Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-11 / 287. szám
Eljárás indul Magyarország ellen Brüsszel. Az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az ország menekültügyi szabályozása miatt - jelentették be a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján Brüsszelben. A menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban a bizottság aggodalmának adott hangot arra vonatkozóan, hogy nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat. Az EB szerint az is aggályos, hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben az eljárás során igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló uniós irányelv rendelkezéseit, amelyek biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak megkapják minden szükséges dokumentum írásbeli fordítását. Havi 80 millió dollár a dzsihadisták bevétele Az Iszlám Államnak (IÁ) jelenleg havonta 80 millió dollár (több mint 23 milliárd forint) a bevétele, de a dzsi- hadista szervezet az utóbbi időben egyre nehezebben tudja egyensúlyban tartani költségvetését - derült ki az IHS üzleti tanácsadó cég jelentéséből. Bejnít A londoni székhelyű intézet hét elején publikált riportja szerint az IÁ kasszájába befolyó pénz fele a "ka- lifátus" területén élők megadóztatásából, valamint a lakosság javainak elkobzásából származik, míg jövedelmének 43 százalékára a kőolaj-kereskedelemből tesz szert, a maradékra pedig kábítószer-eladásból, az energiapiacról és adományokból. Más terrorcsoportoknak nem ennyire sokrétű a bevételi forrásuk. Az Iszlám Államnak Szíriában és Irakban egy nagy kiterjedésű területet kell igazgatnia és uralnia, vagyis nem csak fegyverekre és pokolgépkészítésre kell költenie a havi 80 millió dollárból. Az IHS azonban most először látja annak jelét, hogy a dzsihadista szervezetnek problémát okoz jövedelmének stabilan tartása. A szakértők arról számoltak be, hogy az IÁ egyes jelentések szerint csökkentette harcosainak fizetését, új agráradót vezetett be, továbbá nőtt az áram és más alapvető fogyasztási cikkek ára. Észt egyetértés a külső EU-határok védelmében Észtország egyetért Magyarországgal abban, hogy most, amikor az Európai Unió a bevándorlási válság miatt történetének legsúlyosabb krízisét éli át, a külső határok védelmének kell lennie a legfontosabb feladatnak az unió, de főleg a schengeni övezet országai számára - közölte Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter csütörtökön, miután Tallinnban tárgyalt észt partnereivel. Tallinn. „Egyetértettünk abban is, hogy elfogadhatatlan, ha egyes EU- vagy schengeni tagországok szándékosan és deklaráltan megsértik a külső határok védelmére vonatkozó közös szabályokat, mert ez veszélybe sodorja az uniót, de főleg az egyes tagországokat” - mondta. A miniszter hivatali kollégájával, Marina Kaljuranddal, valamint az észt parlament külügyi és az európai ügyi bizottságának az elnökével, a kereskedelmi és-V ti Marina Kaljurand észt külügyminiszter fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert iparkamara vezetőivel tárgyalt az energiabiztonságról is, tekintettel arra, hogy mind a balti térség, mind Közép-Európa kitettsége rendkívül nagy a földgázellátás szempontjából. Mint mondta, sajnálattal állapították meg, hogy az Európai Bizottság - amint fogalmazott - „fülét-far- kát behúzza” akkor, amikor az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának megduplázásáról van szó, holott a Déli Áramlat ellen szerinte éppen azzal az érvvel lépett fel, hogy az megkerüli Ukrajnát. „Az Északi Áramlat is megkerüli, csak nem délről, hanem északról, és nem kelet- és közép-, hanem nyugat-európai cégek érintettek benne. Vagyis az Európai Bizottság itt súlyosan alkalmazza a kettős mércét, ami számunkra elfogadhatatlan” -jelentette ki. „Arra szólítjuk fel közösen az európai intézményeket, elsősorban az Európai Bizottságot, hogy támogassanak olyan beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a balti és a közép-európai térség energiabiztonságához” - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország részt vesz a balti országok - Észtország, Lettország, Litvánia - légterének védelmét célzó műveletben, ami azt jelenti, hogy most szeptember 1-je és december 31-e között 88 magyar katona teljesít szolgálatot a térségben. „Az észtek annyira elégedett ezzel, és hálásak nekünk, hogy már most felkértek bennünket arra, hogy a következő balti légtérvédelmi ciklusban, amely 2019-ben kezdődik, ismét vegyenek részt magyar katonák és repülőgépek” - mondta. Meg kell reformálni az Európai Uniót! Nagy-Britanniának a megreformált Európában kellene maradnia, ez az európai biztonsági helyzet romlása, az erősödő migrációs válság miatt is fontos lenne - jelentette ki David Cameron brit kormányfő a Beata Szydlo lengyel miniszter- elnökkel Varsóban csütörtökön tartott közös sajtóértekezleten. Varsó. David Cameron Beata Szydlóval, valamint Andrzej Duda államfővel azokról a brit javaslatokról tárgyalt csütörtökön Varsóban, melyek az Európai Unió megreformálására vonatkoznak, és melyek a 2017 végéig esedékes, az Egyesült Királyság további uniós tagságáról döntő népszavazásra is befolyással lesznek. A vezető lengyel politikusok az utóbbi időben többször úgy nyilatkoztak, hogy támogatják az uniós bürokrácia korlátozását célzó brit javaslatokat, de