Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-24 / 45. szám

Ne csökkentsék az oktatás forrásait! Budapest. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy ne csökkentse to­vább az oktatás forrásait, mert ab­ból már nincs mit lefaragni. Országgyűlési képviselőjük, Ikotity István keddi sajtótájékoztató­ján ezt azzal kapcsolatban jelentet­te ki, hogy Banai Péter Benő, a Nem­zetgazdasági Minisztérium államtit­kára korábban közölte: a nullás költ­ségvetéshez mintegy 700 milliárd forintos hiányt „kell eltüntetni”. Ikotity István kijelentette: a kormány megszorításokat tervez, és ilyenkor általában a humán te­rületektől, a szociális és az egész­ségügyi szférától, valamint az ok­tatástól vesz el. Szerinte nemhogy nőtt volna a közoktatás támogatása, de 2003 óta GDP-arányosan a harmadával csökkent. Éves szinten összesen 200 milliárd forint hiányzik a te­rületről, míg a felsőoktatásból 50 milliárd - jegyezte meg. A politikus hazugságnak nevez­te a kormány kommunikációját, amely szerint a tanárok a saját fi­zetésükért sztrájkolnának, és arra kérte a kabinetet: ne hangolja a közvéleményt a tanárok ellen. Tűzoltókat gyanúsítanak kábítószer­kereskedelemmel A gyanú szerint kábítószer­rel kereskedett három fővá­rosi hivatásos tűzoltó, aki­ket három civil társukkal együtt elfogtak és gyanúsí­tottként hallgattak ki - kö­zölte a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője ked­den az MTI érdeklődésére. Budapest Nagy Andrea közle­ményében az áll: a megalapozott gyanú szerint a fővárosban, az egyik kerületi tűzoltóságnál dol­gozó tűzoltó hadnagy a szolgála­tának ellátása közben és szabad­idejében is kábítószernek minő­sülő anyagot - marihuánát, külön­böző tablettákat és kokaint - árult. A tűzoltó a munkahelyén, annak közelében, emellett Belvárosi szó­rakozóhelyeken, illetve saját lak­helyén adta át a kábítószert a fo­gyasztóknak. A Nemzeti Védelmi Szolgálat fel­jelentése alapján indult ügyben a megalapozott gyanú szerint két másik hivatásos tűzoltó és három civil szintén kereskedett kábító­szernek minősülő anyaggal. A Központi Nyomozó Főügyész­ség a Készenléti Rendőrség Nemze­ti Nyomozó Iroda segítségével hét­főn több helyszínen házkutatást tartott, majd elfogta és gyanúsított­ként hallgatta ki a három tűzoltót és a három civilt. A hadnagyot és egy civilt őrizetbe vettek. jr Újabb harmincmilliárdos autóipari beruházás Magyarországon A következő években több mint harmincmilliárd forint érték­ben hajt végre autóipari beru­házást Magyarországon a Thyssenkrupp német konszern, amellyel csaknem 500 új mun­kahely jön létre - jelentette be Marc de Bastos Eckstein, a Thyssenkrupp Presta Hungary Kft. ügyvezető igazgatója ked­den. Budapest. Zöldmezős beruházás ered­ményeképp, a budapesti K+F kompeten­cia központon és a győri gyáron kívül 2017-től Jászfényszarun is gyárt kor­mányrendszereket és hengerfejbe integ­rált vezérműtengelyeket a vállalat. Az ügyvezető igazgató felidézte, hogy az óriásvállalat 1999-ben kezdte meg elektro­mos kormányrendszerek fejlesztését Ma­gyarországon, majd 2007-ben alapították meg a Thyssenkrupp Presta Hungary Kft- t, 2013 júniusában nyílt meg a győri gyár­egységük, ahol az Audi számára gyártanak első és hátsó futóműveket. Az eseményen kapott tájékoztató sze­rint a magyar mérnökök által fejlesztett elektromechanikus rásegítésű kor­mányrendszerek energiatakarékosab­bak a hagyományos hidraulikus szer­vóknál és járművenként akár fél liternyi üzemanyagot is megtakarítanak száz ki­lométeren. Olyan vezetést támogató al­kalmazások használatát teszik lehetővé, mint az automatikus parkolóéi segéd, a sávtartó alkalmazás, vagy akár az önve­zető, autonóm autó. Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter egyúttal bejelentette: te­kintve, hogy magas hozzáadott értékű beruházásról van szó, a magyar kor­mány 10,6 milliárd forintos támogatás­ban részesíti a Thyssenkruppot. Mint mondta, a Thyssenkrupp a világ egyik legnagyobb acélgyártással, autó-, gép-, energia- és építőipari alkatrészek gyártásával foglalkozó vállalata, amely jelenleg 77 országban 497 leányvállala­tot üzemeltet, mintegy 155 ezer alkal­mazottal, ebből mintegy 1000 dolgozik Magyarországon. Hangsúlyozta: a német konszernnel való együttműködés túlmutat ezen a be­ruházáson, a Thyssenkrupp tavaly vi­lágszerte több mint 200 millió eurót for­dított kutatás-fejlesztésre, Magyarország szintén próbál ezen a területen is jobb feltételeket biztosítani, így például a 2014-2020-as költségvetési ciklusban már 3 milliárd euró jut erre a célra. A külgazdasági és külügyminiszter ki­emelte az autóipar jelentőségét a magyar gazdaságban, rámutatva, hogy tavaly a teljes ipari kibocsátás több mint 30 szá­zaléka az autóiparból származott. A szeg­mens termelési értéke pedig a 2014-es 6690 milliárd forintról 2015-ben 7833 milliárd forintra emelkedett, ami 17 szá­zalékos növekedés. Az autóiparban már több mint 740 vállalat tevékenykedik Ma­gyarországon, 144 ezer embernek adva munkát - közölte Szijjártó Péter. Kifejtette: a német gazdaság alapvető­en meghatározza a magyar gazdaság tel­jesítményét, 6000 német vállalat, mint­egy 300 ezer embert alkalmaz Magyar- országon, az összes külföldi működőtőke ötödé Németországból származik, a kül­kereskedelmi forgalom több mint negye­de irányul a Németországba. Marc de Bastos Eckstein ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón Szijjarto Peter külgazdasagi es külügy­miniszter (jobbra) kezet fog Marc de Bastos Ecksteinnel, a Thyssenkrupp Presta Hungary Kft. ügyvezető igazgató­jával a német konszern beruházást be­jelentő sajtótájékoztatója előtt Teljesítse a kormány az orvosok követeléseit! A Demokratikús Koalíció egész­ségügyi kabinetvezetője kedden arra szólította fel a kormányt, hogy teljesítse a Facebookon szerveződő 1001 orvos hálapénz nélkül csoport kéréseit. László Imre budapesti sajtótájékoztató­ján elmondta, politikusaik a csoport követeléseit határozati javaslat formájában benyújtják az Országgyűlésnek. Budapest. Kitért arra, hogy a szakmai szervezetek szerint évente 2-3000 em­ber halhat bele olyan fertőzésbe vagy annak szövődményébe, amelyet egy ma­gyar kórházban kap el. Hozzátette, hogy ez magasabb az autóbalesetekben el­hunytak számánál. László Imre kijelentette, hogy pártjuk azonnali krízisterápiai alá vonná az egészségügyet, „hogy ne halni, hanem gyógyulni járjunk a kórházakba”. Emellett felhívta a Figyelmet: egy bé­csi, járványügyekkel és kórházi fertőzé­sekkel foglalkozó konferencián elhang­zott, hogy 2020-ra - nemzetközi összeve­tésben - többen halnak majd meg kór­házban szerzett fertőzésekben, mint da­ganatos betegségek miatt. Az orvosok öt pontba szedték kéré­seiket. Többek között azt kérik, hogy a kormány adjon azonnali, rendkívüli segítséget a kórházi osztályok bakteri­ális fertőzésének megállításához, illet­ve osztályokra lebontva készüljön nyil­vános értékelés a WHO szempontjai szerint és ez alapján készüljön azon­nali higiénés cselekvési terv. Kérik, hogy a kabinet biztosítsa az ÁNTSZ függetlenségét, valamint hozzák teljes mértékben nyilvánosságra a fertőzés­sel kapcsolatos adatokat. Végül azt ké­rik, hogy az ÁNTSZ hozza nyilvános­ságra, hogy mely egészségügyi intéz­mények teljesítik az érvényben lévő minimumfeltételeket. Népszavazásból kutyakomédia Budapest. A Liberálisok szerint a Nemzeti Választási Irodánál kedden történtekkel nyilvánvaló vált, hogy a Fidesz „kutyakomédi­ává züllesztette” a magyar de­mokrácia egyik legfontosabb vív­mányát, a népszavazást. A Magyar Liberális Párt az MTI- nek küldött közleményében azt ír­ta: a Fidesz olyan törvényeket ho­zott, amelyeknek köszönhetően „egy tucat kopasz kidobó és egy nyugdíjas nénike összefogásával meg lehet puccsolni a magyar de­mokráciát”. A Liberálisok nyilvánvalónak tartják, hogy az ország elutasítja a vasárnapi zárva tartást, és felhábo­rítónak minősítik, hogy „a Fidesz semmilyen eszköztől nem riad vissza annak érdekében, hogy az igazság