Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-24 / 45. szám
Meghosszabbították a határellenőrzést Koppenhága. Dánia kedden tíz nappal, március negyedikéig meghosszabbította a határellenőrzés hatályát a német határon - közölte az integrációs és lakáspolitikáért felelős minisztérium. A dán kormány kedden hozott döntést a kérdésben. A kiadott közlemény szerint: „a kormány úgy véli, a határellenőrzésre azért van szükség, hogy elkerüljék a migránsok feltorlódását Dániában”. Koppenhága január negyedikén állította vissza a határellenőrzést a német határon, miután Svédország újra bevezette az okirat-ellenőrzést a Dániával közös határán. A nyugat-balkáni útvonalakon, Ausztrián és Németországon át a téli fagy és havazás ellenére is ezrek érkeztek a térségbe. Dánia akkor a papírok nélkül érkező menedékkérők megállításával indokolta az ellenőrzések visszaállítását a német határon. „Ha az Európai Unió nem képes megvédeni külső határait, akkor egyre több ország lesz kénytelen ideiglenesen visszaállítani a határellenőrzést” - nyilatkozta Lars Lökké Rasmussen dán kormányfő. Dzsihadistákat fogtak el Madrid. Toborzással és dzsihadista tanok terjesztésével gyanúsítják a többi között azt a négy embert, akiket kedden fogtak el a spanyol és marokkói hatóságok egy összehangolt akcióban az észak-afrikai spanyol enk- lávéban, Ceutában és a marokkói Nádor városában. A feltételezett terrorista sejt tagjai közül hárman spanyol állampolgárok, őket tartóztatták le Ceutában, negyedik társuk pedig marokkói nemzetiségű - közölte a részleteket a spanyol belügyminisztérium. A nyomozás adatai szerint a csoport abban is közreműködött, hogy a beszervezetteket eljussanak Szíriába és Irakba, és beálljanak az Iszlám Állam (IÁ) harcosai közé. Másokat pedig arra készítettek fel, hogy Spanyolországban vagy Marokkóban hajtsanak végre támadást. Legutóbb két hete fogtak el hét feltételezett terroristát Alicantéban, Valenciában és Ceutában, akiket azzal gyanúsítanak, hogy segélycsomagnak álcázva fegyvereket és pénzt küldtek a terroristáknak. Spanyolország területén tavaly csaknem 100 embert tartóztattak le, akik a gyanú szerint kapcsolatban álltak a terroristákkal. Tiltakozik Görögország a nyugat-balkáni konferencia ellen Görögország tiltakozik a Bécsben szerdán tartandó nyugat-balkáni konferencia ellen, mert az ország nem kapott meghívót a találkozóra, amelynek témája a migrációs válság lehetséges megoldásai lesznek. Bécs. A görög külügyminisztérium szerint „egyoldalú és egyáltalán nem barátságos”, hogy Görögország nélkül akarnak döntést hozni olyan kérdésről, amely az országot és a határait érinti. A tiltakozásról szóló jegyzéket a bécsi görög nagykövet kedden nyújtotta át az osztrák külügyminisztériumban. Görögország szerint Macedónia Ausztria „felbujtására” zárta le a Görögországgal közös határát az afgán migránsok előtt, és csak irakiakat és szíriaiakat enged át. A migrációs ügyekért felelős miniszterhelyettes azt mondta: néhány órával a brüsz- szeli megegyezést követően megváltoztatták a megállapodás szerinti beléptetési rendet. A megállapodás értelmében az iraki, a szíriai és az afgán menekültek előtt nyitva tartották volna a határokat - jelentette ki. A szerdára tervezett megbeszélést Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter és Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter hívta össze, hogy a balkáni migrációs útvonal érintett országaival tárgyaljanak. Az osztrák fővárosba várják Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia külügyi és belügyi tárcavezetőit. Az egyeztetésen részt vesz Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter is. A pénteken életbe lépett osztrák intézkedés szerint a továbbutazókkal együtt naponta legfeljebb 3200 migráns léphet be Ausztri^ területére, és a déli határnál legfeljebb 80 