Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-29 / 23. szám
2016. JANUÁR 29., PÉNTEK A tajvani elnök látogatása A Dél-kínai-tengeren területi viták miatt kialakult feszültség enyhítésére tett javaslatot egy együttműködési és fejlesztési ütemterv formáján ban a leköszönő tajvani elnök, Ma Jing-csiu, amikor csütörtökön meglátogatta a Tajvan felügyelete alá tartozó Tajping szigetet. A politikus a hivatalos tajvani CNA hírügynökség szerint közölte: a területi szuverenitás feletti vitákat félretéve kell a helyzetre olyan békés megoldást találni, amely a térség békéjét és fejlődését szolgálja. A posztjáról hamarosan távozni kényszerülő tajvani elnök elképzelése szerint olyan együttműködési rendszerre lenne szükség, amely a felek egyenlőségére alapul és osztozik a forrásokban úgy, hogy nem sérülnek egyetlen érintett fél jogai, érdekei sem. Az elnök és miniszterekből, szakértőkből álló kísérete helyi idő szerint délelőtt érkezett meg a Spratly- (Nansa-)szige- tek legnagyobbikára, amely 1946 óta a Kínai Köztársaság (Tajvan) igazgatása alá tartozik, de a Kínai Népköztársaság, Vietnam és a Fü- löp-szigetek is jogot formál rá. A sziget 1600 kilométerre fekszik Tajvantól. Ma Jing-csiu szimbolikus látogatása során a repülőtérrel rendelkező szigeten a parti őrséget, a helyi gazdálkodókat, a kórházat, a templomot, de még a postahivatalt is felkeresi. A Kuomintang párthoz tartozó Ma a második tajvani elnök, aki felkereste a szigetet Előtte 2008- ban a Demokratikus Haladás Párt (DPP) színeiben elnökségének végén járó Csen Suj-pien járt ott. A 2008 óta hatalmon lévő Ma Jing- csiu hamarosan távozik posztjáról, miután kitöltötte a tajvani alkotmány által engedélyezett két elnöki ciklust. Az idén januárban rendezett elnökválasztáson a DPP jelöltjét, Csaj Ing-vent választották utódjául, és a törvényhozásban is a DPP került többségbe. A DPP korábban közölte, távol kíván maradni Ma akciójától. Ma Jing-csiu látogatását Vietnam, a Fülöp-szigetek és Washington is bírálta. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Mark Toner kérdésre válaszolva „csalódottságának” adott hangot miatta, és úgy értékelte, hogy az nem segíti a feszültség csökkentését Földcsuszamlás Eddig 73 holttestet találtak a tavaly decemberi építési- törmelék-hegy okozta föl- csuszamlás helyszínén a dél-kínai Sencsen városban - számolt be a helyi média. Négy embernek eddig nem találták nyomát, őket továbbra is keresik. * ing, Az emberi gondtalanság miatt bekövetkezett szerencsétlenség felelőseit kutató nyomozás során eddig 42 gyanúsítottat vettek őrizetbe. A katasztrófa után néhány nappal végzett magával egy önkormányzati vállalat volt igazgatója. Tavaly december 20-án a mintegy száz méter magasan a felhalmozott építési törmelék egy ipari park határán a súlyos esőzések hatására összeomlott, és a lezúduló sár és törmelékgörgeteg 33 épületet temetett maga alá, csaknem 380 ezer négyzetméteres területet lepett el. Tizenhét ember szorult kórházi ellátásra, közülük 11-en már elhagyhatták az egészségügyi intézményt A károsultvállalatok alkalmazottait visszatelepítették, a zöldségtermesztőket kártalanították. Washington újabb kettős játszmája Erélyesebb fellépést vár az Egyesült Államok a hónap elején sikeres atomrobbantással kérkedő észak-koreai rezsim „magányos szövetségeseként” számon tartott Kínától, Peking szerint azonban Phenjan megre- gulázása csak a feszültséget növelné, és tovább destabilizálná a Koreai-félszigetet. Bár Washington és Peking egyetértenek abban, hogy Észak-Korea február 6-i vitatott kísérleti hidrogénbomba-robbantása határozott nemzetközi