végre jogot nyerjen”. Nemzetbiztonsági kockázat Budapest. A súlyosbodó illegális migrációs helyzettel kapcsolatos kérdéseivel Orbán Viktor minisz­terelnökhöz fordul az Országgyű­lés nemzetbiztonsági bizottságá­nak szocialista elnöke - jelentette be Molnár Zsolt, a testület keddi zárt ülését követően. Molnár Zsolt azt mondta: Magyar- ország déli határain ismét fokozódik a migrációs helyzet, egyre többén próbálnak meg bejutni a kerítés meg­rongálásával az országba. A testület szocialista elnöke sze­rint viszont mivel a migrációs hely­zet nemcsak a Belügyminisztérium hatásköre, hanem a honvédelmi, az igazságügyi és a külügyi tárcát is érinti, ezért kérdéseivel Orbán Vik­torhoz fordul, hogy megtudja, mi­ként kívánja kezelni a kormány a fokozódó migrációs helyzetet. Ma is aktuálisak 1956 céljai Budapest. Ma is aktuálisak azok a célok, amelyekért hatvan éve a pesti srácok és társaik harcba szálltak, és ezekért ma is érde­mes kiállni - mondta Balog Zol­tán, az emberi erőforrások mi­nisztere kedden, Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtti sza­badtéri kiállítás megnyitóján. Balog Zoltán szerint a múlt felidé­zése „nagy lehetőség, hogy megmu­tassuk a világnak, nem változtunk, a magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság or­szága, ma is szabadságszerető nép vagyunk”. Tudni kell, hogy „a szabadság árát azok fizették meg, akik el­lenálltak, és akik titokban őriz­ték belső szabadságukat”, mond­ta, hozzátéve: „ha 1956 9 magyar szabadság éve volt, akkor legyen az 2016 is, ha már 2006-ban nem sikerült”. Sokmilliárdos fejlesztés valósulhat meg Több mint 33 milliárd forint értékű fej­lesztés valósulhat meg Szekszárdon an­nak a megállapodásnak az értelmében, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök írt alá kedden a tolnai megyeszékhe­lyen Ács Rezső (Fidesz-KDNP) polgár- mesterrel a Modern városok program részeként. Szekszárd. A kormányfő a közös sajtótájékozta­tón a részletekről szólva elmondta: hőszállító cső­vezeték épül a paksi atomerőműből Szekszárdra a távhőrendszer fenntartására, amivel csökkent­hetők a távhővel fűtők költségei. Ezen felül megállapodás született egyebek mellett a szekszárdi ipari park bővítéséről, a borvidék út­hálózatának fejlesztéséről, egy korszerű szakképző központ kialakításáról, egy négycsillagos szálloda felépítéséről, a dunai kikötő átalakításáról, a ge- menci kisvasút meghosszabbításáról és egy új sportcsarnok építéséről is - sorolta Orbán Viktor. Elutasították a betelepítési kvótát Az Országgyűlés honvédel­mi és rendészeti bizottsága keddi ülésén állásfoglalás­ban utasította el az európai ■ uniós kötelező betelepítési kvótát. A testület szerint több szempontból is elfogad- hataüan a migrációval kap­csolatos uniós döntés, mert törvénytelen, igazságtalan és nem old meg semmit. Budapest A 6:1 arányban - Va­dai Ágnes (független) ellensza­vazatával - elfogadott állásfogla­lás szerint olyan eljárásrendben fogadták el a kvótákról szóló sza­bályt, ami eltér a korábbi uniós jogszabály-alkotási menettől, másrészt ellentétes az általános nemzetközi szerződésekkel is. Kosa Lajos (Fidesz) elnök - megismételve a kormánypárti ál­láspontot - egy ebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy csopor­tos kényszer-lakóhelyváltoztatást nem lehet elfogadni, akárhogy is hívják azt, kitelepítésnek, lakos­ságcserének, málenkij robotnak vagy áttelepítési kvótának. A kormánypárti előterjesztésre benyújtott állásfoglalással az ülé­sen megjelent belügyminisztéri­umi képviselők is egyetértettek. A határozatot egyedüliként el­utasító Vadai Ágnes DK-s politi­kus egyebek mellet kettős beszéd alkalmazásával vádolta a kor­mányt, illetve a kormánypárti képi- viselőket az ügyben. Szerinte ugyanis a bizottság előterjesztése ellentétben áll Orbán Viktor mi­niszterelnök hétvégi döntésével, amikor aláírta az EU-csúcs záró­nyilatkozatát, ami szerint végre kell hajtani a korábban elfogadott kvótahatározatot.

Next

/
Thumbnails
Contents