Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-20 / 15. szám

Pillanatkép a tavalyi évben zajlott migrációs nyomásról szóló sajtótájékoztatóról „Rendkívüli migrációs nyomás érte hazánkat”- Rendkívüli év volt a ta- | valyi, soha nem látott mértékű migrációs nyo- § más érte el Magyarors/á- | got - mondta Végh Zsu­zsanna, a Bevándorlási és f Állampolgársági Hivatal I (BAH) főigazgatója sajtó- tájékoztatón. Budapest Közölte, bár koráb­ban a nemzetközi fórumokon je­lezték, hogy a balkáni útvonal jelentősége növekedni fog az il­legális migrációban, az Európai Unió döntéshozói nem láttak ko­moly kockázatot ezekben a jelzé­sekben. Tavaly azonban kirívó növekedést lehetett tapasztalni: a tiltott határátlépó'k száma a 414 ezret is meghaladta Végh Zsuzsanna elmondta: a nyugat-balkáni útvonalon érke­ző illegális migránsok között vol­tak, akik válságövezetből érkező valódi menekültek voltak, és vol­tak, akik gazdasági okból indul­tak útnak. Hozzátette, hogy az év első felében még szinte „együtt haladt” a menedékjogi kérelmek előterjesztésének száma az ide­genrendészeti eljárásokéval, a nyár elején azonban az olló szét­nyílt, az illegálisan érkezők már nem nyújtottak be menedékjogi kérelmet, sőt kifejezetten megta­gadták az együttműködést a ha­tóságokkal, nem működtek köz­re a regisztrációban sem. A főigazgató kifejtette: a no­vemberi adatok szerint Magyar- ország a második legtöbb mene­dékjogi kérelmet (177 ezret) re­gisztrálta tavaly az Európai Uni­óban, az ezer lakosra jutó mene­dékkérők számát tekintve pedig az első volt a 28 tagállam között. A legtöbben a Közel-Keletről, Ázsia középső és déli részéből, Afrika északi és középső részé­ből, valamint a Nyugat-Balkánról érkeztek. A legtöbb kérelmező Szíriái volt - vagy annak vallotta magát -, valamint afgán, koszo­vói, pakisztáni, iraki, ők együtt tették ki az összes kérelmező ki­lencven százalékát. Az év elején még elsősorban koszovóiak jöt­tek, később a válságövezetből ékezők kerültek túlsúlyba. A korábbi évekhez viszonyítva nőtt a kísérő nélküli kiskorúak száma, tavaly 8 ezret regisztrál­tak, nagyon sokan közülük rövid időn belül elhagyták az országot. A menedékjogi kérelmek ügyében indult eljárások döntő hányadában - 152 ezer ügyben - meg kellett szüntetni az eljá­rást, mert a menedékkérő isme­retlen helyre távozott. Nemzet­közi védelemben az érdemben lefolytatott eljárások 15 százalé­kában részesítették a kérelme­zőt, elsősorban szíriaiakat, afgá­nokat, szomáliaiakat. A BÁH mintegy15,5 milliárd forintot fordít kifejezetten a me­nekültek ellátására, élelmezésé­re, egészségügyi ellátására, já­randóságuk folyósítására. A főigazgató közölte: töreked­tek az ujjnyomatok rögzítésére, a nemzetközi adattárba továbbí­tására, biometrikus fotók elké­szítésére, a személyes adatok nyilvántartásba vételére, vala­mint a befogadóállomások kapa­citásának növelésére is. Emlékeztetett: szeptember 16-án zavargások voltak Röszkén, holott a migránsok a zavargások helyszínétől né­hány méterre kérhették volna a menedékjogot a tranzitzóná­ban, ám mégsem tették. Jelezte: a kormányzati intézke­dések - a megváltoztatott jogsza­bályok, az ideiglenes műszaki ha­tárzár, a zöldhatár lezárása, a tranzitzónák kialakítása, a mene­dékjogi szabályok módosítása - nyomán „átmenetileg megoldó­dott a migrációs problémahal­maz”, átalakult a migrációs útvo­nal, jelenleg elkerüli az országot a migrációs áramlás. Visszaesett az illegális határátlépők száma, az év utolsó két hónapjában alig ezer elfogás volt. Jelentősen visz- szaesett a menedékkérők száma is, 5500 körülire, három hónap alatt nem érte el azt a számot, amit nyáron két-három hét alatt. Kontrát Károly, a Belügymi­nisztérium