Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-17 / 39. szám
Egy látogató az elektromágneses hatás kiküszöbölésére szolgáló, fémhálóból készült fejfedőn át nézi egy Tesla-tekercs elektromos kisülését a minszki Elemente Tudományos Múzeumban 2016. február 14-én. Nevadait, ami a világon két lelőhelyről ismert: az USA-beli Nevada állam es Kirgizisztán egyik bányájából Ibériai aranypénz germán harcos sírjában Egy, a mai Spanyolország területén vert 6. századi aranypénzt találtak egy kora középkori sírban a németországi Türingiában. Weimar. A lelet arról tanúskodik, hogy a korabeli türingiai nemesek szerteágazó kapcsolatokat ápoltak távoli térségekkel - közölték régészek, akik pénteken mutatták be a Gotha melletti Boilstädtben folyó ásatás eddigi eredményeit. A pénzérme keletkezésének időpontjában germán törzsek népesítették be Spanyolországot. A „spanyol” pénzérme a vizigót birodalommal ápolt kapcsolatokra utal - közölték a kutatók, akik az aranypénzen kívül találtak egy keresztény szim- bolikájú bizánci sírlámpást is. Az ásatást vezető Christian Tannhäuser elmondta, hogy bizánci lámpás rendkívül ritkán fordul elő a Római Birodalom határain kívül eső germán sírokban, ő maga csak egyetlen más hasonló leletről tud egy észak- olaszországi lelőhelyen. Útépítés közben, 2Ö13-ban bukkantak két nemesi rangú harcos sírjára a türingiai Boilstädtben. A tartományban első ízben sikerült modern módszerekkel megvizsgálni egy kora középkorból származó, érintetlenül fennmaradt „pompás” temetkezési hélyet. Mindkét sírt egy tömbben emelték ki és vizsgálták meg egy weimari laboratóriumban. Az egyik itt eltemetett harcost „Boilstädt urának” nevezték el a feltárást végző régészek. A másik, fegyvereivel együtt eltemetett harcos is nemesember volt, az ő életkorát 30 évesre becsülik. Tervezik a földi maradványok genetikai vizsgálatát is. A hatodik századi türingiai harcosok maradványait a velük együtt talált tárgyakkal együtt a weimari őstörténeti múzeumban fogják kiállítani a vizsgálok lezárulta után. A sírok abból az időből származnak, amikor a frankok szétverték a türingiai királyságot. Az ebből a korból korábban talált sírokat sírrablók kifosztották még mielőtt a tudósok megvizsgálhatták volna azokat. Becs. A tavalyi forró nyárnak köszönhetően először hozott virágot az „orchideák királynője- ként” számon tartott Gramma- tophyllum speciosum a Bécsi Egyetem botanikus kertjében közölte az Intézmény a sajtóval. A növény 2010 óta van a kertben, ez az első alkalom, hogy virágot hozott, éppen a Nemzetközi Orchidea- és Tillandsia- kiállítás idejére, amely szombattól látogatható. A szakértők szerint a 2015- ös forró nyár eredményeképpen alakult ki a növényen a jelenleg 1,5 méteres hajtás, amelyen 10 centiméteres virágok nőnek. „Egy ilyen nagy hajtás- kialakulását hosszú idő előzi meg, ami alatt optimálisnak kell lennie a feltételeknek” - mondta Manfred Speckmaier, a botanikus kert szakértője, a Bécsi Orchideatársaság elnöke. A Grammatophyllum speciosum a legnagyobb és legnehezebb orchideafaj. Legnagyobb hajtásai öt méter hosszúak is lehetnek, virágzata a három métert is elérheti. A londoni Kristálypalota kiállításán 1851-ben bemutatták a faj egy példányát, amely két tonnát nyomott. A Grammatophyllum nembe csak kevés faj tartozik, amelyek mindegyike a maláj vagy poliné- ■ ziai térségben fordul elő. Bizonyos fajait orvosi célokra is használják, sőt szerelmi vágykeltőnek tartják. „Okosbóját" tesztelnek Cápaveszélyre figyelmeztető „okosbóját” helyeztek üzembe hétfőn egy ausztráliai strandon. Sydney. a