Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-06 / 257. szám
Család helyett a jövő nem épülhet a bevándorlásra! Orbán Viktor miniszterelnök (középen) érkezik a fórumra a fővárosi Millenárison 2015. november 5-én. Jobbra Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A fórum a családokra fókuszál Az Európai Unió nem építheti a jövőjét a családok helyett bevándorlásra - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Budapesti Demográfiai Fórumot megnyitó beszédében. Budapest A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy Európa a leginkább elöregedő kontinens, a családpolitika, a demográfia mégis „alulreprezentált” az európai politikában, közbeszédben, mert „sem a téma, sem a szó használata nem pc”, azaz politikailag nem korrekt. Pedig kulcskérdés, hogy kik lakják majd be Európát - mondta Orbán Viktor. „Érdemes lenne erről komolyan beszélni, mégis ehelyett más, életidegen dolgokra és vitákra sokkal több idő, figyelem, energia és pénz jut. Gender-vita, homoszexuálisok házassága, és biztosan tudnánk említeni még Váratlanul és felkészületlenül érte Európát a migrációs válság - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter csütörtökön. Szeged. A korábbiakhoz képest új helyzet alakult ki: az elmúlt hónapokban Szegeden 250 ezer migráns haladt át - mondta a miniszter a Nemzetközi fejlesztés - A migrációs nyomás hatása a nemzetközi segélyezés megvalósítására című konferencián, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Az SZTE professzoraként is néhányat. Ezek kedves és fontos dolgok, de mégiscsak másodlagosak”, nem mozdítják ki Európát a gazdasági és társadalmi kátyúból - tette hozzá. „Azt akarjuk, hogy az európai politika centrumában újra a családok legyenek” - jelentette ki, hangsúlyozva: az európai civilizáció és dolgozó politikus úgy fogalmazott: a jogi környezet recseg-ro- pog, ennek oka részben az, hogy a szabályok még más környezetben születtek, a nemzetközi és az uniós megállapodások is az egyé- nesítésre épülnek. Ott kell a problémákat megoldani, ahol azok fölmerülnek, ebben fontos szerepet játszhat a fejlesztéspolitika. Az egyetem! tanár kitért a Stipendium Hungaricum programra, amelyre 18 millió eurónyi összeg áll rendelkezésre a 2016- os költségvetésben. A kezdeményezésnek köszönhetően fejlesztésre szoruló országokból érkeznek fiatalok Magyarországra takultúra fennmaradása a tét. Úgy tűnik, ma nem népszerűek azok, akik tényekkel alátámasztva jelzik, hogy nagy baj lesz abból, ha a politika magára hagyja az európai kultúra alapegységét, a családot - fogalmazott a Millenáris Teátrumban rendezett tanácskozáson aminulni, nagy részük haza fog térni, és otthon futnak be majd karriert. Trócsányi László hangsúlyozta, a felzárkóztatás nem gyors folyamat, nem lehet mindenkinek garantálni, hogy olyan életszínvonalon éljen, mint a fejlett országokban, azonban segíteni a foglalkoztatás és az oktatás területén erkölcsi kötelességünk. Radomir Ilic szerb igazságügyi államtitkár elmondta, Szerbia történelmében folyamatosan jelen volt a migráció. A politikus a közelmúlt eseményei közül az 1990-es évek menekülthullámát emelte ki, amikor az ország 600 ezer - Horvátországból, Boszniából és Koszoniszterelnök. Szamárságnak nevezve azt az európai vádat, amely szerint ha egy kormány támogatja a családokat, azzal azt is kifejezi, hogy másfajta életformákat alacsonyabb rendűnek ítél, így kirekesztő. Hangsúlyozta, kormánya sok energiát mozgósít azért, hogy vívóból érkező - embert fogadott be. Az államtitkár közölte, az uniós csatlakozás folyamata során Szerbia harmonizálja jogszabályait az EU-előírásokkal, a migrációval kapcsolatos előírások alapvetően már megfelelnek az EU irányelveinek. Radomir Ilic hangsúlyozta, a migrációs helyzet eredményes kezeléséhez az érintett országok kollektív és összehangolt fellépésére van szükség. Stefano Manservisi, az Európai Bizottság külügyi szolgálatának kabinetvezetője kijelentette, nem arra kell készülnünk, hogy a bevándorlók száma csökkenni fog, lágossá tegye: a családok támogatása és a szabadság elismerése nem áll ellentétben egymással, „szembeállításuk csak egy ravasz trükk, amit le kell leplezni annak érdekében, hogy őszintén és jó lelkiismerettel kiállhassunk a család és a saját értékeink mellett”. Magyarországon a többség úgy gondolja, a gyermek egyszerre áldás a családnak és a társadalomnak, „a gyermekek által többre leszünk képesek és többet is tudunk elérni” - mondta Orbán Viktor, úgy fogalmazva: „gyermek nélkül nincs folytatás, az idősek számára pedig nincs biztonság”. Végül reményét fejezte ki, hogy minél több európai vezető meri majd vállalni a családbarát európai politika szükségességét A Budapesti Demográfiai Fórum zárónapján, szombaton a Millenáris parkban, előadásokkal, játékokkal, táncműsorokkal és számos családbarát programmal várják a nagyközönséget is. újabb és újabb