Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-12 / 288. szám

Városok versenyeznek Bukarest Négy romániai vá­ros, Bukarest, Nagybánya, Ko­lozsvár és Temesvár pályázhat az Európa Kulturális Fővárosa címre 2021-ben - jelentették be pénteken a román kulturális minisztériumban. 2021-ben is­mét egy romániai város lesz Európa Kulturális Fővárosa, miután 2007-ben Nagyszeben viselte egy éven át ezt a címet. A bukaresti kulturális minisz­tériumban pénteken tartottak sajtótájékoztatót, amelyen a zsű­ri tagjai kihirdették azon váro­sok listáját, amelyek eséllyel pá­lyázhatnak a címre. Romániából összesen tizennégy város pályá­zott, most ezek közül választot­ták ki a négy jelöltet, amelyek tovább versenyeznek. Harcolnának a jobboldal ellen A német és az európai szociáldemokraták leg­fontosabb feladata a harc a nacionalista jobb­oldal ellen - jelentette ki Sigmar Gabriel német alkancellár pártja, a jobboldali CDU/CSU pártszövetséggel kor­mányzó szociáldemokra­ta párt (SPD) elnöke kongresszusán. Bellin. Sigmar Gabriel beszé­dében kiemelte, hogy a „túlfoko­zott nacionalizmus, az intőié^ rancia és a rasszizmus mindig is káoszba és nyomorba döntöt­te az embereket”, most pedig éppen ezek az eszmék terjed­nek „Európa szívében”. Példa­ként említette Franciaországot és Lengyelországot, elsőként pedig Magyarországot emelte ki, ahol szavai szerint az „euró­pai értékekkel szembehelyez­kedő jobboldal kormányoz”. Az SPD elnöke úgy vélte, hogy a „nacionalista jobboldal” szem­ben áll mindennel, amiért a szo­ciáldemokraták küzdenek, az együttműködés helyett a meg­osztást, az integráció helyett a ki­rekesztést, a megbékélés helyett a nacionalizmust, az emberies­ség helyett a nyílt rasszizmust vá­lasztják és „Európa ellenségei”, ezért fel kell venni velük a harcot Oriáspanda Malajziában Hszing Hszing, korábbi nevén Fu Va, az óriáspanda ül a kifutójában, mialatt látogatók fényképezik a Kulala Lumpur-i állatkertben 2015. december 11-én. Az állat azon két kínai óráspanda egyike, amelyeket 2014. májusában Kína a malajziai főváros állatkertjének ajándéko­zott tíz évre a két ország diplomáciai kapcsolatainak 40 éves évfordulója alkalmából. Nem fogadnának be több menekültet az osztrákok Nem fogadna be több menekültet és egyetért a határellenőrzéssel az osztrákok többsége, ugyanakkor elégedetlen az európai menekült- ügyi intézkedésekkel - derült ki egy osztrák közvélemény-kutató cég pénteken közzétett felméréséből. Bécs. A linzi IMAS intézet több mint ezer ember megkérdezésével végzett kutatást még a párizsi terrortámadások előtt, októ­berben. A megkérdezettek mintegy két­harmada a háborús menekültekre és a menedékkérőkre érvényes létszámstopot vezetne be. A felmérésben résztvevők 85 százaléka folytatná az osztrák határ men­tén zajló ellenőrzéseket, egyúttal csaknem ennyien támogatják az egységes uniós kvótát is. Az osztrákok kicsivel több mint a fele egyetért azzal, hogy Ausztria kerí­tésépítésbe fogott. Az Európai Unió (EU) menekültügyi intéz- kedéseiveLmintegy 70 százalék elégedetlen, 56 százalék szerint pedig az uniónak közvet­lenül a háborús övezetekben kellene megol­dania a problémát, amennyiben szükséges, akár katonailag is. A megkérdezettek hetven százaléka sze­rint az embereknek meghatározott időre szó­ló menedékstátuszt kellene kapniuk Auszt­riában, nyolcvan százalék szerint pedig már az osztrák határnál le kellene folytatni a gyorsított menekültkérelmi eljárást. Az osztrákok négy százaléka viszont há­rom hónapra otthonába is befogadna hábo­rús menekülteket. Az intézet elemzése szerint a lakosság hangulata a tehetetlenség és a túlterheltség érzése között ingázik, 26 százalék együtt érez a menekültekkel, azonban nőnek az ag­godalmak is. Főleg az átláthatatlan méretű embertömegtől, a