ellenzik azokat a törekvéseket, amelyek az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás akadályozására, mindenekelőtt a tagországokból érkező munkavállalók szociális juttatásainak korlátozására irányulnak. Beata Szydlo a sajtóértekezleten elmondta: Varsó számára fontos, hogy az Egyesült Királyság ez Európai Unióban maradjon. Elmondta: a brit kormányfővel folytatott megbeszélésen véleményazonosságot tapasztalt az uniós tagállamok szuverenitásának kérdésében, valamint abban is, hogy az uniós fórumon tárgyalni kell a nemzeti parlamentek szerepének erősítéséről. Az Európai Unió megreformálását célzó brit követelésekről szólva Szydlo elmondta: Lengyelországnak kétségei vannak az uniós alapszerződésekben végrehajtandó olyan változtatásokat illetően, melyek „a ratifikációs folyamat elhúzódásához vezetnének, és a reformok csődjének kockázatát hordozzák”. Ezzel vélhetően azokra a módosításokra utalt, melyekkel Nagy-Britannia az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást korlátozná. Brit elképzelések szerint az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni, Nagy-Britannia ezért olyan szabályozást kíván meghonosítani, amelynek alapján a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök (jobbra) és brit partnere, David Cameron a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatójukon Varsóban Székelyföldi terrorvád Kolozsvár. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Klaus lohannis államelnökkel és Dacian Ciolos kormányfővel folytatott tájékoztató beszélgetést a kézdivásárhelyi terrorvádról, és levélben tájékoztatta álláspontjáról az Európai Unió országainak bukaresti nagy- követeitA szövetség csütörtöki közleménye szerint Kelemen Hunor a leghatározottabban visszautasította, hogy a román politika és média egyes képviselői a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. „Komoly aggodalomra ad okot, hogy a kézdivásárhelyi történéseket az eljáró hatóságok nyomán a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta. Ennek könnyen belátható eredménye lehet, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyveli el a román társadalom” - idézett a nagyköveteknek küldött levélből az RMDSZ közleménye. Szerb csatlakozás Belgrad. Az első csatlakozási tárgyalási fejezetek december 14-i megnyitása Brüsszel és Belgrád között felgyorsítja az integrációs folyamatot - jelentette ki lohannes Hahn uniós bővítési biztos csütörtökön Belgrád- ban, ahol a parlamenti képviselők előtt szólalt fel. Hétfőn Brüsszelben a pénzügyi felügyeletre, valamint a Koszovóval való kapcsolat normalizálására vonatkozó fejezet megnyitásával a gyakorlatban is megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, amelyeket hivatalosan 2014 januárjában nyitottak meg. A bővítési biztos szerint az igazságügyre, valamint az alapvető emberi jogokra, illetve kisebbségi jogokra vonatkozó fejezetek akár már a következő év első felében megnyithatják. Szerinte Szerbia számára most a gazdasági fejlődés a legfontosabb, új munkahelyeket kell nyitni, és újabb beruházásokra van szükség. Szírek érkeznek Kanadába Genf. Megkezdődött a szíriai menekültek szállítása Kanadába a közel-keleti menekülttáborokból - jelentette be helyi idő szerint szerdán lustin Trudeau kanadai miniszterelnök. Hangoztatta, hogy a szíriai menekültek letelepítésével kormánya a kanadaiaknak és a nemzetközi közösségnek is megmutatja: teljesíti kötelezettségeit, és tisztában van vele, hogy többet tud tenni ezekért az emberekért. Az első, 416 szíriai menekültet szállító katonai repülőgép helyi idő szerint csütörtökön érkezik Jordániából a torontói repülőtérre. HIRDETÉS Ül Honfi december 27., vasárnap, 14 ára, Jegyár: 2200 és 2000 Ft, diák/nyugdíjas: 1800 Ft, gyermek: 1500 Ft Német határzár: lesz-e? A német kormány szóvivője csütörtökön cáfolta a Bild című lapnak azt az értesülését, amely szerint vészhelyzeti tervet fontolgatna arra az esetre, ha nem csillapodik a menekülthullám. A német lap szerint a formálódó elképzelés lényege a határ lezárása és a belépés megtagadása a biztonságos harmadik országból érkezőktől. Berlin. „Ez a jelentés téves” - hangoztatta Steffen Seibert. „A szövetségi kormány egy tartós európai megoldáson dolgozik, együtt EU-s partnereinkkel és az Európával szomszédos országokkal” - tette hozzá a kormányszóvivő berlini nyilatkozatában. A Bild forrásmegjelölés nélküli írása szerint a szövetségi kormány fel akar készülni arra az esetre, hogy Németország már nem tud befogadni menekülteket. A vészhelyzet kezelését célzó, még alakuló elképzelés magva az, hogy lezárják az ország határait és „ideiglenesen” megtagadják a belépést a biztonságos harmadik országból érkezőktől, „azaz szinte mindenkitől”. A lap szerint Angela Merkel kancellár és Sigmar Gabriel alkancellár egyetért abban, hogy az Európai Unió „nem eshet szét a menekültkérdés miatt”, és ebben „Németországnak nagy felelőssége van”. Az is világos számukra, hogy a Németországba érkező menedékkérők számának „jelentősen csökkennie kell”. Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció szíriai légi műveleteit támogató első német alakulat tagjait Törökországba szállító Airbus A400M-es teherszállító repülőgép felszálláshoz készülődik az észak-németországi Jagel katonai légi- támaszpontról 2015. december 10-én. V
