Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-17 / 39. szám
„Nem lenne megoldás” Athén. A menekültválság okozta problémák egyikére sem jelentene megoldást Athén kizárása a schengeni övezetből - jelentette ki Donald Tusk. Az uniós tagországok állam- és kormányfői fórumának elnöke európai körúton jár a csütörtöki és pénteki EU-csúcsértekezlet előtt. Athéni látogatásán a menekültválsággal kapcsolatban felidézte „a vitát arról, hogy egyesek megoldásnak tartják Görögország kizárását a schengeni övezetből”. Határozottan kijelentette, hogy ez nem lenne megoldás. „Ettől nem szűnne meg a szíried háború, és Európa nem szűnne meg vonzónak lenni a migránsok előtt. Azonkívül ez nem lenne közös európai megoldás. Ehelyett meg kell erősítenünk az unió külső határainak védelmét, nem utolsósorban Görögország határaiét Ez több erőfeszítést követel Görögországtól, de több támogatást is EU-partnereitől” - jelentette ki Tusk. Amerikai gyár épül Kubában Washington. Több mint fél évszázados szünet után engedélyezte az amerikai kormány, hogy amerikai vállalkozók Kubában tevékenykedjenek. Két alabamai szoftverfejlesztő mérnök kapott engedélyt arra, hogy traktor-összeszerelő üzemet létesítsen a szigetországban. Az üzem várhatóan évente ezer kisebb méretű traktort szerel ösz- sze és értékesít kubai magángazdáknak. Az engedélyt az amerikai szövetségi kincstárügyi minisztérium adta ki Horace Clemmonsnak és Saul Berenthalnak. A két vállalkozó traktorok és nehézgépek ösz- szeszerelésére alkalmas üzemet építhet meg abban a különleges gazdasági övezetben, amelyet a kubai kormány alakított ki a külföldi beruházások ösztönzésére. Az amerikai gyár tervét kubai tisztségviselők már korábban nyilvánosan lelkesen üdvözölték, s az amerikai üzletemberek kubai partnerei pedig arról nyilatkoztak, hogy terveik szerint 2017 első negyedévében már megkezdik a termelést - írta a Magyar Hírlap. Meneszthetik Jacenyukot Kije*. Szinte bizonyosra vehető, hogy az ukrán parlament hamarosan meneszti tisztségéből Arszenyij Jacenyuk miniszterelnököt, mivel az államfő pártja is ellene fordult Az elnök mögött álló Petro Porosenko Blokkja már hétfő esti frakcióülésén kifejezte elégedetlenségét a kabinet munkájával, és eldöntötte, hogy aláírásokat gyűjt a képviselőcsoporton belül a miniszterelnök menesztésére. Kedden reggel, a parlamenti ülés kezdete előtt már hetvenküenc aláírás gyűlt össze. Az ukrán parlamentnek négy- százötven tagja van. Jacenyuk maradását már csak a saját pártja, a Népi Front támogatja, ami nem elegendő ahhoz, hogy megtartsa a miniszterelnöki tisztséget. Jacenyuk két héttel ezelőtt maga kérte, hogy ha a törvényhozás elégedetlen kormánya munkájával, akkor tűzze napirendjére a bizalmatlansági indítványt vele, illetve a kabinettel szemben. 2016. FEBRUÁR 17., SZERDA Hazánk nem változtat a bevándorlás-politikán Magyarország nem változtat a bevándorlás-politikáján, az Európai Bizottság által a menekült- ügyi szabályozás miatt indult kötelezettségszegé- si eljárást pedig egyfajta bosszúnak tekinti - jelentette ki Völner Pál, az Igazságügyi Minisztéri: um parlamenti államtitkára. Budapest Az Európai Bizottság (EB) tavaly decemberben a menekültügyi eljárással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a 2015 nyarán és őszén hozott rendelkezések miatt. A kormány a múlt pénteki határidőre válaszolt Brüsszelnek - közölte Völner Pál. Mint mondta, a kormány nem változtat a bevándorlási politikáján és fenntartja, hogy a kötelezettségszegési eljárás „egyfajta bosszú”, amiért Magyarország megtámadta a kötelező betelepítés kvótáról szóló jogszabályt az Európai Bíróság előtt, és mert kezdettől fogva határozott határvédelmi és bevándorlási politikát folytat. Brüsszel gyakorlatilag azokat az intézkedéseket támadta meg, amelyeket jogi határvédelemnek neveznek, vagyis a bevándorlók fogadásával, kérelmeik elbírálásával kapcsolatos szabályokat - jelezte az államtitkár. Ezekből a jogszabályokból azért „nem engedhetünk, mert alapvető szerepük van abban, hogy meg tudtuk védeni” az országot az illegális bevándorlástól, miközben az európai bevándorlási politika megbukott - fűzte hozzá. Völner Pál rámutatott: Magyarország képes megvédeni magát az illegális bevándorlóktól, miközben a magyar menekültügyi szabályok teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi és uniós szabályoknak, az alkotmányos és emberi jogi követelményeknek. Emlékeztetett: Németországban évek óta 300 ezer menedékkérő kérelmét még nem bírálták el, a tavaly érkezett 800 ezer ember kérelmének feldolgozásához pedig még hozzá sem fogtak. Kötelezettségszegési