Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-03 / 280. szám

2015. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Lopásalapú kormányzás Az MSZP szerint az adóhivatal átalakításáról szóló törvény el­fogadásával a kabinet kedden befejezte a „lopásalapú kor­mányzás felépítését” - mondta szerdai, budapesti sajtótájékoz­tatóján a párt alelnöke. ' apéS Lukács Zoltán szerint a fo­lyamat azzal kezdődött, hogy a közbe­szerzések során nem a legolcsóbb aján­latot kell elfogadni. Most pedig a kor­mányzat gyakorlatilag ellenőrizetlenül tudja kiosztani a közpénzeket a roko­noknak, miközben pártirányítás alá vonták az adóhivatalt és leszűkítették a vagyonosodási vizsgálat elindításá­nak lehetőségeit - fogalmazott. A szocialista politikus kijelentette, az MSZP kormányra kerülésekor minden érintettnél nagyon szigorú vagyonoso­dási vizsgálatot indítanak. Hozzátette: több mint százezer magyar családot érint, hogy köztisztviselők, köz- alkalmazottak, egészségügyi dolgozók nem kapják meg időben a fizetésüket a Magyar Államkincstár hibája miatt. A szocialista párt azt követeli, hogy a kor­mányzat még szerdán intézkedjen, hogy az érintettek azonnal hozzájuthassanak a pénzükhöz - mondta Lukács Zoltán. Utazgatott a terrorista Magyarországon találkozhatott Salah Abdeslam, a múlt havi párizsi terrortámadások egyik szervezője és résztvevője két Szíriából visszatérő férfival, akik öngyilkos merénylőként később felrobbantották magu­kat a merényletsorozatban - ír­ta a belgá RTL televízió inter­netes oldala szerdán. Brüsszel. A cikk szerint Abdeslam szeptemberben járhatott Magyarorszá­gon egy Belgiumban bérelt autóval, és ekkor vehette fel a Szíriából érkező két embert, akik később részt vettek a me­rényletekben. A Magyarország felől érkező Abdeslamot és két társát szeptember 9-én állítólag regisztrálták is az osztrák ható­ságok, bár az utóbbiak személyazonossá­gát nem lehetett pontosan megállapítani. Abdeslam egy belga rendszámú bérelt autóval az év folyamán többször járt Eu­rópában - olvasható a nyomozati forrá­sokra hivatkozó belga internetes oldalon. Augusztus 4-én Görögországban ellen­őrizték az autóját, amellyel az olaszorszá­gi Bariba indulóra hajóra szállt fel. Salah Abdeslam Európát átszelő utazásai azt jelzik, hogy a fiatalember szervezői feladatokat láthatott el a me­rényletek előkészítésében és elköveté­sekor. Ezt az állítást erősíti az is, hogy ő bérelte a párizsi támadásokhoz hasz­nált két autót Belgiumban, és a táma­dók párizsi szállását is ő biztosította - írta a belga szerző. Németországban ismét több erőszakos incidensről tájé­koztattak a hatóságok a me­nekültválsággal kapcsolat­ban, Brüsszelben a földközi­tengeri embercsempészet el­leni lépésekről rendeztek konferenciát, miközben Ma­gyarországot újabb támadá­sok érték a bevándorlás-poli­tika miatt. Berlio/Brüssze^Budapest a Szász ország tartományi Plauenben kedden tíz német fiatal rátámadt két Szomá­liái menedékkérőre. Sértegették és bántalmazták őket, egyiküktől elra­boltak 200 eurót, majd elmenekül­tek. Az áldozatok feljelentést tettek - közölte szerda reggel a zwickaui rendőrkapitányság. A kapitányság székhelyén is tör­tént incidens; egy menedékkérők el­helyezésére átalakított, még üresen álló egykori zwickaui barkácsáruház parkolójában kedd reggel a biztonsá­gi őrök egy gyanús tárgyat fedeztek fel. Az utcát lezárták, a tárgyat a tar­tományi bűnügyi szakértői vizsgál­ták meg. Megállapították, hogy egy csőbomba utánzatáról van szó. Az üggyel összefüggésben három em­bert előállítottak, a közrend veszé­lyeztetésével és bűncselekmény elkö­vetésével való fenyegetéssel gyanú­sítják őket. A Mecklenburg-Elő-Pomeránia tar­tományi Eggesinben négy, feltehető­en német fiatalember két afgán me­nedékkérőre rontott rá. A neubrandenburgi rendőrkapitányság szerdai közleménye szerint a táma­dók a földre tepertők és megrugdos­ták áldozataikat, akiket könnyebb fej­sérülésekkel kórházba kellett szállíta­ni. A támadók elmenekültek. A Baden-Württemberg tartományi Konstanzban egy befogadóállomáson keddre virradó éjjel és nap közben több tömegverekedés történt. Afgán és albán férfiak estek egymásnak, egyebek között kézi tűzoltó készülé­kekkel. A rendőrség 24 óra alatt há­romszor vonult ki nagy erőkkel a helyszínre, az összetűzésben többen megsérültek, és több embert őrizetbe vettek - írta online kiadásában a Südkurier című regionális lap. Brüsszelben az Európai Unió em­bercsempészek ellen indított, Sophia elnevezésű katonai műveletéről tar­tottak konferenciát. Elhangzott: 5723 migránst mentettek ki a Földközi-ten­geren, 46 csempészhajót vontak ki a forgalomból és 43, embercsempé­széssel gyanúsított személyt fogtak el a hatóságok a nyár óta. Enrico Credentino olasz admirális szerint a földközi-tengeri embercsempészettel szembeni európai katonai művelet jú­nius és szeptember közötti első sza­kaszában az európai hadihajók első­sorban felderítést és információgyűj­tést végeztek az észak-afrikai és a dél­európai partok közötti emberkeres­kedelem útvonalainak feltérképezésére. Október elején vette kezdetét a má­sodik szakasz. Ennek célja már az embercsempészek hajóinak "üzemen kívül helyezése" és lefoglalása, az em­berkereskedők által használt minden más eszközzel együtt, a műholdas na­vigációs rendszerektől az okostelefonokig. A katonai művelet október 18-tól ENSZ-mandátummal is rendelkezik. Ez a mandátum nem terjed ki a me­nekültek utáni kutatásra és kimenté­sükre, bár a nemzetközi tengerjog alapján fennáll a segítségnyújtási kö­telezettség. Az EU embercsempészek elleni műveletében eddig 22 tagállam vesz részt, Ausztria csatlakozása pe­dig küszöbön áll. Az EU-erők jelenleg a líbiai felség­vizeken kívül állíthatnak meg, kutat­hatnak át és foglalhatnak le hajókat, ha fennáll az embercsempészés gya­núja. Ahhoz, hogy a katonai művele­tet líbiai felségvizekre is kiterjesszék, a líbiai kormányzat engedélye is szükséges - mondta Credentino, és hozzáfűzte, hogy erre még várni kell. Az eddig letartóztatott embercsem­pészek között volt egyiptomi, líbiai, tunéziai és bangladesi állampolgár, de dél-afrikai országokból származó személyek is. A Fidesz szerint bosszúhadjárat és koncepciós eljárás az, hogy az Euró­pai Parlament szerdai brüsszeli ple­náris ülésén ismételten Magyaror­szággal foglalkozott. Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióve­zető-helyettese szerdán Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, az Eu­rópai Bizottság bosszút akar állni Ma­gyarországon, mert a bevándorlás-po­litikában a magyar kormány világos, egyértelmű álláspontot foglalt el. Ezt kezdetben mindenki támadta, de mostanra lényeges elemeiben az EU vezető államainak és részben már a bizottságnak is többségi véleményé­vé vált. Amint mondta, egy teljesen meg­alapozatlan vitáról, a bosszúállás vi­tájáról van szó, ezért elítélik és elfo­gadhatatlannak tartják. Hozzátette: a magyar baloldalnak ismételten lehe­tősége lesz a vitába bizonyítani, hogy Magyarország vagy a bevándorlás pártján áll-e. Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) kedden azokat a kérelmeket, amelyek a deviza- vagy devizaala­pú fogyasztói jelzálogkölcsön-szer­ződésekből eredő követelések forin­tosítását elrendelő törvényi rendel­kezések alaptörvény-ellenességé- nek megállapítására irányulnak - közölte a testület szerdán. Budapest. Az Ab-hoz több száz alkot­mányjogi panasz érkezett az ügyben - ír­ták. A magánszemély adósok által benyúj­tott kérelmek vizsgálata során az Ab azt ál­lapította meg, hogy a kötelező szerződés- módosítás elsődleges célja az adósok meg­óvása volt az esetleges további árfolyamváltozásból eredő terhektől. A be­avatkozásra azért is szükség volt, mert a deviza- vagy devizaalapú kölcsönszerző­dések magas hányada a hitelezők számá­ra - és így a pénzügyi rendszer egészének stabilitására - is kockázatot jelentett. Az Ab határozata szerint alkotmányos módon avatkozott be a szerződési szabad­ságba a jogalkotó. Hangsúlyozta azonban az Alkotmánybíróság azt is, hogy a forin­tosítás kötelezővé tételével a jogalkotó nem határozott konkrét szerződések vagy szer­ződési kikötések érvényességéről, tehát nem döntött el egyedi jogvitákat, folyamat­ban lévő bírósági eljárásokat. Elutasítják a kvótákat Pozsony. Szlovákia keresetet nyújtott be szerdán az Európai Bírósághoz azon euró­pai uniós döntés ellen, amelynek értelmé­ben 120 ezer menedékkérőt osztanának szét az uniós tagországok között - jelentet­te be Robert Fico miniszterelnök a kor­mány ülését követően Pozsonyban. A me­nedékkérők újraelosztásáról szóló döntést az unió belügyminiszterei - minősített többségi szavazással. - szeptember 23-án hagyták jóvá. Pozsony a szerdán iktatott keresetben az uniós döntés érvénytelenítését, valamint a perrel járó költségek megtérítésének jó­váhagyását kéri a luxembourgi székhelyű bíróságtól. Új tag a NATO-ban Podgorica. Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte szerdán, hogy a NATO meghívta országát a szövetségbe. Ez a legfontosabb esemény Montenegró életében a 2006-os függetlenségi népszavazás óta. Az ország ezzel "részévé válik az államok azon exk­luzív körének, amely a modern civilizáció legmagasabb rendű értékeivel azonosít­ható" - fogalmazott. Djukanovic szerint a meghívás megko­ronázza a 2006 óta tett nemzeti erőfeszí­téseket és az átfogó reformfolyamatot. A meghívásról a NATO-országok külügymi­niszterei döntöttek brüsszeli ülésükön. Oroszország, amely számos alkalommal tiltakozott az egykori jugoszláv köztársa­ság NATO-felvétele ellen, válaszlépéseket helyezett kilátásba. Magyarellenes terrorvád Erdélyben Tánácskozás a Várkert Bazárban Egy október 10-ei összejövetelükön tervezték el a Hat­vannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdi- vásárhelyi tagjai, hogy petárdákból összeállított rob­banószerkezetet hoznak működésbe Románia nemzeti ünnepén Kézdivásárhelyen, amelyet a katonai parádé útvonala közelében, egy szemeteskukában akartak el­rejteni - közölte szerdán a egy román hírügynökség ügyészségi forrásokra hivatkozva. Bukarest/Kolozsvár. a román szervezett bűnözés és terroriz­mus elleni ügyészség abban a táblabírósághoz eljuttatott ké­résben közölt részleteket az állí­tólagos merényletkísérletről, amellyel elérte Beke Istvánnak, a HVIM kézdivásárhelyi szerve­zete elnökének előzetes letartóz­tatását. A gyanúsított állítólag azt mondta, a bombát úgy is fel tudja robbantani, hogy sem ő, sem családja nem lesz városban. Egyébként nem hisznek a ro­mán ügyészség terroristavádjá­nak az erdélyi magyar lapok: a Krónika című napilap szerdai vezércikkében arról írt, hogy az erdélyi magyar terrorizmusról szóló bejelentés „abban az eset­ben is alapjaiban felforgatja az 1989-es rendszerváltás óta kiala­kított román-magyar együttélés viszonyrendszerét, ha bebizo­nyosodik: semmi sem igaz az egészből”. A román ügyészség „az egész Európát lázban tartó terrorve­szélyt meglovagolva csapott le.” A Háromszék című székelyföl­di napilap szerdai vezércikkében arról írt, hogy a terrortámadás meghiúsításáról szóló ügyészségi bejelentésnek megvolt a jól előké­szített felvezetése. „Két nappal ko­rábban ugyanis egy szociálde­mokrata képviselő hozta összefüg­gésbe a Colectiv klubban történt tragikus tűzesetet, a Ponta- kormány bukását egy Magyaror­szágról szervezett, Erdély elszállí­tását célzó akcióval. Majd Sepsi- szentgyörgyön tűnt el a román zászló, senki nem látta, hogyan, mikor, s bár nagy erőkkel nyomoz­nak, azóta sem került elő a tettes”. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács ötödik ülésén a budapesti Várkert Bazárban 2015. december 2-án. Balra Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. í-A I wmm..... I liBIBaíi ■ a ■ -mmm m Egy Szomáliái bevándorló a Macedóniába belépését kérő feliratot tart a görög-macedón határnak az észak-görögországi olda­lán, Idomeni közelében 2015. december 2-án. Több száz migráns vesztegel itt

Next

/
Thumbnails
Contents