hullámok érkeznek majd. Olyan rendszert kell kialakítani, amely minden tagországban egyaránt működik. A szakember rámutatott, a migráció kiváltó oka ma már nem pusztán a háború és a szegénység, a fiatalok sikeres életre és karrierre is vágynak, akár más országban, mint ahol születtek. Az uniónak, a tagországoknak és a származási országoknak közösen kell fellépniük az ember- csempészekkel szemben, ugyanakkor legális perspektívát kell teremteni azok számára, akik el szeretnék hagyni az országukat - mondta Stefano Manservisi. Ki támogatja az uniós kvótát? A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor az uniós kvóták elutasítása során a kisebbséget képviseli, mert a magyar választók háromnegyede támogatná azok bevezetését. Budapest. Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján egy az Eurobarometer által idén ősszel készített, mind a 28 uniós tagállamban elvégzett közvélemény-kutatásra hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy a felmérés reprezentatív, annak során Magyarországon ezer felnőttet kérdeztek meg személyesen. Az EP-képviselő elmondta, azzal a kérdéssel, hogy „Ön szerint a menedékjogért folyamodókat jobban kellene elosztani a tagállamok között?” a válaszadók 64 százaléka értett teljesen egyet, 31 százalékuk utasította el teljesen és csak öt százalék felelte azt, hogy nem tudja. Arra a kérdésre pedig, hogy „Ön szerint a menekültek elosztásáról uniós szinten kell-e dönteni kötelező uniós kvóták alapján?” a megkérdezettek 74 százaléka mondta azt, hogy teljesen egyetért, míg a teljesen elutasítók aránya csak 22 százalékos volt. . Molnár Csaba kiemelte, hogy a magyarországi támogatottság a legmagasabb visegrádi országok közül, és a 74 százalék gyakorlatilag teljesen megegyezik az uniós átlaggal, ami 75 százalékos. Szerinte két kormány utasítja el a kvóták bevezetését, de amíg a felmérés alapján a szlovák Robert Fico saját népének véleményét képviseli, addig Orbán Viktor szembemegy azzal. Felkészületlenül érte az uniót a migrációs válság Bemutattak egy kétkarú robotot A YuMi elnevezésű, kétkarú robot bemutatója Budapesten, a Tesla Klubban 2015. november 5-én. A svájci székhelyű, Svédországban ezreket foglalkoztató ABB anyavállalat robotja az apró alkatrészek összeszerelésében nyújt segítséget. Többet vártak a felsőoktatásban dolgozók A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) értékeli a kormány azon szándékát, hogy hét év után napirendre tűzte a felsőoktatási munkavállalók béremelését, de többet várt - reagált Tőrös Szilárd, a szakszervezet elnöke a csütörtökön bejelentett többlépcsős keresetnövelésre közleményben. Budapest Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormány előző napi döntését ismertetve csütörtökön sajtótájékoztatón bejelentette: három lépcsőben, és a teljes felsőoktatási oktatói-kutatói kör bére nőni fog, első lépésként jövő januártól 15 százalékkal a 2016. januári 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi. Összességében - a korábbi emelést alapul véve1 így 27 százalékos növekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók. Az FDSZ sajnálattal állapítja meg, hogy a kormány nem kívánja emelni az adjunktusok, tanársegédek bérarányát a professzori alapilletményhez képest, így az egykulcsos adó bevezetéséből adódó keresetkülönbséget sem kompenzálja - értékelte a bejelentett béremelési szándékot a szakszervezeti vezető. Tőrös Szilárd jelezte: az FDSZ nem ért egyet a tervezett béremelés három évre történő elhúzódásával. E körülmények továbbra sem teszik vonzóbbá az oktatói pálya választását. Általános véleményük, hogy a jelenlegi bérrendszer tovább már nem tartható fenn - rögzítette, hozzátéve: az FDSZ követeli, hogy az oktatói-kutatói bértábla egészüljön ki a felsőoktatási intézményekben tanári munkakörben dolgozók (például nyelvtanárok) beillesztésével, hiszen ők is hozzájárulnak a hallgatók képzéséhez. Kitért arra is: a kormány 2015. december 1-től az oktatást segítő munkavállalók részére 150 ezer forintos bérminimumot kíván bevezetni, amely lefedi a közalkalmazotti bértábla A1-F7 kategóriáit. Az FDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy az emeléshez szükséges pénzösszeget az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodni. Amint írta: nem látja viszont a kormányhatározatban a korábbi időszakban végzett közös munka alapján kialakított szempontok megjelenését. A felvetett problémák megoldására az FDSZ elnöksége a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi - közölte az érdekvédő. Balról-jobbra: Keresztes Gábor, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke, Palkovics László felsőoktatási államtitkár, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke sajtótájékoztatót tart a felsőoktatási oktatói-kutatói kör béremeléséről az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) fővárosi Akadémiai utcai épületében