menedékkérelem nyújtható be. A stájerországi rendőrség közlése szerint hétfőn Spielfeldnél 600 menekült érkezett, köztük 27-en nyújtottak be menedékkérelmet, vasárnap 800-an jöttek és közülük 18-an akartak Ausztriában maradni. Határzár a Nyugat-Európába áramlók miatt A montenegrói miniszterelnök bejelentette, hogy ha a környező országok lezárják a határokat a Balkánon keresztül Nyugat-Európába áramló menedékkérők előtt, akkor Podgorica is ezt fogja tenni, a bosznia-hercegovinai hatóságok pedig arra készülnek, hogy szükség esetén kétezer migránst szállásoljanak el - jelentette kedden a helyi sajtó. Belgráít/Szarajevó/Podgorica. . müo Djukanovic montenegrói kormányfő hétfőn egy londoni konferencián beszélt arról a sajtónak, hogy országa kénytelen lenne lezárni a határokat - ha azt a régió országai is megteszik - annak érdekében, hogy megvédjék Montenegrót a migránsáradattól. A migránsválság egyelőre elkerülte a kis, nyugat-balkáni országot, ám Milo Djukanovic attól tart, hogy ha Macedónia lezárja Görögországgal közös határát, akkor a közel-keleti bevándorlók Albánián és Montenegrón keresztül találnának új útvonalat. „Ha a migránsválság következményeivel küzdő európai országok lezárják a határokat, akkor mi mást tehetne egy olyan ország, mint Montenegró” - fogalmazott a kormányfő az ország közszolgálati televíziójának (RTCG) beszámolója szerint. Nemcsak Montenegró, hanem Bosznia- Hercegovina is attól tart, hogy a migránsok új útvonalán találhatja magát. Mivel a balkáni útvonalon fekvő országok - elsősorban Macedónia, Szerbia és Horvátország - egyre szigorúbban szűrik a Közel-Keletről érkezőket, nem kizárható, hogy újabb útvonalak jelennek meg. A Nezavisne Novine című boszniai lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva kedden azt írta, hogy a hatóságok már dolgoznak azoknak az objektumoknak az előkészítésén, ahol el lehetne helyezni a Boszniába érkezőket. A lap információi szerint azonban csupán kevés, mindössze 1300 migráns elszállásolására van lehetőség a bugojnói, semizovaci, szarajevói, Banja Luka-i és kalinoviki barakkokban, valamint további 500-700 ember kaphatna helyet.ideiglenes sátortáborokban. Bosznia-Hercegovina irányába a migránsválság kezdete óta csupán néhány ember indult el, a hegyek és a folyók ugyanis nagyon nehézzé teszik a haladást. Magyar pártot a pozsonyi parlamentbe! Révkománxn. A magyar közösségnek alapvető érdeke, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) a márciusi parlamenti választásokon visszakerüljön a szlovák parlamentbe, és így legyen a magyarságnak olyan érdekképviseleti szerve, amely veszélyeztetett kisiskolái mellett ott is ki fog állni - jelentette ki a Miniszter- elnökség nemzetpolitikai államtitkára kedden Révkomáromban. Potápi Árpád János azután beszélt erről, hogy megbeszélést folytatott a finanszírozási hátterük megváltoztatása miatt bezárással fenyegetett felvidéki magyar oktatási intézményekről Berényi József MKP-elnökkel, Jókai Tiborral, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökével és az érintett iskolák igazgatóival. Az államtitkár kiemelte: a felvidéki magyar kisiskolák ügye hosszú távon csak úgy oldható meg, ha az intézmények megtartása a márciusi választásokon az MKP bekerülésével parlamenti érdekképviseletet kap, illetve a magyar szülők áprilisban gyermekeiket magyar oktatási nyelvű intézményekbe íratják, a tanulólétszám növelésével is csökkentve a bezárással fenyegetett intézmények számát. Megoldást keresnek Calais-ban Párizs. Manuel Valis francia miniszterelnök szerint humánus megoldást kell találni az északfranciaországi Calais-ban illegálisan kialakult, de a hatóságok által eddig megtűrt sátortábor déli részén, amelynek a felszámolását szerdán kezdik meg a hatóságok. „Módszeresen, a kellő időt biztosítva ürítjük ki a tábort,, mert nem