Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-23 / 44. szám

Régiósítás Romániában: magyarok kisebbségben Bukarest A romániai régiósítás- ról szóló vita újrakezdését szorgal­mazta hétfőn Dacian Ciolos román miniszterelnök. A kormányfő a ro­mániai községek egyesülete által szervezett megbeszélésen fejtette ki álláspontját. Romániában 2010 óta többször napirendre került a közigazgatási reform. Legutóbb 2013-ban volt nagyobb méretű társadalmi vita, akkor a jelenlegi gazdasági fej­lesztési régiókat akarták felruház­ni közigazgatási jogkörökkel. Ez ellen tiltakoztak a romániai ma­gyar pártok, mert egyebek mellett a romániai magyarok számará­nyukat tekintve valamennyi ilyen új közigazgatási egységben ki­sebbségbe szorultak volna. Sértett és áldozat: azonos fogalom lesz Budapest. Az új büntetőeljárási kódex egységesen sértettként ke­zel majd mindenkit, aki a bűncse­lekmény következményeként bár­milyen jellegű hátrányt - fizikai vagy lelki sérülést, érzelmi meg­rázkódtatást, vagyoni kárt - szen­vedett. Ez azt jelenti, hogy a sér­tett és az áldozat fogalma azonos lesz.- fogalmazott Trócsányi Lász­ló igazságügyi miniszter a bűn- cselekmények áldozatainak napja alkalmából rendezett hétfői buda­pesti ünnepség résztvevőinek kül­dött üzenetében. A miniszter - akinek gondolata­it sajtófőnöke, Kaleta Gábor olvas­ta fel a rendezvényen - rámutatott: a jelenleg hatályos terminológia szerint sértett lehet mindenki, akinek személyét vagy jogait, il­letve jogos érdekeit az elkövetett bűncselekmény közvetlenül meg­sértette vagy veszélyeztette. Eh­hez képest az áldozatok kategóri­ája szélesebb spektrumon mozog. Dokumentum kell a Szerbiába lépőknek Bellád . A migránsok hétfőtől ki­zárólag a macedón-görög határon kiállított fényképes, lepecsételt iga­zolással léphetnek be Szerbiába, il­letve folytathatják útjukat Nyugat- Európa felé, és csak egyetlen belé­pési pontot, a presevói átkelőt használhatják - idézte Vladimir Rebicet, a szerbiai rendőrség meg­bízott igazgatóját a Danas című belgrádi napilap hétfőn. A rendőrség vezetője kiemelte: Szerbia határait nem zárták le, csupán szigorítottak az ellenőrzé­sen, és az országba csak érvényes úti okmányokkal léphetnek be az emberek. A török partokról gumicsónakkal érkező migránsoknak segítenek kikötni önkéntesek Leszbosz görög sziget partján 2016. február 22-én. A Görögországgal határos Macedónia előző nap lezárta határait az Afganisztánból érkező bevándorlók előtt, és csak az iraki, illetve szíriai menekülteket engedi tovább Nyugat-Europa fele Az embercsempészek elleni égei-tengeri NATObevetés előkészületei Athén szerint bonyodalmakba ütköztek, Ankara ugyanis vitatja az Európai Unió­val és a NATO-val kötött megállapodásának egyik pontját, amelynek értei mében az észak atlanti szövetség hajói által kimentett menekülteket vissza­szállítanák Törökországba közölte hétfőn a Ta Nea című görög lap. Athén. Az athéni külügyminisztérium il- A görög parti őrség illetékesei szerint a letékesei is megerősítették a görög lap ér- NATO-hajók egyelőre csak a nemzetközi tesüléseit a dpa német hírügynökségnek, vizeken tevékenykednek, és nem közelí- Ugyanakkor problémát jelent a NATO-ha- tik meg a Törökország és a görög szigetek jók bevetése is az Égei-tenger egyes régió- közötti térséget. iban, amelyek Ankara álláspontja szerint A NATO égei-tengeri bevetésének célja, demilitarizált térségnek számítanak. hogy az elkövetkező hónapokban hozzá­járuljon az Európába irányuló ellenőrizet­len migráció megfékezéséhez. Ugyanak­kor a szóban forgó térség hajózási forgat máról összegyűjtött adatokat a haditen­gerészeti hajókülönítmény továbbítja az athéni és az ankarai hatóságoknak. Az észak-atlanti szövetség elhatározása szerint a bevetéseken kimentett migránsokat akkor is visszaszállítják Török­országba, ha azok mára görög felségvizeken tartózkodtak. A NATO ilyen módon akarja el­venni a kedvét a migránsoknak attól, hogy vállalkozzanak a veszélyes tengeri átkelésre. Támadások a menekültszállások ellen Németországban az idén eddig 118 atrocitás és erőszakos táma­dás történt menedékkérők szál­lásai ellen, köztük 17 gyújtoga­tás - közölte a szövetségi bel­ügyminisztérium szóvivője hét­főn Berlinben. Beilin • Tobias Plate elmondta, hogy 112 ese­tet a szélsőjobboldali indíttatású bűncse­lekmények közé sorolnak, 6 esetben pedig nem állapították meg, de nem is zárták ki a politikai motivációt. A gyújtogatások mellett regisztráltak 27 erőszakos bűncselekményt, 43 rongálást és 31 úgynevezett propaganda bűncselekményt is. Az utóbbi kategóriába tartozik például a tiltott önkényuralmi jelképek mázolása me­nedékkérőket befogadó intézmények falára. A menekültellenes bűncselekmények területi megoszlása azt mutatja, hogy nem keletnémet sajátosságról, hanem az egész országot sújtó gondról van szó - tette hoz­zá a szóvivő, akit a napokban történt inci­densekkel