Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-08 / 5. szám
Fidesz: 2016-ban is segély helyett munkát Pogácsás Tibor Budapest A Fidesz célja 2016-ban is az, hogy segély helyett munkát biztosítson az embereknek, még a leghátrányosabb térségben élő, legalacsonyabb képzettséggel rendelkező álláskeresőknek is. A Fidesz-frakció csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára csütörtökön bejelentette: huszonötezer közfoglalkoztatottnak segíthet a január elsejével bevezetett elhelyezkedési juttatás. Ennek lényege, hogy aki legalább egy hónapja közfoglalkoztatottként tevékenykedik, illetve az azt megelőző két éven belül legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonya volt, sikeres piaci elhelyezkedése esetén megkaphatja''a közfogíalkoztatási szerződé se még hátralévő idejére járó támogatást. A Fidesz szerint a csökkenő munkanélküliség a közfoglalkoztatásnak is köszönhető, amely évente átlagosan 300 ezer alacsony iskolázottságú, szakképzettség nélküli ember számára nyújt lehetőséget, akik olyan térségekben élnek, ahol ez jelenti az egyetlen esélyt a munkavállalásra, egy szakma kitanulására, a rendszeres jövedelemszerzésre, gyermekeik eltartására. A közfoglalkoztatás szabályai mostantól anyagilag is jobban ösztönözik a mielőbbi elhelyezkedést - teszik hozzá. A kormánypárt szerint ugyanakkor a baloldal kormányzása alatt megduplázta a munkanélküliséget és munkaképes, aktív korú emberek százezreit hagyta segélyen tengődni. A baloldali pártok ma is előbb adnának segélyt, mint munkát. Varga Mihály Összeköti a magyar állam az általa külföldi tulajdonostól átvett bankok privatizálását, de egyelőre csak egyikük tőzsdei bevezetése van napirenden, ennek időpontja azonban még nem tudható, ez csak egy lehetséges megoldás - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Bloomberg-nek adott interjújában, amiben bejelentette azt is, hagy további energiaszolgáltatókat vásárolhat fel az állam. Budapest Magyarország a külföldi tulajdonostól megvásárolt két kereskedelemi bank privatizálását valószínűleg összeköti az MKB Bank részvényeinek bevezetésével a Budapesti Értéktőzsdére - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban csütörtökön. A kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal tavaly februárban az Erste Bank Hungary Zrt. 15-15 százalékos részesedésének megvásárlásáról kötött megállapodás szellemében jár el az MKB és a Budapest Bank privatizációja során. Varga Mihály a Bloomberg hír- ügynökségnek adott interjúban közölte, hogy az Erste Bank Húngary 15 százalékos részesedésének átvételére júniusig sor kerül. A tavaly februári megállapodás értelmében a kormány 2016-2017-ben jelentősen csökkenti a bankadót, és az adónem mérséklését 2018-2019-ben is folytatja. A memorandumban a felek rögzítették azt is, hogy a magyar kormány nem törekszik közvetlen vagy közvetett többségi tulajdon megszerzésére rendszerszintű fontosságú helyi bankokban, illetve három éven belül átadja a magánszektornak az általa jelenleg birtokolt ilyen részesedéseket. Az MKB privatizációjának egyik forgató- könyve az MKB tőzsdei bevezetése lehetne - közölte Varga Mihály a Bloomberg hírügynökséggel, hozzátéve, hogy nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy a Budapest Bank és az MKB együtt kerüljön piacra. Ezt az utóbbi megoldást azonban nem részletezte. Varga Mihály az interjúban ugyanakkor bejelentette azt is, hogy az energiaárak alacsonyan tartása érdekében további szolgáltatók felvásárlására is sor kerülhet. Adómentes minimálbért akar az LMP Budapest Az LMP törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben azt indítványozza, hogy a jövedelmek 0,12 és 24 százalékos kulcsokkal adózzanak, a munkavállalói járulékok pedig 18,5 százalékról 12 százalékra csökkenjenek - mondta Schmuck Erzsébet sajótájékoztatóján. Az ellenzéki politikushozzátette: ez azt jelentené, hogy aki most minimálbért keres, annak nem kellene adóznia, így a nettó fizetése 91 ezer forintra nőne a mostani nettó 73 ezer fdrintról. Az ellenzéki párt javaslata szerint a minimálbér és az átlagbér között keresőknek 12 százalékra csökkenne az adója a mostani 15 százalékról, így a nettó átlagbér 37 ezer forinttal nőne. Az átlagbér felett keresőknek pedig 24 százalékra emelkedne a személyi jövedelemadója, viszont a sávos adózás miatt ők is jól járnának - mondta az LMP frakcióvezető-helyettese. Közölte: az LMP úgy látja, hogy a kormányzati politika egyik legnagyobb hibája az egykulcsos adó bevezetése és az adójóváírás eltörlése, mert ez kiélezte a társadalmi feszültségeket és jelentősen megnövelte a dolgozói szegénységet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly év végi bérmegállapodás eredményeként 5000 forinttal megemelt minimálbér jóval kevesebb, mint a létminimum összege. Folytatódhat a növekedés Elemzők szerint folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése. A KSH csütörtökön közzétett első becslése alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 2015 novemberében nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 4,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Budapest.. