Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-06 / 257. szám

2015. NOVEMBER 6., PENTEK Bírálják Merkel menekültpolitikáját Gazdasági kérdések, ideiglenes kormányfő Bukarest Románia csütörtö­kön kinevezett ideiglenes kor­mányfője első sajtónyilatkoza­tában igyekezett megnyugtatni az üzleti szférát. Sorin Cimpeanu azt ígérte, hogy az általa vezetett - ügyvivői hatás­körrel tisztségben maradt - kormány különös figyelmet fordít a gazdasági egyensúly megőrzésére és tartózkodni fog minden olyan lépéstől, amely alááshatja az országba vetett bizalmat. Az ideiglenes mi­niszterelnök rámutatott, hogy a kormány az átmeneti idő­szakban nem hozhat sürgőssé­gi rendeletet, és nem terjeszt­het törvénytervezeteket a par­lament elé, de ettől függetlenül folytatni fogják a jövő évi költ­ségvetési törvény technikai előkészítését, hiszen ettől függ az állami beruházások finan­szírozása, a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak folyósítása. Menekültek visszafogadása Luxemburg. Együtt kell mű­ködni a migránskérdésben Eu­rópa külügyi vezetőinek távol­keleti kollégáikkal, hiszen a problémát csak közösen lehet megoldani - hangoztatta Frank- Walter Steinmeier német kül­ügyminiszter csütörtökön. A menekültek visszafogadá­sáról kell megbeszélést folytat­nia és megoldásra jutnia az eu­rópai külügyminisztereknek azokkal az országokkal, ame­lyek polgárait sem Németor­szág, sem más uniós tagállam nem tudja befogadni - mondta újságíróknak nyilatkozva a né­met külügyminiszter. Frank- Walter Steinmeier az Ázsia-Eu- rópaTalálkozó(ASEM) ^.kül­ügyminiszteri szintű tanácsko­zása előtt nyilatkozott. Berlin. Angela Merkel német kancellár menekültpolitikájával túl nagy terhet ró az Európai Unióra és saját országára is - ír­ta a Bilanz című német gazdasá­gi magazin legfrissebb számá­ban. A cikkíró, Ulrich Bettermann utalt arra: az újsá­gok címoldalairól ugyan eltűnt, de a valóságban továbbra is léte­ző euróválság mellett a mene­kültválság EU második súlyos válsága. Nem elhanyagolható a veszélye annak, hogy ez utóbbi, bármennyire is rettenetes lenne ez, szétveri az uniót. Bettermann írásában egy ha­sonlattal élve úgy fogalmazott: minden liftnek van egy maximá­lis terhelhetősége, "hat vagy ki­lenc embernél többel már nem működik". "Merkel valóban ko­molyan hiszi azt, hogy ez a né­met falvakra és városokra nem vonatkozik?" - tette fel a kérdést ennek kapcsán a szerző. Horst Seehofer bajor minisz­terelnök mellett már egy zöld­párti német polgármester is Or­bán Viktor miniszterelnökéhez hasonló menekültpolitikát köve­tel - írta Bettermann, aki szerint a magyar kormányfőt "igazság­talanul bírálják és gyakran dur­va összehasonlításokkal illetik". Ulrich Bettermann szerint "a tényeket és realitásokat nem le­het meghazudtolni", Németor­szágban a hangulat már rég megfordult a menekülthelyzet kapcsán. A német kancellár eközben túl nagy terhet ró az EU-ra és saját országára, ami nem felel meg sem a német, sem az eu­rópai érdekeknek - vélte a cik­ket jegyző, Svájcban élő üzlet­ember, aki a davosi Világgaz­dasági Fórum egyik alapítója és tagja. Magyarellenes párt Bukarest. Pártot alapított az Új Jobboldal nevű szélsőségesen nacionalista egyesület, amely Romániában több magyarelle­nes tüntetést szervezett az utób­bi években. Az Új Jobboldal Párt bejegyzését az Új Jobboldal Egye­sület közleményben jelentette be, amelyet csütörtökön idézett a romániai média. Az egyesület úgy ajánlja magát, hogy számos tüntetést szerveztek korábban a homoszexuálisok közössége vagy a menekültek Romániába érkezése ellen.A Bukaresti Tör­vényszék már szeptember 2 8-án döntött az új párt bejegyzéséről, az akkori határozat november 4- én vált jogerőssé. Az