kapcsolatban kérdeztek az ese­tek számának alakulásáról. A legnagyobb felzúdulást a német közélet­ben a szászországi Rechenberg-Bienenmühl Clausnitz nevű részében történt eset váltot­ta ki. Ott csütörtökön nagyjából száz tüntető blokád alá vett egy menedékkérőknek kiala­kított szállást, és nem engedte be a területre az első lakókat szállító buszt A tüntetést ro­hamrendőrök számolták fel. Steffen Seibert kormányszóvivő szégyen­letesnek nevezte, hogy egyesek képesek megfélemlíteni másokat, köztük nőket és gyerekeket csak azért, mert menekültek. Ez nem jellemző Németországra. „A mi országunk másmilyen, a mi országunk tud­ja, hogy bajban lévő emberekről van szó. Tisztelettel és együttérzéssel bánunk ve­lük” - mondta. Menekültszállásnak kijelölt egykori szállodaépület kiégett tetőszerkezete a németországi Bautzenben 2016. február 22-én, két nappal a tűz után. A hatóságok szerint gyújtogatás történt Munkaerő-áramlás: csak a menekült kell? Bécs. (MTI) - Meglepőnek ne­vezte Szijjártó Péter külgazda­sági és külügyminiszter a Kuri­er című osztrák lap hétfői szá­mának adott interjújában, hogy Ausztriában egyáltalán vitat­koznak a munkaerő és a szemé­lyek szabad áramlásáról, illet­ve annak a keleLeurópaiakkal szembeni korlátozásáról. Hangsúlyozta: Magyarorszá­gon mindezt úgy értelmezik, hogy Ausztria igent mond a menekültekre, azonban nemet az uniós polgárokra. Szijjártó Péter Werner Muhmnak, az osztrák Munkáskamara (AK) bécsi igazgatójának korábbi ja­vaslatára . utalt, miszerint Muhm a személyek szabad áramlását időkorláthoz kötné és behatárolná, valamint azt szorgalmazta, hogy uniós szin­ten „behúzzák a vészféket” a munkaerőpiac védelme érde­kében. Szijjártó Péter szerint ennek értelmében a magyarok nem dolgozhatnának Ausztriá­ban, Werner Faymann kancel­lár pár hónappal korábban mégis befogadott minden Ausztriába érkező menekültet. Szijjártó Péter elmondta: Ma­gyarország elsősorban az illegá­lis bevándorlást akarja megaka­dályozni és biztosítani szeretné a határait. Úgy vélte, idén a nyo­más még nagyobb lesz, mivel a menekülést kiváltó okok súlyos­bodnak majd. A magyar kormány tiszteli Angela Merkel német kancellár döntését és más tagállamok dön­téseit is, de egyúttal elvárja, hogy mások is tiszteljék az ő döntése­it - jelentette ki a tárcavezétő. Szijjártó Péter szerint Európá­nak kárt okoz a tömeges beván­dorlás, és gyengíti a kontinenst „Nem túlzás kijelenteni, hogy Európa jövője a tétje annak, hogy meg tudjuk-e állítani a migráci­ót” - mondta a miniszter. Szijjártó kettős mérce alkal­mazásának és képmutatásnak nevezte, ha uniós szinten a kül­ső határok védelmét szorgal­mazzák, de nem tesznek sem­mit, azonban bírálják a magyar határbiztosítási intézkedése­ket. Emlékeztetett: az osztrák kancellár korábban azt mond­ta, hogy a magyar eljárás a „kontinens legsötétebb kor­szakára” emlékezteti. A tárca­vezető szerint „európai kancel­lár így nem viselkedhet”. A menekültek kvóták sze­rinti európai elosztását ugyan­csak helytelenítette a magyar külügyminiszter. Nőtt a munkabalesetek száma Magyarországon tavaly A munkabalesetek száma 7,3 százalékkal nőtt ta­valy - olvasható a Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésé­ben, amelyet a tárca hon­lapján tettek közzé. Budapest Tavaly több mint 21 ezer dolgozó vált három napnál hosszabb időre munkaképtelen­né munkabaleset következté­ben, míg 2014-ben 19 ezer 661. A halálos kimenetelű munkabal­esetek száma is emelkedett: 84 történt 2015-ben, hattal több, mint 2014-ben. A legtöbb, 3594 baleset Buda­pesten történt, majd Pest megye következik a sorban 2112, és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye 1345 balesettel. A legkevesebb baleset Nógrád és Zala megyében for­dult elő, 397, illetve 456 regiszt­rált eset volt. A balesetek közül több mint 7000 a 250 munkavállalónál ke­vesebb alkalmazottat foglalkoz­tató vállalatoknál fordult elő. A leginkább érintett korcsoport a 35-44 éveseké, a 21 088 munka­baleset negyede ehhez a korosz­tályhoz köthető. Az ágazatok közül a gépipar volt a legbalesetveszélyesebb: tavaly itt 4195 munkabaleset történt. A feldolgozóiparban 3612, a szállí­tás, raktározás, posta, távközlés te­rületén dolgozók körében pedig 2726 esetet regisztráltak. Az épí­tőiparban 808 munkabaleset tör­tént a 2015 január-decemberi idő­szakban, azonban ezek közül 25 halálos kimenetelű volt A felügyeleti szervek tavaly közel 56,4 millió forint munka- védelmi és több mint 2,9 millió forint eljárási bírságot szabtak ki - ismerteti a jelentés. Harc a korrupció ellen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter (jobbra) a szak­mai konferencián, amelyen a magyar kormány donori megállapodást kötött a számvevőszékek világ- szervezete (INTOSAI) Fejlesztési Kezdeményezésével (IDI) a korrupció elleni harc támogatása érdeké­ben 2016. február 22-én.

Next

/
Thumbnails
Contents