eljárást az uniós normák megsértése miatt éppen Németországgal szemben lehetne indítani - jegyezte meg. Szavai szerint ez is azt erősíti meg, hogy nem jogi probléma, hanem politikai nézeteltérés áll fenn az unión belül, és ezen a módon - a kötelezettségszegési eljáráson keresztül - „próbálják Magyarországot a sorba beállítani”. Az államtitkár tájékoztatása szerint a múlt pénteken elküldött levélben részletesen válaszoltak valamennyi felvetett kérdésre, és jogüag védhetőnek tartják álláspontjukat. Mint mondta, a levélben kifejezték készségüket a tárgyalásra, de ha kell - ahogyan a kvóták ügyében is -, az Európai Bíróság előtt védik meg igazukat. Hangsúlyozta: a nyomásgyakorlás, amit a köteíezettség- szegési eljárás is jelent, semmilyen mértékben nem befolyásolja a kormányelutasítóálláspontját az uniós kvóták ügyében. A kvóta nem más, mint betelepítés. Értelmetlen, mert meghívót jelent további milliók szamara, eppen nem védelmet nyújt jÁ Európának, hanem bátorítást ad további millióknak arra, hogy útra keljenek, emellett növeli a terrorveszélyt, növeli a bűnözést, veszélyezteti „kultúránkat, hagyományainkat, szokásainkat” - jelentette ki Völner Pál. Az EB azért indított kötelezettségszegési eljárást tavaly decemberben több uniós állam, köztük Magyarország ellen, mert úgy vélte, az országok menekültügyi szabályozásának bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal. Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly decemberben az eljárás megindításakor azt mondta, az EB nem talált érdemi hibát a magyar intézmény- rendszerben a legfontosabb pontokat illetően, csupán néhány „technikai”, főleg a jogalkalmazást érintő kérdéssel kapcsolatban emelt kifogást Völner Pál hangsúlyozta: a nyomásgyakorlás, amit a kötelezettségszegési eljárás is jelent, semmilyen mértékben nem befolyásolja a kormány elutasító álláspontját az uniós kvóták ügyében FT: a V4-eken akadhat meg a megállapodás A külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék szigorítási tervei feletti vitán akadhat el Nagy-Britannia és az Európai Unió reform-megállapodása, a visegrádi EU-csoport ugyanis „egységes frontot" alkotva lép fel annak érdekében, hogy a külföldön élő gyerekek után már folyósított kifizetésekre a tervezett szigorítás ne vonatkozzék - írta a Financial Times című brit lap. London. London eredeti követelése az volt, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Bri- tanniában. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által február elején ismertetett átfogó megállapodási szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot, vagyis adott esetben a nagy-bri- tanniai szintnél kevesebbet juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra. A Financial Times keddi írása szerint azonban Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia „váratlanul erőteljes ellenállása” miatt kétségessé válhatnak a családi póüék szabályozásának szigorítási tervei. A visegrádiak hajlandók ugyan engedményekre a külföldi EU- munkavállalók szociális ellátásában, de azt akarják, hogy a már folyamatban lévő folyósításokat a szigorítások ne érintsék - áll a londoni gazdasági napilap budapesti, varsói és brüsszeli tudósítóinak közös cikkében. A lap adatai szerint hozzávetőleg harmincnégyezer külföldön élő gyermek után folyósítanak jelenleg családi pótlékot Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalóknak. A Financial Timeshoz a lengyel külügyminisztérium eljuttatott egy nyilatkozatot, amely szerint Varsó azon a véleményen van, hogy ha a családi pótlék indexálásáról megállapodás születik, az csak az újonnan érkező munkavállalókra vonatkozhat, vagyis az e juttatásban már most is részesülő külföldi EU-polgárok esetében a folyósítási feltételek nem változhatnak. Tomás Prouza, a cseh kormány európai ügyekért felelős államtitkára szintén azt mondta a brit lapnak, hogy a változtatások csak az újonnan Nagy-Britanniába érkező munkavállalókra vonatkozhatnak. Hozzátette, hogy á reformtervezet más átalakítási javaslatok esetében ezt tartalmazza is, a családi pótlék ügyében azonban nem, így ezt tisztázni kell. , Egy név nélkül idézett „térségi diplomata” azt mondta a Financial Timesnak, hogy jóllehet a brit javaslatok elfogadhatók, ha azokat csak London érvényesíti, más lenne a helyzet, ha a példát Párizs, Berlin és mások is követnék. A lap ugyancsak név nélkül idéz egy magyar kormánytisztviselőt is, aki szerint a családi pótlék indexálásának esetleges széles körű bevezetése számos országban teljesen átalakíthatja a munkapiac szerkezetét, és diszkriminatív jellegű intézkedésekhez vezethet.