Új Jobboldal az utóbbi években március 15-én magyarellenes tüntetéseket szervezett különböző erdélyi vá­rosokban, többször Székelyföl­dön. Tüntetéseiken az egyesület szimpatizánsai azt szokták skan­dálni, hogy „Kifelé a magyarok­kal az országból!” „Hargita és Kovászna megye román fold!”, „A román nyelv az egyedüli úr!” Milliók érkeznek jövő év végéig BnÜSSZe Az Európai Bizott­ság (EB) 3 millió főre becsüli az idén novembertől a jövő év vé­géig érkező migránsok számát- áll az EB csütörtökön publi­kált őszi gazdasági előrejelzé­sében. A menekültválság már most túlfeszíti a 28 EU- tagállam lehetőségeit, hogy szállást biztosítsanak a mene­kültárral érkező embereknek. Több mint 700 ezren érkeztek- menedéket és megélhetést ke­resve - az idén Európába - írta a testület. Az EB csütörtökön publikált őszi gazdasági előrejelzése sze­rint a jelenlegi migrációs ada­tok és „szakmai számítások” alapján a bevándorlás üteme aligha fog alábbhagyni 2017-ig. Közben Angela Merkel német kancellár (balra) fogadta Habib Esszid tunéziai miniszterelnököt a berlini kan­cellári hivatalnál, 2015. november 5-én Toborzásért hét év börtönbüntetés Hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte egy boszniai bíróság csütörtö­kön Húséin Bosnic boszniai muszlim főpapot, akit azzal vádoltak, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet számára toborzott harcosokat - számolt be róla honlapján a Nezavisne Novine című boszniai napilap. Belgrád/Szarajevó. Bosznia-Hercegovina tavaly óta tíz évig terjedő börtönnel bünteti azokat, akik külföldi harcokban zsoldosok­ként vesznek részt, vagy ilyen harcokra to­boroznak, illetve buzdítanak másokat. Húséin Bosnicot tavaly fogták el ló társá­val együtt, akiket azzal gyanúsítottak, hogy Szíriái és iraki harcokra toboroztak embere­ket Bosznia-Hercegovinában. Húséin Bosnicot, a boszniai ultrakonzervatív szalafista mozgalom vezetőjét a szarajevói bíróság bűnösnek találta abban, hogy 2013 és 2014 folyamán vallási vezetőként nyíltan népszerűsített egy terrorista szervezetet, va­lamint ilyen csoportokat szervezett, és har­cosokat toborzott számukra. Az ügyész szerint az imám tevékenységé­nek következményeként legalább hat bosz- mabéllampolgár vesztette életét Szíriában. Az elsőfokú ítélet ellen a védelem felleb­bezést jelentett be, mert - mint mondták - po­litikai döntés született, és az államnak nincs joga korlátozni a vallásszabadságot és a val­lási tanítások hirdetését, és azokat terroriz­musnak nyilvánítani. A boszniai lakosság nagy része muszlim val- lású, ám az iszlám mérsékelt ágához tartozik. Régészeti ásatás Görögországban Sharon Stoker régész (hátul) egy ókori sír feltárása közben a délnyugat­görögországi romvárosban, Püloszban Egy ókori sírban talált, gyöngyökkel díszített vastag aranylánc a délnyu­gat-görögországi romvárosban, Püloszban 2015. november 4-én. A mint­egy 3500 éves sírt feltáró két régész, Jack Davis and Sharon Stoker szerint a sírban talált csontváz egy 30-35 év körüli harcosé, esetleg egy papé lehetett, és lehetővé teszi a többi lelet pontos kormeghatározását Kritikus kérdések a nagykövet beszédéről Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet múlt heti beszédét kritizáló kérdéseket tett fel a szer­dai képviselőházi meg­hallgatáson Victoria Nuland helyettes államtit­kárnak Jeff Duncan re­publikánus képviselő, egyebek között az fesze­getve: az Egyesült Álla­mok be kíván-e avatkozni Magyarország belügyeibe. Washington. Az európai és eur- ázsiai ügyekért felelős Nulandet a közel-keleti ügyekben illetékes Anne W. Patterson helyettes ál­lamtitkárral együtt hallgatták meg a képviselőház külügyi bi­zottságában az Oroszország fo­kozódó szíriai