája - hangsúlyozta Magyarné Földi Erika 4 máig sugárzó, legnagyobb vállal­kozásában, az 1848-49-es forra­dalom és szabadságharcban - fej-

Next

/
Thumbnails
Contents