Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-01 / 278. szám
2015. DECEMBER 1., KEDD Szélsőségesebb és forróbb a Föld éghajlata Áder János köztársasági elnök (középen balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ENSZ 21. klímakonferenciáján a Párizs melletti Le Bourget-ban Szélsőségesebb és forróbb lett a Föld éghajlata az 1997-ben megkötött kiotói klímaegyezmény óta, amelyet a világ vezetői most Párizsban, az ENSZ 21. klímakonferenciáján igyekeznek megmenteni. Párizs. A megállapodás megkötése óta eltelt 18 évben drámai változások mentek végbe a Föld éghajlatában. Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem kutatója műholdfelvételeken alapuló kutatásai szerint Grönland és a Nyu- gat-Antarktisz jégtakarójából 5,5 trillió tonna olvadt el, míg a svájci Glecs- cserfigyelő Világszolgálat munkatársa, Sámuel Nussbaumer szerint a gleccserek vastagsága világszerte átlagosan 12 métert csökkent 1997 óta. A felszíni hőmérséklet ötéves, globális, január és október közötti átlaga az 1993-tól és 1997-ig mért értékhez képest 2011 és 2015 között csaknem 0,36 Celsius-fokkal nőtt az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) adatai szerint. A Föld hőmérséklete 1997-ben új rekordot állított fel, amely azonban nem tartott sokáig, 1998-ban, 2005-ben, 2010-ben és 2014-ben is a korábbinál forróbb évek következtek. A NOAA szerint minden bizonnyal új rekord várható idén is. Miközben a Föld népessége újabb 1,2 milliárd emberrel gyarapodott, a fosszilis energiahordozók égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás majdnem 50 százalékkal nőtt 1997 és 2013 között az amerikai energiaügyi minisztérium szerint A világ jelenleg több mint 100 millió tonna széndioxidot bocsát ki naponta. A Coloradói Egyetem számításai szerint a világ tengereinek vízszintje az elmúlt 18 évben 6,2 centiméterrel emelkedett, míg az északi-sarkvidéki jégtakaró a nyári mélypontján több mint 2 millió négyzetkilométerrel, vagyis Európa egyötödének megfelelő területtel volt kisebb kiterjedésű, mint 18 évvel ezelőtt. A belgiumi nemzetközi katasztrófaadatbázis szerint az elmúlt évszázad öt leghalálosabb hőhulláma - a 2003-as európai, a 2010-es orosz, a 2006-os nyugat-európai, az 1998-as dél-ázsiai, valamint az idén Indiában és Pakisztánban tapasztalt hőség - mind az elmúlt 18 évben következett be. Az időjárási és éghajlati katasztrófák száma globálisan 42 százalékkal növekedett, noha az emiatt bekövetkezett halálesetek száma 58 százalékkal csökkent. Az 1993 és 1997 közötti időszakban évente átlagosan 221 időjárási katasztrófában több mint 3200 ember halt meg, míg 2010 és 2014 között évente átlagosan 313 katasztrófa történt, amely mintegy 1300 emberéletet követelt. Áder János köztársasági elnök a döntéshozók erkölcsi felelősségére mutatott rá és a klímaváltozás civilizációt veszélyeztető hatásainak megelőzésére szólított fel az ENSZ 21. klímakonferenciájának nyitónapján elmondott beszédében. „Van egy visszatérő álmom” - kezdte. Ebben az álomban a még meg nem született unokája kéri számon az államfőn 25 év múlva azt, hogy a világ miért nem akadályozta meg a klímaváltozás azon negatív hatásait, amelyek akkorra már közvetlenül veszélyeztethetik az emberi civilizációt. „Vajon 25 évvel ezelőtt ti megakadályozhattátok volna mindazt, ami mára bekövetkezett? Miért nem hallgattatok a tudósokra? Miért hagytátok figyelmen kívül a kutatási eredményeket? Hiszen tudtátok, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége már 2015- ben olyan magas volt, mint az azt megelőző 800 ezer évben sohasem. Tudtátok azt is, hogy 3 millió évvel ezelőtt a Föld történetében volt már hasonló mennyiségű szén-dioxid a légkörben, és azt is tudtátok, hogy mi volt mindennek a következménye. Mindössze 3 fokkal magasabb földfelszíni hőmérséklet, de 9 méterrel magasabb tengervízszint” - sorolta a köztársasági elnök. Áder János szerint ha az emberiség nem változtat