Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-20 / 15. szám
Kamarák jótékonysági bálja Immár ötödik alkalommal rendezték meg múlt szombaton a kamarák tavaszváró jótékony- sági bálját a salgótarjáni Stécé Kávéházban. Az eseményen a hagyományoknak megfelelően átadták az év mérnöke és létesítménye kitüntető díjakat, valamint az eredményes munkásságot elismerő egyéni okleveleket is. A rendezvényen befolyt összeget a szervező kamarák a Palóc Mentőalapítvány javára ajánlották fel. Salgótarján. A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Palóc Mentőalapítvány közösen szervezte meg a jótékonysági bált Az esemény a hagyományoknak megfelelően a vendégek köszöntésével kezdődött. Elsőként Bózvári József, a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait, majd dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Méhes András, a Palóc Mentőalapítvány kuratóriumának elnöke és Skuczi Nándor, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke üdvözölte a megjelenteket. A megnyitó után a mérnökkamarai díjak átadóünnepsége követte el. A létesítmény kapcsán 4,5 kilométer hosz- szúságban kétszer két forgalmi sáv kiépítése valósult meg. A szakemberek az érintett szakaszon a teljes pályaszerkezet kicserélték, építettek egy-egy turbókörforgalmat, külön szintű rombusz csomópontot, gyalogos aluljárót és felüljárót, valamint egy öszvérhidat is megépítettek. Az kivitelezés során 815 ezer tonna földet mozgattak meg, beépült 21 ezer köbméter burkolat- alap, 38 ezer tonna aszfaltburkolat, 11 kilométer szalagkorlát, illetve a munkások elültettek 22 ezer cserjét és négyszáz fát. A bál első fele egyéni oklevelek átadásával fejeződött be. Az év létesítményének létrehozásában való közreműködéséért elismerést vehetett át ReichardtJenő, Dobos Csaba, Imre Tamás, Nagy Tamás, Kozma Norbert, Laczkó Csaba, Vilimi Sándor, Ürmössy Ákos és Handó Attila mérnökök. A hivatalos rész után következett az ünnepi műsor, amely keretében a rimóci hagyományőrzők népdalcsokrot énekeltek, illetve a vendégek megtekinthettek népviseleti bemutatót is. A vacsorát követően színpadra lépett Wolf Kati, éjfélkor pedig mindenki kipróbálhatta a szerencséjét a tombolasorsoláson. A bálon a jó hangulatról és talpalávalóról a Mr. Sam Band gondoskodott. kezett, amely keretében az Év Mérnöke Díját Bózvári József vehette át, aki a mérnöki alkotó tevékenységen túl munkájával jelentős mértékben hozzájárult Nógrád megye fejlődéséhez, valamint elősegítette a megye mérnökeinek alkotó tevékenységét, illetve a mérnökök helyi társadalmának szervezettebbé válását, a mérnöki munka társadalmi elismertségét. Az esemény másik jelentős elismerését, azaz az „Év Létesítménye Díj” címet a 2015. évben a 21. számú főúton, a 17+000 és 21+520 kilométerszelvények között megépült négynyomúsítás nyerEljött a bál és a fánk ideje A farsangi táncmulatság a házasságok előkészítője is volt. Honton a XX. század elején a lány, ha „valamelyik legényre számított”, annak farsang vasárnapján bokrétát küldött. Egy legény több bokrétát is kaphatott, de csak azt tűzte a kalapjára, amelynek küldője neki is tetszett, akit a szülei kiszemeltek számára feleségül. Ez a lány a legény anyjától húsvétkor rózsás pántlikát kapott. A táncmulatságban is azt a leányt illett először táncba vinni, akinek a bokrétáját viselte. A hosszú mulatozásos szokás a két világháború között szűnt meg, amikor is a paraszti életmód megváltozott, a falusi fiatalság egyre nagyobb számban talált munkát a környékbeli bányákban, a salgótarjáni ipari üzemekben. Manapság jellemzően inkább az óvodákban és általános iskolásban rendeznek maszkabálokat, ahol a gyerekek különböző jelmezekbe bújva szórakoztatják egymást. Szüleikkel együtt választják meg az ötletes öltözékeket, melyeket lehetőség szerint saját kezűleg készítenek el. A farsang és az azt követő böjti időszak a tél végére is utal. Egy ősi hiedelem hívta életre a hozzá kapcsolódó zajos vigasságokat. Azt hitték ugyanis az emberék, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket. Hazánkban az egyik legjellegzetesebb, évszázados hagyományokat őrző farsangi mulatság a mohácsi busójárás. A kisfarsang legjellegzetesebb figurái, a busónövendékek, fiatalok, akik maskarába öltözve járják a várost, riogatják az embereket, barátságosan meghúzgálják a lányok, asszonyok haját, olykor lisztet szórva teremtenek riadalmat a szebbik nem körében. Az előző évben megtermelt javak fogyasztására is ezekben a téli hónapokban került sor. A felhalmozott, összegyűjtött és feldolgozott termények tárolása a meleget hozó tavasztól kezdve nem volt biztonságos. A természetes konzerválás! mód a téli időszakban volt hatékony. A vendégeskedésre, vendéglátásra azonban ebben az időszakban volt idő. A farsang legjellegzetesebb étele a fánk, amit több helyen pam- puskának neveznek, de sok háznál kocsonyát is ekkortájt készítenek, mert a lé megdermedésé- bez a sertéshús és a bőr hozzáadásán túl hideg hőmérsékletre is szükség van. T. V.