fogadhatjuk el azokat a szörnyű körülményeket, amelyek között a migránsok élnek, ez méltatlan” - mondta szerdán a kormányfő az RTL rádióban. „Humánus megoldást kell találni a calais-i és a Grande Synthe-ben kialakult helyzetre, menedéket biztosítva ezeknek az embereknek, méltányos körülmények között” - tette hozzá. A lille-i közigazgatási bíróság kedden délután vizsgálja meg gyorsított eljárásban nyolc humanitárius szervezet kérelmét, amely a sátortábor déli része felszámolásának elhalasztását kéri a kormánytól. A segítők szerint a „dzsungel” felének megszüntetése növelni fogja a feszültséget, és még kiszolgáltatottabbá teszi a migránsokat, akik törvénytelen módon akarnak átjutni Nagy-Britanniába. Fogadjak vissza a menedékkérőket! A német kormány felszólított 17 országot, hogy fogadják vissza azon állampolgáraikat, akiket a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) menedékkérelmük elutasítása után jogerősen Németország elhagyására kötelezett - írta kedden a Die Welt című német lap. Berlin. A beszámoló alapján a belügyminisztérium és a külügyminisztérium demarsot - figyelmeztető tiltakozást - intézett a laphoz eljutott kormányzati iratok szerint „különösen problematikus” országoknak, amiért nem működnek együtt megfelelően távozásra kötelezett állampolgáraik visszafogadásában. A kormányt főleg észak-afrikai országok magatartása nyugtalanítja, ezért a héten Thomas de Maiziere belügyminiszter vezetésével magas rangú delegáció látogat a térségbe. Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter a napokban egy nyilatkozatában úgy vélte, tarthatatlan állapot, hogy egyes országok átveszik a fejlesztési se- * gélyt, de állampolgáraikat nem veszik vissza. Nem új fejlemény, hogy az .elutasított és az ország elhagyására kötelezett menedékkérőket igen nehéz visszajuttatni hazájukba. Tavaly a nagyjából 200 ezer ilyen ember közül 20 ezer 194-et sikerült hazatoloncolni. A legfőbb gond a hivatalos okmányok hiánya és a személyazonosság bizonytalansága, illetve a származási országok alacsony szintű együttműködési készsége ezeknek a gondoknak az orvoslásában. A nemzetközi jog előírásai alapján az elutasított menedékkérők visszafogadása az érintett országok kötelezettsége, de gyakori, hogy a hatóságok megtagadják vagy hátráltatják, szabotálják az együttműködést a német partnerekkel. Például Pakisztánban uniós diplomaták beszámolói szerint a kormány kifejezetten ösztönzi a gazdasági indíttatású kivándorlást. Megtartanák az Erzsébet-programot A magyar kormány továbbra is elszánt az Er- zsébet-program megtartásában, ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria- rendszerről szóló döntését - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóján. Budapest „Miközben tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk a döntést, Magyarország kormányának elszántsága nem változott meg azzal kapcsolatban, hogy az Erzsébet-programot megvédje, megtartsa” - mondta a kormányszóvivő azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió Bírósága keddi ítéletében azt mondta ki, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei. Közölte: a kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről. Kovács Zoltán a döntést Magyarország és a magyar emberek számára kedvezőtlennek ítélte, és kiemelte, hogy egy sikeres, jól működő programról van szó. Mint mondta, az elmúlt években 48 ezer munkaadó és több mint 2 millió felhasználó élt a program adta lehetőségekkel, valamint 58 ezer elfogadó- hely jött létre. Arra a kérdésre, számítanak-e arra, hogy a piacról kiszorult francia cégek kártérítési igényt támaszthatnak a magyar kormány ellen, Kovács Zoltán azt mondta: „az egész ügy ebben az értelemben bűzlik”, mert a multinacionális cégek feljelentése alapján született az eljárás, és ez szerinte „at is üt az ítélet tartalmán”.