parlamenti állam­titkára kiemelte: a kormány az első perctől kezdve határozott migránspolitikát folytatott, az első között intézkedett a ve­szély elhárítására. Az intézke­désekkel pedig nemcsak Ma­gyarország, hanem az EU hatá­rait is megvédték. Egységes szabályozás Szanyi Tibor a megosz­tás alapú szolgáltatások mielőbbi egységes sza­bályozására sürgette az Európai Bizottságot az Európai Parlament (EP) versenyjogi vitájának hétfő esti plenáris sza­kaszában - írta keddi közleményében az MSZP EP-képviseló'je, az Über közösségi sze­mélyszállító szolgálta­tás ellen tiltakozó taxi­sok budapesti demonst­rációja kapcsán. BnisszekBudapest a képvi­selő kifejtette, szerinte a közös­ségi alapon szerveződő szol­gáltatások betiltása nem jár­ható út, amint az sem, hogy a demonstrálok a munkaeszkö­zeikkel bénítják meg a városi forgalmat. - Ahogy a tanárok, orvosok sem tolják ki az isko­lapadokat, a betegágyakat az utcára, úgy ezt más se tegye a saját eszközeivel! - jelentette ki a politikus. Hangsúlyozta: -Ezek az új szolgáltatások nem csak versenyt, hanem pi­acbővülést is hoznak. Egyre többen azért tudnak utazni, kimozdulni, mert im­már számukra is megfizethető árakon találnak közlekedési és szálláslehetőségeket Az új ge­nerációknak egyre kevesebbet mondanak a régi vágású kartel­lek és diktatórikus árak. An­nak a világnak jól láthatóan vé­ge van! Agónia helyett értelmes és átlátható szabályokra van szükség - fogalmazott Szanyi Tibor. A taxisok hétfő reggel óta akadályozzák a forgalmat Bu­dapest belvárosában, az Über ellen tiltakozva. Tüntetésüket előre nem jelentették be. Jobbik: a Fidesz árusítja ki az országot Budapest, a jobbik szerint nem az ő pártjuk, hanem a Fidesz „áru­sítja ki az országot külföldieknek” - emelte ki hétfőn az MTI-hez el­juttatott közleményében a Jobbik. A Jobbik szerint ezt Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földügyekért fe­lelős államtitkára hétfőn az Ml aktuális csatornán is elismerte, ami­kor úgy fogalmazott, „13 külföldi nagyságrendileg 1000 hektár föld licitjét nyerte meg”. Mindezt - mint megjegyezték - Orbán Viktor miniszterelnök azon „2010-es ígérete ellenére", amely szerint „Ma­gyarországon külföldiek - akármit döntenek Brüsszelben - itt so­ha termőföldet nem fognak vásárolni”. Egy-ketgyermekeseknek is kedvez A kormány kiemelten támogatja a nagycsaládosokat, emellett a csalá­di otthonteremtési kedvezmény (csők) egy- és kétgyermekeseknek szóló támogatásának feltételei is javultak. Az adórendszer is elisme­ri a gyermekvállalás költségeit, a családi kedvezmény és a 15 száza­lékos szja-kulcs együttes hatására 856 milliárd forinttal marad több a lakosság zsebében 2010-hez ké­pest. Minderre kormányzati szak­emberek hívták fel a figyelmet Bu­dapesten sajtótájékoztatón. Budapest. Novák Katalin, az Emberi Erő­források Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára el­mondta, tudatos döntés volt, hogy a három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládo­kat, amelyek jobban ki vannak téve a sze­génységi kockázatoknak, kiemelten támo­gatja a kormány, az otthonteremtési prog­ram kibővítésénél ugyanakkor mindenkire gondoltak, akik gyermeket nevelnek vagy gyermekvállalást terveznek. A 10 millió fo­rintos otthonteremtési támogatás és 10 mil­lió forintos hitel azoknak jár, akik három vagy több gyermek nevelését vállalják. A gyermektelen vagy egy-két gyermeket nevelők számára is javultak azonban a fel­tételek. Új építésű ingatlanok esetén a két­gyermekeseknek járó vissza nem térítendő támogatást 2,6 millió forintra, a korábbi dup­lájára emelték. A feltételrendszer is egysze­rűbb lett. Mivel csupán az igénylők mintegy 10 százaléka tudta elérni a kedvező energe­tikai besorolást ingatlanvásárlás esetén, az energetikai minősítés szerinti különbségté­telt eltörölték. A használt ingatlanok után já­ró csők alapösszege átlagosan 10 százalék­kal nőtt. Eltörölték a 300 ezer, illetve 350 ezer forintos négyzetméterár-korlátot, így a maximális értékhatárt is. Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára kifejtette: a kor­mány az elmúlt években adópolitikai refor­mot hajtott végre, amelynek alappillérei a munka és a családok megbecsülése, a gyer­mekvállalás költségeinek elismerése. Olyan adórendszert teremtettek az elmúlt években, amely megalapozta, beindította és fenntartja a gazdasági növekedést. - Az adóreformot megelőző húsz évben progresszív jövedelem- adózás érvényesült, amelynek keretében a többletmunkát és az abból eredő többletjöve­delmet büntető jellegű adó terhelte. A család­barát adópolitika ezt megszűntette, és szakí­tott a szuperbruttósítással is - ismertette a he­lyettes államtitkár. Az új személyi jövedelmadó rendszer egy kulcsot alkalmaz, amelynek mértéke idén 15 százalékra csökkent a tavalyi 16-ról. A kormány ezzel megalapozta az igazságos és arányos közteherviselést - jelentette ki. A helyettes államtitkár szerint a magyar re­formok működőképességét az élet egyér­telműen visszaigazolta. Az egykulcsos szja és a családbarát szemé­lyi adózás bevezetése nélkül esély sem lett volna kitörni a demográfiai válságból, a mun­kanélküliségből, illetve a gazdasági megtor­panásból. Pankucsi Zoltán felidézte: 2010-ig kizárólag azok a családok kaphattak gyer­mekkedvezményt, amelyek legalább három gyermeket neveltek, és a kedvezmény össze­ge legfeljebb 4000 forint lehetett. 2011-től kez­dődően azonban már egy gyermek után havi 10 ezer, két gyermek után havi 20 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermeken­ként havi 33 ezer forintot lehet igénybe ven­ni kedvezményként. A családi kedvezmény 2014-től már nem csak az szja-ból, hanem az egyéni járulékból is igénybe vehető, ami újabb 40 milliárd fo­rintot hagyott a családoknál. A kétgyerme­kesek által igénybe vehető családi kedvez­mény összege 2016-tól kezdődően négy éven keresztül évente 5000 forinttal növekszik, a tavalyi 20 000 helyett idén már 25 000 forin­tot vehetnek a kétgyermekesek igénybe, 2019-ben pedig már 40 ezer forintot. Míg 2010-ben 12 milliárd forint, idén a családi kedvezmények révén 250 milliárd forint ma­rad a családok pénztárcájában. A családi kedvezmény és a 15 százalékos adókulcs jótékony hatását egybeszámítva 2016-ban 2010-hez képest 856 milliárd fo*- rinttal több marad a lakosság zsebében, ennyivel kisebb az adóterhelés az szja-ban. Az adóreformnak köszönhetően összessé­gében 2011-től 2016 végéig 3600 milliárd forint marad a családoknál, ennyivel keve­sebbet szed be az állam szja-ból. Novák Ka­talin kérdésre megerősítette, hogy a Nem­zeti Otthonteremtési Közösségre (NŐK) vo­natkozó törvényjavaslatot a héten nyújtja be a kormány. A közfoglalkoztatottakat nem kívánják ki­zárni a csókból, esetükben külön szabályo­zás készül - tette hozzá. Pankucsi Zoltán a csők fedezetét firtató kérdésre elmondta, hogy az idei költségvetést 200 milliárd forint tartalékkal fogadta el a parlament, így bősé­ges fedezettel bír. Az Uberre vonatkozó kérdésre kifejtette, hogy a kormány nagyon határozottan szeret­né betartatni mindenkivel az adókötelezett­ségre és a biztonságos üzemeltetésre vonat­kozó előírásokat. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint az Uber-sofőrök tipikusan nem tart­ják be adókötelezettségeiket, ezért folytatód­nak az ellenőrzések, aminek a helyettes ál­lamtitkár szerint piactisztító hatása lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents