Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-12 / 288. szám
„Lerohasztják” az egészségügyet A PM álláspontja szerint „a kormány szándékosan ro- hasztja le az egészségügyet”, hogy saját haverjainak egy elit ellátórendszert hozzon létre, miközben az ország 90 százaléka szegénykórházakba járhat majd. A párt ezért arra szólítja fel a kabinetet: tegye vissza az ágazatból „ellopott” pénzeket abba. Budapest Szabó Tímea, a PM társelnöke pénteken rámutatott: az elmúlt öt évben minden ötödik orvos elhagyta az országot, az ápolók pedig ennél is nagyobb arányban mondtak fel, a még itt dolgozók pedig jelentős túlóra végzésére kényszerülnek. A politikus szerint ezt példázzák a budapesti Szent Imre kórházban történtek is, ahonnan a jelentős túlmunka miatt távozott számos dolgozó. Erőss Gábor, a PM elnökségi tagja az intézmény főigazgatójának távozását követelte, mert - ahogy sajtóhírekre hivatkozott- „terrorizálja” az alkalmazottakat. Mindkét politikus a presztízsberuházások leállítására szólította fel a kormányt, és arra, hogy az így felszabaduló összeget fordítsák az egészségügyre. Népszavazást a kvóta ellen! Budapest. Jobbik szerint egy népszavazás útján kinyilvánított elutasítás jelentené a legerősebb biztosítékot a uniós betelepítési kvóta és visszatolonco- lás ellen. A Jobbik ezt arra reagálva közölte^ hogy Halász János, a Fidesz- frakció szóvivője az Európai Bizottság országgá!- &$íTÍbfeh indított köíelezett- ségszegési eljárással kapcsolatban azt mondta, Magyarország továbbra is elutasítja az európai uniós betelepítési kvótát, hiába a „brüsszeli bosszú". A Jobbik közleményében felszólította a kormánypártokat, hogy fontolják meg az ellenzéki párt által korábban benyújtott, de elutasított alaptörvénymódosítási javaslatukat. Amint írták, kezdeményezésük lehetővé tenné, hogy a magyar emberek ciklusokon átívelő és magyar kormányra kötelező erejű népszavazáson fejezzék ki tiltakozásukat a Brüsszel által „ránk erőltetni kívánt diktátumok ellen”. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a közelmúltban elfogadott magyar menekültügyi jogszabályok ügyében. Szalacsi Árpád a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója (balra), Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára (k) és Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) átvágja a nemzeti színű szalagot a Nyírerdő Zrt. debreceni erdészeti iskolájának avatásán 2015. december 11-én Debrecen. A Földművelés- ügyi Minisztérium (FM) 2014- ben vette át az erdészetek irányítását, azóta megszületett a vadgazdálkodási törvény, januárban pedig megkezdődik az új erdészeti törvénya társadalmi vitája, amelyet jövőre fogadhat el a parlament - közölte az FM állami földekért felelős államtitkára pénteken Debrecenben. Bitay Márton Örs a Nyírerdő Zrt. debreceni erdészeti iskolájának átadásakor elmondta: a 22 hazai erdőgazdaság 2010 óta összesen 12 milliárd forintot fordított közjóléti fejlesztésekre. A Nyírerdő ebben az időszakban 600 millió forintot költött ilyen célokra, ebből 300 milliót Debrecenben és környékén - tette hozzá. Bérpótlék és bérkiegészítés A kormány 2016- ban is biztosítja a bérpótlékot és a bérkiegészítést a szociális ellátórendszerben dolgozók számára - jelentette be Czibere Károly pénteken Pécsett. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár erről a pécsi hajléktalanok gondozását végző Támasz Alapítvány mintegy 200 millió forintból korszerűsített, férfiak átmeneti szállásának otthont adó épület átadóján beszélt. Czibere Károly hozzátette, jövőre 28 milliárd forint jut a szociális szférában dolgozók béremelésére. Debrecen-díj a rákkutatónak Az idei Debrecen-díj kitüntetettje, Carl H. June amerikai professzor az elismerés átadásán a Debreceni Egyetem főépületének aulájában. A daganatterápiás kutatások egyik legismertebb szakembere, az újfajta, személyre szabott daganatellenes immunterápia úttörője kapta idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elnevezésű kitüntetést az egyetem általános orvostudományi karának döntése alapján. Alapjoggá kell tenni az internetelérést! A Demokratikus Koalíció digitális Magyarországot, digitális rendszerváltozást szeretne és alapjoggá tenné az internetelérés lehetőségét - mondta a párt elnöke egy pénteki, budapesti rendezvényen. Budapest Gyurcsány Ferenc az Új Köztársaságért Alapítvány és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége EP- képviselőcsoportjának Európa és Magyar- ország esélyei a digitális versenyben című konferenciáján mondott nyitóbeszédet. A politikus arról szólt, hogy ingyenesen vagy jelképes összegért kell mindenki számára biztosítani legalább egy olyan sávszélesség elérését, amelyik alkalmas arra, hogy a felhasználók megnézhessék leveleiket vagy betölthessenek egy híroldalt. Tíz-tizenöt év alatt általánossá lehet tenni, hogy valamennyi településen megjelenjen a szélessávú elérés lehetősége, a köztereken és a közösségi közlekedés járművein legyen ingyenes wifi - jelentette ki. Hangsúlyozta, nem ért egyet azokkal, akik szerint a gyermekeknek ma már nem kell megtanulni kézzel írni, de azt javasolta, hogy a hittan és erkölcstan órák helyett kötelező tantárgyként vezessék be a gépírás oktatását. A digitális tudástömeg használata viszont nem külön tantárgyat igényel, inkább arra kell törekedni, hogy a teljes iskolai oktatás használja ezt a tudáskincset. Nem kell leszedni a jelenlegi táblákat és kidobni a krétát, de fel kell tenni intelligens táblákat és lehetővé keli tenni, hogy legalább a rászoruló gyermekek kapjanak a tanuláshoz laptopot - mondta. Gyurcsány Ferenc arra is kitért, hogy sokan nem birtokolják a digitális tudást, ezért értelmes elképzelésnek nevezte, ha a felnőttképzésben egy mindenki számára elérhető „seniornet” digitális programot indítanának. Az élet egyéb területeire áttérve azt mondta, hogy az ügyintézés során egyedül a házasságkötés során kell megkövetelni a személyes jelentétet, ezt leszámítva minden más ügyet lehessen otthonról elintézni. Az elektronikus szavazásokról, elektronikus népszavazásokról beszélve hangsúlyozta, hogy azok egyfelől töredékében kerülnek a jelenlegi papír alapú voksolásoknak, másfelől elektronikus úton sokkal több kérdésben lehetne kikérni az emberek véleményét. HIRDETÉS Uniós és Állami forrásból HITELLEHETŐSÉG MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK Beruházásra és fejlesztésre, kezdő egyéni vágj- társas vállalkozásoknak is. A hitel fix kamatozású, az ügyleti kamat jelenleg 3,9%- Maximális Összeg: M millió Ft- Maximális futamidő: 10 év- Türelmi idő: max. 12 hónap- 0°e-os önerővel, előfinanszírozás mellett- Kezdő vállalkozásoknak is TT Véts ítieoíá* tejíe* ri« *s Aiap-íttin? **»$*$$ ******** * Elérhetőségeink: 3100 Salgótarján. Mártírok ut 1. Mikrohitet menedzser: Kocsis Ágnes 20/3313-226 E-mail: mikroliitel®marra .ta Ösztönzi a kormány a halfogyasztást A kormány egyebek mellett kampánnyal, halvásárokkal ösztönzi a magyar- országi halfogyasztást - mondta a Földművelés- ügyi Minisztérium (FM) államtitkára sajtótájékoztatóján. Budapest Bitay Márton Örs közölte: Magyarországon a világ- és az uniós átlaghoz képest is kevés halat fogyasztanak. Az unióban az éves átlagos fogyasztás 20 kilogramm körüli, míg Magyarországon mintegy 3,5 kiló. Ez pedig lehetőséget ad a belföldi halfogyasztás növelésére, ami az utóbbi években már emelkedett - mondta. Hozzátette: a halfogyasztás növelését segíti, hogy Magyarországon ehhez megvannak a természeti adottságok, és a szaktudás is rendelkezésre áll. Kifejtette, a termelés növelését az unió is támogatja, mivel a tengeri halászat lehetőségei folyamatosan csökkennek. Magyarországnak a mostani uniós költségvetési ciklusban a termelés támogatására mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésére, ami mintegy 2 milliárd forinttal több, mint az előző költségvetési időszakban. Az államtitkár elmondta: az Országgyűlés 2013-ban fogadta el az új halgazdálkodási törvényt. Ezt a jogszabályt az idén kétszer módosították annak érdekében, hogy a haltermelés kereteit kijelöljék. így megszűnt a természetes vizekben a nagyüzemi halászat lehetősége - a kormányzat itt a horgászatot szeretné erősíteni -, illetve a horgászati jogokat a korábbi pályázatos út helyett kijelöléssel ítélik oda. A karácsony közeledtével célzott kampánnyal szeretnék a magyar embereket a belföldön megtermelt hal fogyasztására ösztönözni, mivel a fogyasztás fele importból származik. Mivel ezt a mennyiséget mérsékelni kívánják, felhívják a fogyasztók figyelmét, hogy keressék a Magyarországon termelt halakat - a pontyot, a növényevő és a ragadozó halakat - az üzletekben. V