mostani felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint „az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk”. A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezredforduló óta a tudományos érveken túl már a saját bőrünkön érezhetjük a természet jelzéseit. Család és dzsihád London. Gyakran nem az iszlám vallás és nem a nyugati társadalom hibái miatti lázadás, hanem jóval inkább az autoriter családjukkal való szembeszállás sodor radikális dzsihádisták közé Nagy-Britanniában élő muszlim fiatalokat-ezt szűrte le Deeyah Khan Emmy-díjas dokumentumfilmes a Jihad című új filmjéhez készített interjúkból. A rendező brit férfiakkal és nőkkel beszélgetett, akik az iszlám radikálisok közé álltak, né- hányuk harcolt is Afganisztánban, Kasmírban, Boszniában, Burmában és Csecsenföldön. Khant már a dokumentumfilm forgatása előtt foglalkoztatta a kérdés, hogy a dzsihádistákat az „igaz” iszlám vonzza, vagy a nyugati külpolitika katasztrofális ballépéseire válaszolnak. A radikalizálódott harcosokkal készített interjúkból azonban kiderült számára, hogy az igazságtalanság és elégedetlenség érzése gyakran más tőről fakadt: sokukból a család kemény elvárásai váltották ki ezt a reakciót. Új államvédelmi törvény Ausztriában Heteken át tartó vita után megállapodott az osztrák kormánykoalíció az új államvédelmi törvény- tervezetről, amely reményeik szerint megkönnyítené a feltételezett terroristák elleni küzdelmet. Bécs. Az indoklás szerint az új törvény egyszerűbbé tenné a veszélyt jelentő csoportosulások és személyek kiszűrését, valamint a gyanúsítottak megfigyelését és az adatgyűjtést, hiszen a mostani hat hónap helyett akár két évig is megőrizhetők lennének az információk. Továbbá a nyomozók bizalmi embert, vagyis nem a rendőrség alkalmazásában álló személyeket is bevonhatnának az ügymenetbe. A tervezet szerint az államvédelmi törvény a szélsőségesség, a terrorizmus, a kémkedés és a tömegpusztító fegyverek miatti fenyegetettség esetében alkalmazható. Megkezdené működését a belügyminisztériumtól független és önálló jogvédelmi szenátus is, amely a nyomozók és a bizalmi emberek munkáját felügyelné. A szenátus három tagja közül az egyiknek legalább tízéves bírói vagy ügyészi tapasztalattal kell rendelkeznie. A tanács a parlament megfelelő bizottságának jelentene, és maga is jogosult lenne arra, hogy a parlamenthez forduljon. A belügyminiszter „modernnek” nevezte az új tervezetet, amellyel szerinte jobban fel tudják majd venni a harcot a terrorizmussal, és megfelelne a 21. század új kihívásainak. Az új államvédelmi törvény tervezete december elsején kerül a parlament belpolitikai bizottsága elé. A parlament január végéig dönthet róla, és a törvény 2016 júliusától léphet érvénybe. Jelenleg 250, magát fegyveres szélsőségesnek valló ember található Ausztriában, és nagyjából ezren szimpatizálnak az Iszlám Állammal (IÁ) - mondta egy korábbi nyilatkozatában Peter Gridling, a terrorelhárítási hivatal igazgatója, aki szerint azonban arra nincsenek konkrét jelek, hogy a terrorszervezet aktívan tevékenykedne az országban. A Der Standard című napilap információi szerint hetven, egykor Szíriában harcoló IÁ- katona van Ausztriában, ők főleg csecsen származásúak, de vannak boszniaiak is. Székely zászló, román katona Ismeretlenek hétfőn levették a sepsiszentgyörgyi román katona szobra melletti zászlórúdról a román lobogót, és a székely lobogót vonták fel helyette - közölte az Agerpres hírügynökség. Kolozsvár/Sepsiszentgyörgy. loan Popa, a Kovászna megyei rendőrkapitányság parancsnoka a hírügynökségnek elmondta: a csere hétfőn reggel 6.30 és 7 óra között történt, éppen abban az időszakban, amikor a rendőrjárőrök cseréjére került sor. A rendőrparancsnok hozzátette: addig nem nyugszanak, amíg kézre nem kerítik a tetteseket. A Kovászna megyei prefektus hivatala közleményben tudatta, hogy a történteket a román nemzeti lobogó, és a román nemzeti