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a vártnál jobban alakult a novemberi kiskereskedelmi forgalom növekedése. Az MTl-nek elmondta: azzal számoltak, hogy az év vége felé az online pénztárgépek hatása gyengülni fog, és ez érződik majd a kiskereskedelmi forgalom alakulásán is. A főtitkár szerint a kiskereskedelmi forgalom vártnál nagyobb novemberi növekedése mögött az húzódhat meg, hogy a nagyértékű háztartási eázkö- zök vásárlását felhúzta az október végén indult mosógépcsere program. Az is a forgalom növekedését hozta, hogy novemberben két „black friday” akció is volt, amely elsősorban a webáruházak eladását növelte - értékelte Vámos György, aki szerint az olcsóbb benzin hatására az üzemanyag forgalma is jobban növekedett. Emelte a hónap kiskereskedelmi forgalmát az is, hogy novemberben végén vasárnap már nyitva tartottak az üzletek - tette hozzá. Vámos György elmondta, hogy a novemberi adatok is megerősítik az kereskedelmi szövetség korábbi előrejelzését, hogy 2015-ben 5-6 százalék között lehet éves szinten a kiskereskedelem növekedése. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint folytatódhat a dinamikus forgalomnövekedés, a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme decemberben is 4,5 százalék körül maradhat, mivel a növekvő reálbérek és foglalkoztatás mellett a devizahitelek tavalyi elszámolása is jelentősen növelte a háztartások elkölthető jövedelmét. Az újra megugró fogyasztói bizalom szintén dinamikus forgalomnövekedést vetít előre, a hiteltörlesztések kiszámíthatóvá válása egyre kevésbé indokolja a háztartások óvatossági megtakarításait, így az elmúlt években elhalasztott fogyasztás pótlása is hozzájárulhat a fogyasztás dinamikus növekedéséhez - fogalmaz a Takarékbank elemzője, aki arra számít, hogy 2015-ban évi 5,45,5 százalékos növekedés lehet. Hozzátette, az idén a dinamikusan, 4-4,5 százalékkal emelkedő bérek mellett a szja csökkentés is támogatja a fogyasztás növekedését, mivel a nettó bérek 5,5-6 százalékkal, a nettó reálbérek a 2 százalékos, vagy az alatti infláció mellett 3,5-4 százalékkal emelkedhetnek. Jobbik: Nincs helye pártpolitikának a sportban Budapest. A pártpolitikának semmi keresnivalója nem lenne a sportban, hiszen azok a versenyzők, akik hazánk színeiben indulnak a világversenyeken, az egész nemzetet képviselik - közölte Dúró Dóra, az Országgyűlés sportért is felelős Kulturális Bizottságának Jobbikos elnöke csütörtökön az MTI-vel. A politikus közleménye szerint ugyanakkor az a mentalitás, amit Hosszú Katinka képvisel - nevezetesen az, hogy érdemi kritikát fogalmaz meg, szakmai alapon a szövetség hosszú távú működésével kapcsolatban - előrébb viszi az országot, és a magyar sport ügyét a XXL században.- Ha a magyar társadalomban általános jelenség lenne, hogy a nagy szaktekintéllyel rendelkező emberek a saját szakterületükön felemelik szavukat a rendszerszintű hibákkal vagy visszaélésekkel kapcsolatban, és nem lehetne őket megvenni, megfélemlíteni, elhallgattatni, sokkal előrébb tartana az ország - vélte Dúró Dóra. MSZP: tao-plafonra van szükség Budapest Az MSZP szerint a társasági adóból (tao) befolyó sporttámogatási pénzek esetén egy plafon meghatározására van szükség, emellett átláthatóvá kell tenni ezeknek a pénzeknek a felhasználását. Az ellenzéki párt azt is javasolja, hogy az úszás után is járjon a most csak látványcsapatsportok támogatása esetén igénybe vehető társasági adókedvezmény. Bárány Balázs, az ellenzéki párt országos elnökségi tagja csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón közölte, azt javasolják, hogy maximalizálják, évente mennyi pénz költhető el a tao- rendszeren keresztül a futballra, hogy „ne menjen a világ összes pénze a magyar focira”. Szerinte az elmúlt napokban nyilvánvalóvá vált, hogy az úszás területén a felkészülés legalapvetőbb körülményei még a legjobb magyar sportolóknak sem adatnak meg mindig. Eközben focira mindig van pénz; „számolatlanul", eszetlenül ömlenek a tízmilliárdok a labdarúgásba például a tao- finanszírozáson keresztül - mondta Bárány Balázs. A szocialista pólitikus közölte, szeretnék azt is elérni, hogy fillérre pontosan lehessen tudni, melyik sportági szakszövetségen keresztül mekkora összeg ment az egyesületeknek és azt mire költötték. Bárány Balázs emlékeztetett arra, hogy 2012-ben a jelenlegi sportállamtitkár, Szabó Tünde, akkor az úszószövetség főtitkára is támogatta, hogy az úszás is kaphasson a tao- forintokból.- Jó lenne, ha a Fidesz most már tényleg le venné „a mancsát” a magyar sportról és nem a saját hűbéreként kezelné - mondta. Tőzsdére mehet az MKB