politikai megoldások csőd­jétől, a társadalom iszlamizálódásától, vala­mint az erőszak és a bűncselekmények nö­vekedésétől tartanak az osztrákok. Székely kongresszust szervez a nemzeti tanács A Székely Nemzeti Ta­nács (SZNT) arra ké­szül, hogy 2016-ban megszervezi a harmadik székely kongresszust - jelentette be Izsák Ba­lázs, az SZNT elnöke pénteken. Sepsiszentgyörgy. Az elnök hozzátette, a rendezvénnyel a tudományos elitet kívánják megszólítani, és arra kérte a Székelyfölddel foglalkozó ku­tatókat, hogy már most kezdje­nek készülni a seregszemlére. „Meg tudna-e élni a saját erő­forrásaiból az autonóm Székely­föld? Mi most a régió valós gaz­dasági helyzete? Székelyföld ér­tékei milyen arányban vannak helyi tulajdonban? Mit kell ten­ni azért, hogy a gazdasági fejlő­dés ne változtassa meg Székely­föld arculatát?” - sorolta azokat a kérdéseket, amelyekre a kongresszusnak kellene tudo­mányos választ adnia. Izsák Balázs elmondta, az el­ső székely kongresszust 1902- ben tartották, ennek centenáriu­mán, 2002-ben tartottak hason­ló célú Székelyföld-konferenciát Úgy vélte, a harmadik kongresz- szust a 2016-os év végén kellene megtartani, és annak a Sapientia Tudományegyetem adhatna ott­hont. Hozzátette, a székelység­Székelyföldön él, ezért számíta­nak az Erdélyben, Magyarorszá­gon és a nagy világban élő kuta­tókra is. Az SZNT elnöke 2016-ot a szé­kely székek évének nyilvánítot­ta. Hozzátette, az SZNT azt szor­galmazza, hogy önkormányzati társulásokként hozzák létre a székely székeket, és ezáltal elin­dul az a folyamat, amelyiknek a széki autonómia helyreállítása a célja. Hozzátette, a székelyföldi önkormányzatoktól azt várja az SZNT, hogy erősítsék a széki ön­tudatot. Az MTI kérdésére el­mondta, az SZNT továbbra is cé­lokat, elveket és értékeket támo­gat, nem pedig jelölteket Hozzá­tette, a jelölteknek lehetőségük lesz csatlakozni az SZNT által megfogalmazott célokhoz. HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. Telefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-mail: lehoaki@gergihalo.hu; lehoczki.szaboics@ufjcmoii.hu Web: hNp://www.lehoczkivagyonvedeíem.hu m mama Hc‘ RÍ SÉmli ri'iüi Uj külső határőrizeti rendszert terveznek A Financial Times pénteki értesülése szerint az Európai Bizottság a jelenle­gi Frontex rendszer helyett egy olyan állandó határőrizeti szerv létrehozá­sára készül javaslatot tenni, amely­nek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét, akkor is, ha valamely tagállam kormánya ezt ellenzi. London. A napilap szerint ez lenne a nem­zetállami szuverenitási hatáskörök legjelen­tősebb átcsoportosítása az euró születése óta. A lap az általa látott dokumentumokra, illet­ve EU-illetékesektől származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a bizottság már a jö­vő héten előterjeszti javaslatát, amelynek alapján a Frontex külső határellenőrzési szer­vezetet egy új, parti őrséggel kiegészített ál­landó határőrizeti erő váltaná fel. A tagországokkal konzultálnának ugyan, de a tagállami kormányoknak nem lenne jo­guk egyoldalúan vétót emelni egy-egy tele­pítési döntés ellen - áll a Financial Times pénteki írásában. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizott­ság migrációügyi biztosa a lapnak kijelentet­te: a menekültválság megmutatta az EU jelen­legi határrendészeti rendszere, vagyis a Frontex korlátáit. Avramopulosz szerint az új határőrizeti egység és parti őrség Schengen megvédését és erősítését szolgálná. Szíriái menekültek Kanadában Justin Trudeau kana­dai miniszterelnök (bal­ra) egy Szíriából mene­kült családot üdvözöl a torontói Pearson nemzet­közi repülőtéren 2015. december 10-én, a Jordá­niából érkező és 416 Szí­riái menekültet szállító katonai repülőgép földet érését követően.

Next

/
Thumbnails
Contents