Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-19 / 14. szám

Éppen csak sikerült kiheverni a karácsonyi és szilveszteri ünneplés, az evés-ivás fáradalmait, máris itt a farsang, indul a báli szezon. A mulatozás időszaka vízkereszt ünnepétől, január 6-ától egészen hamvazószerdáig, a nagyböjti idő kezdetéig tart. A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. A hagyomány szerint a bálokkal és a magunkra öltött maskarákkal a telet is elűzzük, virágvasárnapon pedig már a tavasz közeledtét ünnepeljük.

NMtMnformádÓ. A palócoknál régen a farsang a disznótorok és mulatozások időszaka volt. A negyvennapos böjtre az emberek „jókedvvel, bőséggel” készültek, sőt ilyenkor tartották a legtöbb lakodalmat a falvakban. Napjainkban - ezzel ellentétben - a lagzíkat jellemzően a melegebb hónapokban, májustól szeptemberig rendezik. Világszerte a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, a táncmulatságok megtartására.

A bálok többsége kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott, a szervezőik általában a legények voltak. A batyus-programokra az ételt a lányok, az italt a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálo- zók közösen fizették ki.

A hamvazószerdát megelőző három napot „farsangutójának” vagy „farsangfarkának” is szokás volt nevezni, farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot Ilyenkor divatosak voltak a zártkörű kocsmai asszonymulatságok, a farsangi paródiák és álesküvők. Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, hiszen ez volt a szórakozás legfőbb ideje. „Felkötjük a farsang farkát” - mondták az idősebb emberek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek.

Litkén az első világháború előtt a hamvazószerda előtti utolsó napokban nem dolgoztak, nehogy betegek legyenek. A vasárnapi litánia után kezdődött a három napos mulatozás, kedden reggel pedig a fiatalok dudaszóval, táncolva járták végig a falut, nyársakkal a kezükben.

ípolytarnócon a farsangkeddje a „bakkuszok” napja volt. A legények különböző maskarákat magukra öltve, arcukat álarc mögé bújtatva, kezükben nyársat tartva, táncolva járták be a falu utcáit. Végül a fonóházba mentek, ahol a házaknál kapott tojást megsütötték, a szalonnát a cigányoknak adták. Levették jelmezeiket és táncolni mentek. A bakkuszoknak kedvelt játéka volt, hogy az utcán bámészkodókhoz odamentek, incselkedtek velük, bekormozták őket. (Folytatjuk.) T.V.

GYÖNGYÖSI KITEKINTŐ

A Károly Róbert Főiskola egyetemi tanáráé az innovációs díj

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Kamara gazdasági évnyitóján innovációs díjakat adtak át azon szakembereknek, akik több éves munkájukkal bizonyították élen járnak a megyei innovációs tevékenységek terén. Dr. Dinya László, a gyöngyösi főiskola tanára is a díjazottak között van.

Heves megyének az elmúlt hét évben 217 milliárd forint európai uniós forrás jutott - hangzott el szűkebb hazánk kereskedelmi és iparkamarájának csütörtöki gazdasági évnyitóján. Jók a magyar gazdaság adatai, de a hosszú távú növekedés fenntartásához össze kell kapcsolni a gazdaságot és a tudást, hangzott el a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a Hotel Egerben. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar gazdaság helyzetét elemezve elmondta, ismét növekedési pályára álltunk, némileg lemaradva követjük Németországot. A kamarai évnyitón Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke az EU-forrásokról beszélt. Mint mondta, a 2007-2013-as forrásokból Heves megyének 217 milliárd forint jutott, amellyel elégedettek lehetünk, hiszen az egy főre jutó pénzben a megye a középmezőnyben szerepel. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a megye gazdasági teljesítményét mutatta be. Heves körülbelül 3 százalékát képviseli az ország gazdaságának, a megye küzd a népesség csökkenésével, az egyes térségek leszakadásával.

Az évnyitón kamarai díjakat is átadtak. Heves Megye Innovatőre Díjat hárman vehették át az idén: Kádár Éva, az Energo Plusz Kft. ügyvezetője, Szántó László, az AXIS Bentonit Kft. igazgatója és prof. dr. Dinya László, a Károly Róbert Főiskola egyetemi tanára.

Az átadás utáfi a sajtó kérdésére válaszolva dr. Dinya László elmondta, több évtizede foglalkozik innovációval nemzetközi, illetve országos szinten és a főiskola égisze alatt a megyében. Egy egyetemi tanárnak ugyanis kötelessége, hogy olyan innovatív szemlélettel közelítsen a kihívások megválaszolásához, amely előre viszi a megyét, a szűkebb térséget és a települést ahol él. „A fenntartható térségfejlesztést szolgálva sok pályázatos programot valósítottunk és valósítunk meg, karöltve civil szervezetekkel, cégekkel.

KAROLY

RÓBERT

FŐISKOLA

A gyöngyösi és az egri főiskola összeolvadásával 2016-ban létrejövő alkalmazott tudományok egyeteme pedig további lendületet ad ennek a munkának, közvetítve a tudomány és a gyakorlat, a civil és az üzleti világ, a kormányzati és helyi döntéshozók, valamint a térség és a nemzetközi szereplők közt lelenleg ritka történelmi pillanat részesei vagyunk, mert 2020-ig országos szinten körülbelül 1200 millárd Ft-nyi innovációs pályázati forrás áll rendelkezésre, amelyből a megyénk felzárkózására minél többet kellene elnyernünk” - mondta dr. Dinya László, akinek véleménye, hogy ennek érdekében elengedhetetlen a különböző szférák szereplőinek összefogása.

További információ: Dr. Dinya László (20/939-0929)

Zenés újévi köszöntő

Szécséíiy. Jól kezdődött a

2016-os esztendő a zenét kedvelő és szerető közönségnek Szécsényben: a Kubinyi Ferenc Múzeum dísztermében január 15-én este Újévi koncert címmel zenés, színvonalas, szórakoztató műsornak lehettek a résztvevői. A megjelent vendégeket, dr. Limbacher Gábor, a múzeum igazgatója köszöntötte. Stayer László Szécsény város polgármestere megköszönte a szervezést, a szereplőknek a fellépését, a közönségnek az érdeklődését. A műsor kezdete előtt összecsendültek a pezs- gős poharak, a múzeum igazgatója boldog újévet kívánva kifejezte a közönséggel való további jó kapcsolatukat.

Az esten feliépet a Vissi D’ Arte Művészeti Együttes. Varga Ivett és Jamvrik Zsolt szép énekhangjukkal, átélt előadásukkal kivívták a közönség elismerését, amelyet vastapssal fejeztek ki. Dalaikat Lévárdi Beáta, az együttes művészeti vezetője zongorán kísérte. Szépen szólt az Erkel Ferenc Vegyes Kar Bel Canto Kamarakórusa, zenei kísérőik Csuka László (zongora), Kiss Gabriella (furulya), PalánkiÉva (fuvola), Sánta Zsolt (dob) voltak. Szólót énekelt Antal Gusztáváé és Varga Ivett. A koncerten Mozart, Verdi, Vebber művei csendültek fel, Kacsóh Pongrác és Lehár Ferenc daljátékainak, operett részleteinek jól ismert dalai hangzottak el. Kiegészítette a zenei élményt Jamvrik Zsolt, az est műsorvezetője, aki a szerzőket és az előadásra kerülő műveket bemutatta.

A múzeumi koncertsorozat - amelynek támogatója a Nemezeti Kulturális Alap - az év során folytatódik.

Eljött a bál és a fánk ideje