szonár- technológiára épülő Clever Buoy nagyjából 500 méterre lebeg a parttól és okostele- fon-alkalmazáson keresztül küld értesítést a vízimentőknek, ha egy kétméteres, vagy annál nagyobb élőlényt észlel 300 méteres körzetében. A nyugat-ausztráliai Shark Mitigation Systems nevű vállalat fejlesztését hétfőn helyezték üzembe a Sydney-i Bondi Beach-en, ahol hónapokig fogják tesztelni. Az új cápaészlelő-rend- szer a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam vezetősége által meghirdetett 16 millió dolláros stratégia része, amelynek célja a cápatámadások visszaszorítása. A bója észlel minden kétméteres, vagy annál hosz- szabb úszó alakot, majd annak mozgási mintáját elemezve állapítja meg, hogy cápa közelít-e a parthoz - írta a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A Shark Mitigation Systems társalapítója, Craig Anderson szerint az „okosbója” az esetek 90 százalékában sikerrel észleli a nagy cápákat. A két méternél kisebb tengeri ragadozókkal való találkozás nem szokott halálos kimenetelű lenni. Lemondanak a leszállóegységről Frankfurt A földi irányítóközpont tudósai szerint ideje végleg lemondani arról, hogy valaha is sikerülhet helyreállíta-' ni a kapcsolatot a 67P/ Csurjumov-Geraszimenko üstökösön 2014-ben landolt Philae leszállóegységgel. A német űrközpont közleménye szerint valószínű, hogy a leszállóegységet már por borítja, és túlságosan hideg van az üstökösön a küldetés folytatására. A projektvezetője úgy fogalmazott: szinte nincs is esély arra, hogy sikerül helyreállítani a kapcsolatot a földi irányító központ és a robot között, így többé nem lehet utasításokat küldeni neki. A Rosetta űrszondát és fedélzetén a Philae-t 2004-ben indította útnak az európai űrügynökség. Elkészült a Föld legritkább ásványainak katalógusa Amerikai kutatók elkészítették a Föld legritkább ásványainak katalógusát. A 2500 ásványfajta mindegyike annyira kivételes, hogy legfeljebb öt helyen fordul elő a Földön, néhányból pedig csak gyű- szűnyi mennyiség létezik - írja a BBC News. Washington; Az American Mineralogist című szaklapban közölt tanulmány szerint mégis fontosak, mert alapvető ismereteket szerezhetünk belőlük a bolygó összetételéről, a különlegességek némelyike pedig a technológiai ipar számára bizonyulhat hasznosak. „A kutatók eddig mintegy 5000 ásványt azonosítottak, és kiderült, hogy közülük kevesebb mint száz alkotja a földkéreg szinte teljes egészét, a többi ritka. Az igazi különlegességekből azonban, amelyek legfeljebb öt helyen találhatók a bolygón, nagyjából 2500 létezik” - mondta Robert Házén, a washingtoni Carnegie Intézet tudósa, aki Jesse Ausubellel, a Rockefeller Egyetem munkatársával együtt a tanulmányt készítette. A ritka kövek nagyon sok információval szolgálnak arról, mennyiben különbözik a Föld a Holdtól, a Marstól vagy a Merkúrtól, ahol ugyanazok a gyakori ásványok megtalálhatók, mint a Földön, ám a ritkaságok azok, amelyek a Földet sajátossá teszik - jelentette ki a tudós. A földpátot, a kvarcot és a csillámpalát mindenütt megtalálni, azonban a kobaltominit, az abelszonit, a fingerit vagy az edojlerit olyan ásványok, amelyek csak tökéletes körülmények között jönnek létre: szükséges hozzá az atomi összetevők pontos száma, a megfelelő hőmérséklet és nyomás. Vannak továbbá olyan fajták, amelyek azonnal' szétesnek, amint nedvesség vagy napfény éri őket, az utóbbiak közé tartozik az edojlerit vagy a szideronátrit. 1. heti várható -főnyeremény: Uatosloü’V 464 millió Ft 770 millió Ft Elektromos egy minszki múzeumban . 2 Virágzik az „orchideák királynője”