beavatkozásával kapcsolatban követendő ameri­kai politikáról. Duncan, miután kitért rá, hogy a szíriai polgárháború, valamint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet agressziója következté­ben Európában évtizedek óta nem látott, a regionális stabilitást fenye­gető migrációs válság alakult ki, megkérdezte a helyettes államtit­kártól, hogy neki dolgozik-e Bell nagykövet. Az igenlő válaszra a képviselő így folytatta: „Ön a NATO-ban is nagykövet volt, ezért érti azt, hogy milyen kulcsszerepet játszanak a NA- TO-országok a világ biztonságá­ban, együttműködve az Egyesült Államokkal, így van? Magyaror­szág nagyon értékes NATO-szö- vetséges, így van? Miért van ak­kor, hogy a kapcsolatok több hó­napi látszólagos javulása után azzal a Magyarországgal, amely nyugati demokrácia és NATO- szövetséges, az Egyesült Álla­mok nagykövete úgy döntött, hogy ki nem provokált támadást indít Magyarország ellen?” A diplomáciai vezető válaszá­ban kijelentette, hogy Colleen Bell beszédében, amelynek részleteit nem ismeri, „megerősítette az Egyesült Államok támogatását egy olyan Magyarország számá­ra, amely egyre nagyobb mérték­ben demokratikus”. Nuland sze­rint Washingtonnak viszont aggá­lyai vannak azzal kapcsolatban ahogy a magyar kormány a kor­rupció és a média ügyében lép fel. Duncan rákérdezett, hogy a budapesti amerikai misszió ve­zetője „fenyítést” alkalmazojt-e egy szuverén országnak azon képességével kapcsolatban, hogy a saját döntés alapján meg­védje a saját határait. Nuland szerint meg kellene néz­nie, hogy pontosan mit is mondott Bell, de rámutatott: az Egyesült Ál­lamoknak, miként az EU-nak is, aggályai vannak azzal kapcsolat­ban, hogy uniós tagállamok kerí­téseket építenek egymás között, ami ellentétes az EU politikájával. „Azt próbáltuk meg, hogy tá­mogatásunkról biztosítsuk azt a politikát, hogy az EU egysége­sen működjön együtt a migráci­ós válság kezelésében” - mondta. A képviselő a továbbiakban azt feszegette, hogy egy diplo­máciai missziónak nem az len­ne-e a feladata, hogy javítsa a kapcsolatokat az Egyesült Álla­mok szövetségeseivel, „avagy le akarja-e szidni azokat, akikre szükségünk van a NATO-ban, beavatkozva a belügyeikbe” egyesek „egoját kielégítve”. Jeff Duncan kijelentette, hogy nem ért egyet azzal, ha egy szu­verén ország belügyeibe beavat­koznak. Rákérdezett, hogy az amerikai diplomácia tárca vajon Németországot és Szlovéniát is meg fogja-e fenyíteni, amikor azok fellépnek a milliós nagyság- rendű migráció ügyében, amely megváltoztatja az országok de­mográfiai összetételét, politikai légkörét és megterheli a szociális rendszerüket és fordulópontot je­lent Európában. Ázsia-Európa Találkozó Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter csütörtökön Luxem­burgban az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) külügyminiszteri egyezte­tés alkalmával a kétoldalú gazdasá­gi együttműködésről tanácskozott Retno Marsudi indonéz külügymi­niszterrel. Luxemburg. A Külgazdasági és Külügy­minisztérium (KKM) közleményében ki­fejtették: a külgazdasági irányultságú kül­politika eredményeként több magyar vál­lalat ért el sikereket az indonéz piacon. A Fővárosi Vízművek 36 millió dolláros megbízás keretében épít víztisztító műve­ket, a Cellum Zrt. pedig mobilfizetési-szol- gáltatásokat nyújt a legnagyobb indonéz mobiltelefon-gyártó vállalatnak. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében az Eximbank 148 millió dollá­ros hitelkeretet biztosított, valamint meg­állapodás született egy felsőoktatási ösz- töndíjcsere-programról is. A külügymi­niszterek megegyeztek abban is, hogy Or­bán Viktor miniszterelnök a jövő év elején' Indonéziába látogat. V

Next

/
Thumbnails
Contents