válaszlépéseket kíván, a módszerek tekintetében nem teljes az összhang a két nagyhatalom között. John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott tárgyalásokat Pekingben azzal a céllal, hogy a kínai kormány támogatását kérje Észak-Korea atomrobbantása miatti megbüntetéséhez. Phenján nukleáris programjával kapcsolatban Kerry a korábban is már hangoztatott washingtoni álláspontot ismételte meg. A programot a globális biztonságot fenyegető kihívásnak és az Egyesült Államok biztonságát érintő egyik legfontosabb ügynek nevezte. Mint mondta, Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor „akciói meggondolatlanok és veszélyesek. Nem az a lényeg, most sikerült-e hidrogénbombát robbantania, hanem az, hogy dolgozik rajta, és próbálkozik". A tárgyalást követő sajtótájékoztatón a felek elmondták: egyetértenek abban, hogy az észak-koreai hidrogénbomba-kí- sérlet ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kell vinni, és újabb elítélő határozatban kell fellépniük a kelet-ázsiai rezsim atomprogramja ellen. A dokumentum megszövegezésében, a szankciók erősségében egyelőre azonban nincs egyetértés a keményebb fellépést szorgalmazó Egyesült Államok és az ENSZ állandó tagjaként ugyancsak vétójoggal rendelkező Kína között. Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnereként és legfőbb szövetségeseként számon tartott Peking ugyanis úgy vélekedik, Phenjan sarokba szorítása nem hozna kedvező eredményt, a katonai fenyegetés helyett inkább a Phenjan és Washington közötti párbeszéd lenne célravezető. „A szankciók nem lehetnek öncélúak” - nyomatékosította Vang Ji, válaszul amerikai kollégájának azon felvetésére, hogy Peking korlátozza kereskedelmét Phenjannal. A Hszinhua kínai állami hírügynökség a pekingi látogatással, illetve a Phenjanra nehezedő nyomás fokozását célzó amerikai szándékkal kapcsolatban úgy vélte, észszerűden azt várni, hogy Észak- Korea egyedül Kína nyomására felhagy atomprogramjával, miközben az Egyesült Államok hidegháborús mentalitással közelít hozzá. A cikk megállapítja, Peking és Phenjan kapcsolatában nem úgy mennek a dolgok, hogy utóbbi az előbbi tanácsait követi. Vang Jivel folytatott tárgyalásán Kerry arról is beszélt, hogy a dél-kínai-tengeri nézeteltérések, területi viták tisztázásában, az ottani feszültség csökkentésében szintén előrelépésre lenne szükség. Washington ugyanis rossz szemmel nézi, hogy Kína több, a felügyelete alá tartozó, vitatott hovatartozású zátonyt feltöltött és gyakorlatilag szigetté változtatott, s ezeken a területeken infrastruktúrát, köztük leszállópályákat épített, és katonai védelemmel látta el őket. A kínai Global Times című napilap keddi összeállításában egyrészt bírálta Washington megosztó stratégiáját a térségben, a „színfalak mögötti manipulációit”, amelyekből - mint fogalmaz - egyes országok igyekeznek hasznot húzni. Ugyanakkor megállapítja azt is, hogy bár természetes, hogy a „Kína perifériáján” található országok igyekeznek megerősíteni viszonyukat az Egyesült Államokkal, ha azonban Washington egyfajta védelmi erődöt kívánna belőlük alkotni, nehéz helyzetben fogja találni magát. Az amerikai külügyminiszter Kína előtt Laoszban és Kambodzsában tárgyalt. John Kerry délkelet-ázsiai kőrútján arra próbálta rávenni vendéglátóit, amelyek tagjai a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének, hogy azok alkossanak egységes frontot Peking ellen a dél-kínai- tengeri szigetvita kapcsán a szervezet február közepén esedékes kaliforniai csúcstalálkozój án. Az ISIS kenguruval támad Kenguruval készült merényletet elkövetni egy ausztrál fiatal, akit