Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-08 / 5. szám
Szabad a döntés, de nehéz a választás Tőzsér Viktor (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. Mosolygós fiatalok fogadták a látogatókat a sport- csarnok bejáratánál, a nagyteremben pedig az egyik népszerű gyorsétterem üdítőjét csapolták a szomjazóknak. Felsőoktatási börzét szervezett a Salgótarjáni Városi Diákönkormányzat és a megyei jogú város önkormányzata annak érdekében, hogy a pályaválasztás és a felvételi jelentkezés előtt álló középiskolások közelebbről tájékozódhassanak az ország egyetemei és főiskolái által nyújtott lehetőségekről, majd a diplomájukat megszerezve sokrétű tudással, tapasztalatokkal a tarsolyukban térhessenek vissza Salgótarján és Nógrád megye munkaerőpiacára. Az eseményre valamennyi megyében tanuló, érettségi előtt álló diákot vártak a kiállító intézmények képviselői. A rendezésben a Salgótarjáni Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda fiataljai is segítettek. Fekete Zsolt alpolgármester megnyitójában elmondta, hogy az önkormányzatnak fontosak a város diákjai és az is, hogy továbbtanuljanak. Felhívta a jelenlévők figyelmét az „Itt van az otthonunk, itt van a jövőnk”, a „Szakembereket Salgótarjánba!”, a „Salgótarján Jövőjéért” és a „Bursa Hungarica” elnevezésű ösztöndíjprogramokra, amelyekkel sikeres felvételi esetén érdemes élni. Reményét fejezte ki, hogy a tanulmányok elvégzését követően sokan a megyeszékhelyen és környékén találnak majd munkát, és segítik a településeket, öregbítik a város hírnevét. A börze főszervezői, Vincze Bence és Lehoczki Orsolya (mindketten a Bolyai János Gimnázium tanulói) ismertették a rendezvény létrejöttének hátterét és a lebonyolítás részleteit. Vincze Bence közölte: többen jelezték, hogy nincs a környéken olyan rendezvény, amely összefogná a felsőoktatási intézmények kínálatát, s ezáltal az érdeklődők megismerhetnék a lehetőségeket anélkül, hogy nagy távolságokat kellene megtenniük. „Sok fiatalnak gondot okoz, hogy Budapestre utazzon az Educatio kiállításra vagy az ország különböző főiskoláinak és egyetemeinek a nyílt napjaira. Az ő gondolkodásukat és széles látásukat segítve döntöttünk úgy, hogy közelebb hozzuk az egyetemek választékát, így könnyebben eldönthetik, hogy mely intézmény mely szakja vonzza őket leginkább.” Mint mondta: korábban volt már példa hasonló központosított börzére Salgótarjánban, de az elmúlt években elmaradt, pedig van rá igény. Azoknak is érdemes volt ellátogatni, akikben még nem fogalmazódott meg pontosan, hogy milyen irányban szeretnének továbbtanulni, hiszen a Pedagógiai Szolgálat pályaorientációs előadásokkal és tanácsadással várta az érdeklődőket. Lehoczki Orsolya hozzátette: tizenhárom kiállító képviselte az ország különböző pontjain felfedezhető továbbtanulási lehetőségeket. Két Nógrád megyei nyelviskola is bemutatta széles kínálatát, ami azért is fontos, mert a diákok nyelvvizsga birtokában több pontra tehetnek szert a felvételi eljárás során, illetve a diplomaszerzéshez is alapvető feltétel minimum egy, bizonyítvánnyal igazolt nyelvtudás megléte. Kifejtette: az egész megye területéről várták a felsőoktatási tanulmányok előtt álló diákokat. Minden középiskola kapott meghívót a börzére, így előzetesen nagyjából hat-hétszáz fő részvételére számítottak. A Semmelweis Egyetem gyógytornász vagy egészségügyi ellenőr szakán szeretne továbbtanulni Simon Dorottya, 13. évfolyamos diák. Úgy gondolja, hogy gyógytornászként könnyebben el tud majd helyezkedni. A kiállítók közül a Szent István Egyetem állattenyésztési ága iránt érdeklődött. Mint mondta, szeret lovagolni és fontosnak tartja a hagyományok továbbörökítését. GyurcsákMárk Péter idén érettségizik, emelt szinten tanulja a biológiát. Céljai között szerepel a gödöllői vagy a debreceni egyetem vadgazdálkodási szakára jelentkezni, valamint a későbbiekben ezen a területen mesterdiplomát szerezni. Hasznosnak tartja, hogy az egyes intézmények tanáraival tudott beszélgetni a terveiről, mert így tisztában van az elvárt követelményekkel, és nem kell fölöslegesen érettségiznie olyan tantárgyakból, amelyek a felvételi eljárásban nem számítanak. Már a délelőtt 10 órai megnyitóra is szép számmal érkeztek középiskolások a Városi Sportcsarnokba, akik 17 óráig gyűjthették az információkat az egyes intézmények által nyújtott lehetőségekről. Napközben egy rövid ebédszünet szakította meg a programot, ami alatt ebéddel kedveskedtek a meghívottaknak. Visszatérő vendég NMH-infomiacfó. Novembertől márciusig már-már rendszeresen visszatérően telel várainkban a havasi szürkebegy, amelyből Nógrád megyében is gyűrűztek már példányokat. A korábbi években a salgói és a somoskői várban is többször megfigyelték már. A havasi szürkebegy a magashegységek sziklás területein költő, meglehetősen bizalmas madarunk, amely akár 1- 2 méterre is bevárja az embert A nyári időszakban rovarokkal, pókokkal, férgekkel táplálkozik, télen apró gyommagvakat, terméseket fogyaszt Vonuló, ősszel költőhelyéhez képest alacsonyabban fekvő, de ahhoz hasonló területekre húzódik. Nálunk az ősz második felétől fordul elő kőfejtőkben, meredek bányafalakon, várromoknál, de településeken is feltűnhet kisebb csapatokban, néha magányosan - így jellemzi a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A Prunella collaris Közéj)- és Dél-Európa, valamint Ázsia egyes területein fordul elő, de sehol sem tömegesen. Nászrepülése április végén kezdődik. Költési ideje a fészek tengerszint feletti magasságától is függ. A fészket a tojó mohából, fűszálakból, vékony gyökerekből, sziklafalak repedéseibe rakja, melyet szőrökkel és toliakkal bélel. Négy-öt tojását a tojó egyedül melegíti, a hím eközben énekel, és párját eteti. A fiókák táplálékát kezdetben csak a hím hordja, a tojó a fészekben védi kicsinyeit Évente egy, legfeljebb két alkalommal költ Nógrád megyéből is sokan rándülnak át minden év augusztusának közepén az államhatár túloldalára, hogy részt vegyenek Ipolybalogon, a hagyományos „Szent Korona ünnepen”. Ám annál kevesebben tudják, miért éppen ez a kis felvidéki falu a helyszín. Hegedűs - Sztranyovszky Ipolybalog. Nyugat-nógrádi külsős munkatársaink - egy történész ismerősük társaságában - nemrégiben utánajártak a legendának, és rengeteg újdonsággal ismerkedtek meg a „Szentkorona búvóhelye” témájában. Több mint tíz éve már, hogy 2005. augusztus 14-én hatalmas processzióval érkezett meg a Szent Korona másolata az ipolybalogi templomba. A veres- egyházi önkormányzat készíttette el, és adományozta e felvidéki falucskának. Több ezer ember vett részt a Paskai László bíboros celebrálta szentmisén. De miért is épp ide érkezett meg a fejedelmi fejfedő? A választ a magyar história adja meg. III. András királyunk, az Árpád-ház „utolsó aranyágacskájának” 1301-es halálát követően több trónkövetelő is jelentkezett. II. Vencel cseh király is igényt tartott rá, 1304 nyarán nagyszámú fegyveressel hatolt be Magyarország területére, ahol megszerezte a királyi jelvényeket: Szent István koronáját, kardját és öltözékét. Ekkor Habsburg Albert német-római császár felszólította fiát, Rudolf osztrák herceget, hogy támadja meg a cseheket. A fenyegetés haRészlet a templombelsőből helyett korona. A Felvidéken még egy templom hordoz ilyen toronydíszt, Pozsonyban, a koronázási templom. A faluba érve egy kápolna mellett haladtunk el, amelynek építéséről a helyiek különös lekimenekülnie az ingoványból, hálából egy kápolnát építtet a község előtti dombon. A mondától függetlenül értékes műemlék ez a XVIII. századi kápolna. Magát a templomot 1100-ban építették, később lőréses fallal tására II. Vencel fiával és a koronázási ékszerekkel kivonult az országból. 1305-ben egy éjszakát itt, Ipolybalogon töltöttek, és a koronázási jelvényeket a templomban helyezték el. Ezért van a balogi templom tornyán kereszt gendát őriznek: egy nemesember szekerével Ipolyság felől Ipolybaloghoz közeledett. A falu előtt, a Galamia-patak kiöntésében elakadt fogatával, és kis híján elsüllyedt a mocsárban. Ekkor fogadalmat tett: ha sikerül kerítették körbe. Körötte hatalmas lucfenyők mélyzöld koronája magasodik. Itt őrzik a Szent Korona mását, gondosan elzárva. Nagy ünnepeken, karácsonykor, újévkor, húsvétkor, a templom védőszentje ünnepén, december 6-aff; Szent Miklós napján, és természetesen Szent István ünnepén veszik elő a páncélszekrényből. Maga a templom csodaszép. Kazettás mennyezetével, a kórus mellvédjén álló tizenkét apostolával egyedülálló. Minden stílusjegy megtalálható: a román, a gótikus, a barokk. A főoltár melletti szobrok, két ferences rendi szentet, Szent Antalt és Assisi Szent Ferencet ábrázolják, és két jezsuita szerzetes szobra II. József, a „kalapos király” uralkodását idézik. Amikor az uralkodó feloszlatta a rendeket, akkor kerültek ide ezek a szobrok a megszüntetett rendházakból. Megtekintettük még Ipolybalog másik két ékességét: a haranglábat és a „csomószenteket”. A haranglábat a XVIII. században építették, egyetlen vasszeg nélkül. A kortól sötétbarnára pácolódott fatorony barátságosan strázsál a település közepén. A „csomószentek” pedig? Őrzik a falu békéjét, ők Ipolybalog szempontjából a legfontosabb szentek. Szent Flórián a tűzvésztől óv, Nepomuki Szent János a gázlókon, hidakon átkelő emberek biztonságát vigyázza, Szent Vendel pedig a juhászok védőszentje. Őket együtt, egy csoportban látni ritkaság. így, hármasban, bizonyára lesz elég erejük az itt lakókkal együtt, hogy óvják az Ipoly- mente kicsiny ékszerdobozát, Ipolybalogot még több száz éven át. A Szent Korona búvóhelye