ünnep meggyalázásá- nak tekinti. Ez arra utal, hogy a zászlócserére egy nappal Románia nemzeti ünnepe előtt került sor. December elsején az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés évfordulóját ünnepük a románok. Kerítés a határon Az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodás után Zágráb azt várja, hogy a horvát határon lebontják a menekültáradat megfékezésére épített kerítést - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök. Zágrál$4jubljana, A csúcsértekezleten elfogadott közös akcióterv szerint Törökország erőfeszítéseket tesz az illegális migráció megfékezésére, az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a Törökországban tartózkodó mintegy 2 millió szíriai menekült ellátását. A horvát miniszterelnök úgy vélte, hogy Ankara lelassíthatja a folyamatot, aminek nyomán a bevándorlás mérséklődik. Milanovic ezért reményét fejezte ki, hogy ha Törökország betartja a szerződésben foglaltakat, Szlovénia lebontja a Horvátországgal közös határán épített kerítést. „Engem zavar a kerítés, de végül is Ljubljana dolga” - mondta, majd hozzátette: száz százalékig biztos abban, hogy Szlovénia eltávolítja a drótkerítést határáról, de ami Magyarországot illeti, nem tudja, mit lesz. Miro Cerar szlovén miniszterelnök - horvát kollégájának felvetésére reagálva - újságíróknak az mondta: Ljubljana a legnagyobb örömmel eltávolítja a kerítést Horvátországgal közös határáról, amint tisztán látszik, hogy a migrációs hullám Szlovénia irányába megszűnik. Ferenc pápa a gyűlölet elutasítására szólított fel Ferenc pápa fokozott biztonsági óvintézkedések közepette ellátogatott hétfőn a vallásközi konfliktus sújtotta Közép-afrikai Köztársaság fővárosának központi mecsetébe, ahol a gyűlölet és az erőszak elutasítására szólította fel a keresztényeket és a muszlimokat. Bangui. A keresztények és a muszlimok „testvérek”, és a békéért kell síkraszállniuk - mondta a katolikus egyházfő hatnapos afrikai kőrútjának befejező és egyben legveszélyesebb állomásán, Banguiban, a Koudoukou mecsetben. Aki azt mondja, hogy hisz Istenben, annak a béke emberének kell lennie - hangsúlyozta. A két éve kirobbant közép-afrikai vallásközi harcok egyik fő helyszínén, a főváros PK5 nevű negyedében épült mecsetben a pápa arra emlékeztetett, hogy a keresztények és a muszlimok sokáig békében éltek együtt Banguiban. Az erőszak miatt a főváros 122 ezerfős muszlim közösségének nagy része elmenekült, és mára mindössze 15 ezren maradtak, többségük a PK5 kerületben. A negyedet két hónappal ezelőtt elvágták a külvilágtól a keresztény milíciák, amelyek nem engedik a muszümoknak a kerület elhagyását „Mondjunk közösen nemet a gyűlöletre, a bosszúra, az erőszakra, különösen arra, amelyet egy vallás vagy Isten nevében követnek el. Isten a béke, a szalám” - mondta Ferenc pápa a béke arab nevét is használva. A mecset imámja, Tidiani Moussa Naibi is a vallási csoportok békés együttélését kérte. A csaknem 5 millió lakosú Közép-afrikai Köztársaságot 2013 eleje óta sújtja vallásközi konfliktus, amelyben muszlim lázadók és keresztény milíciák állnak egymással szemben. A harcokban már több ezren vesztették életüket, és minden ötödik lakó hátrahagyta otthonát az erőszak miatt. A két tábor súlyos erőszakcselekmények elkövetésével vádolja egymást. Ferenc pápa a mecsetlátogatás után a közép-afrikai függetlenség atyjaként tisztelt, katolikus Barthélémy Bogandáról elnevezett, 30 ezer férőhelyes, zsúfolásig megtelt bangui stadionban celebrált misét, hatnapos afrikai körútja záróeseményeként. Ezen arra kérte a közép-afrikaiakat, hogy kölcsönösen bocsássanak meg egymásnak, és tegyenek közösen a békéért. Könnygáz a koszovói parlamentben Ellenzéki képviselők könnygázgránáttal akadályozzák a parlament munkáját a pristinai ülésteremben 2015. november 30-án. Az ellenzék a Koszovó és Szerbia között megkötött megállapodás és a Montenegróval tervezett egyezmény ellen tiltakozik.