négy rendbeli terrorcselekmény elkövetésének kísérletével még tavaly vettek őrizetbe, és csütörtökön állítottak bíróság elé Melbourne-ben. A 19 éves Sevdet Ramadan Besimet azzal vádolták, hogy meg akart ölni és lefejezni egy rendőrt A vádlott az interneten vitatta meg szélsőséges társaival „állati” tervét. Arra készült, hogy egy kengurura robbanószerkezetet kötöz, szőrméjére az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet jelképét rajzolja, majd rendőrök közé engedi, és működésbe hozza a pokolgépet. A hatóságok szerint Besim a bűncselekményt az IÁ által terjesztett terrorista ideológia hatása alatt tervelte ki. A vád előterjesztésekor a fiatalember ártatlannak vallotta magát. Besimet tavaly április 18-án vették őrizetbe Melbourne déli elővárosában, egy terrorellenes művelet során. Az akcióban öt embert fogtak el, a hatóságok szerint közülük ketten azt tervezték, hogy a terrormerényletet az ausztrál és új-zélandi hadsereg első világháborús közös egységének (ANZAC) emléknapján, április 25-én hajtják végre. Svédország 80 ezer menekültet toloncol vissza Svédország mintegy 80 ezer olyan menedékkérő kitoloncolását tervezi, akiknek a menedékjog iránti kérelmét tavaly elutasították - közölte szerda késő este Anders Ygeman svéd belügyminiszter. A döntés pár nappal azt követően érkezett, hogy egy 15 éves Szomáliái fiú egy szálláson megkéselt egy 22 éves svéd nőt. A miniszter az SVT svéd televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány a rendelkezés végrehajtására utasította a rendőrséget és a bevándorlási hatóságot. Mint kifejtette: rendes esetben az elutasított menedékkérőket menetrend szerinti repülőjáratokon szállítják vissza hazájukba, a nagy számra való tekintettel azonban ezúttal charterjáratokat bérelnek erre a célra. Hozzátette, hogy várhatóan így is évekig tart majd, amíg mindenkit kitoloncolnak. Svédországban tavaly 163 ezer menedékjog iránti kérelmet adtak be. Az év végéig feldolgozott mintegy 60 ezer kérelem 45 százalékát utasították el. A skandináv országban a menekültválság miatt novemberben újra bevezették a határellenőrzéseket, január óta pedig minden autóbusz- és vasúttársaság köteles azoknak az utasainak a személyazonosságát megvizsgálni, akik a Dánia és Svédország közötti Öresund- hídon utaznak. A kormány közlése szerint azóta napi néhány százra csökkent a menekültek száma, amely korábban a heti tízezret is megközelítette. Macedónia újra megnyitotta a görög határt a migránsok előtt Macedónia ismét megnyitotta a görögországi határátkelőket a menedékkérők és migránsok előtt - közölte csütörtök reggel a dpa hírügynökséggel egy görög rendőrtiszt, aki Idomeni határfaluban szolgál. A macedón hatóságok szerda délután óta tartották lezárva a görög határt. A lépést azzal indokolták Athénnak, hogy északabbra, a macedón-szerb határ közelében „dugó” alakult ki. Az idomeni vasúti átjáró görög oldalán így szemtanúk szerint nagyjából ezer ember töltötte az éjszakát sátrakban és más ideiglenes szálláshelyeken. Mintegy 800-an buszokon várták meg a reggelt. „Most kisebb csoportokban ismét átkelnek a határon” - mondta egy görög határrendőr. Macedónia múlt héten is lezárta ideiglenesen Görögországgal közös határát, akkor állítólag Szlovénia kérésére tette ezt. A balkáni ország novemberben szigorított a határellenőrzésen: csak azokat engedi tovább, akik háború sújtotta övezetből, Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeznek. A múlt héten ez a korlátozás azzal egészült ki, hogy közülük is csak azokat hagyják beutazni Macedóniába, akik Ausztriát vagy Németországot jelölik meg úti célként.
