Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-27 / 275. szám
Az ISIS bitcoinnal fizet Van esély... Nyugalomra szólította fel telefonon Szergej Lavrov orosz külügyminisztert egy nappal az orosz harci gép Törökország általi le- lövése után John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője, aki egyúttal párbeszédet sürgetett Moszkva és Ankara között. A washingtoni külügyminisztérium szerdán kiadott szűkszavú közleménye szerint Kerry részvétét fejezte ki Lavrovnak a Törökországgal történt incidensben elszenvedett vesztéségért. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: egyik oldalnak sem szabad megengednie, hogy ez az incidens kiélezze a feszültséget a két ország között vagy Szíriában. Kerry kiemelte annak fontosságát, hogy a szíriai diplomáciai rendezés irányában elért haladás töretlen maradjon. Lavrov az orosz külügyminisztérium közleménye szerint az incidenst a Moszkva és Washington közötti repülésbiztonsági megállapodás durva megsértésének nevezte. Az Egyesült Államok és Oroszország légiereje párhuzamos, nem egyeztetett műveleteket végez a szíriai légtérben. A szakértő nem számol geopolitikai következményekkel Tálas Péter ezt az álláspontját a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön azzal indokolta, hogy a két országot szoros gazdasági kapcsolat fűzi össze, amelyre mindkét félnek szüksége van. A szakértő hozzátette: a gép lelövése figyelmeztetésként értelmezhető Moszkva felé arra vonatkozólag, hogy be kell tartania bizonyos szabályokat. Van rá esély, hogy hazánk sikeresen támadja meg a menekültek befogadásával kapcsolatos kötelező kvótarendszert az Európai Bíróságon - vélekedik Trócsányi László igazságügyi miniszter. Az igazságügyi miniszter a Figyelő című hetilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban azt mondta, komoly érvrendszert sorakoztattak fel a magyar álláspont mellett, és bízik abban, hogy más országok is beavatkoznak Magyarország mellett a perbe. Hangsúlyozta: ilyen jellegű ügy még nem volt az Európai Unió Bírósága előtt. „Azért elvi kérdés, mert veszélyes precedenst teremtene az, ha az EU-ban máskor is többségi határozattal írnának felül egyhangú beleegyezést feltételező jogi norma” - jelentette ki. Úgy fogalmazott, hogy a kvótarendszer elfogadása „kapkodás eredménye volt”. Felidézte: az Európában kialakult vita június végén alapvetően önkéntes befogadási rendszer elfogadásával zárult, amely mentesítette Magyarországot a migránsok befogadásától. Néhány hónappal később azonban a belügyminiszterek - mint Trócsányi László hangsúlyozta, kihasználva, hogy ezen a fórumon nem kell egyhangú beleegyezés a határozat meghozatalához - szembehelyezkedtek az Európai Tanács által elfogadott megoldással, és azzal ellentétes döntést hoztak, a tagországokat több ezer migráns átvételére kötelezve. Márpedig a szuverenitáshoz hozzátartozik, hogy az uniós jogi keretek között az állam maga dönt arról, kit enged be a területére - mutatott rá Trócsányi László. Törvény kötelezi a kormányt, hogy az Unió bíróságához forduljon Az Országgyűlés november 17-én törvényben kötelezte a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, és kezdeményezze a bevándorlók kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló uniós jogszabály megsemmisítését. Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) ugyancsak november 17-i határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit, ugyanakkor kimondta, van lehetőség alkotmányos kárrendezésre, Trócsányi László az interjúban úgy fogalmazott: „nem lehelte ki a lelkét a törvény, gyógyítható a beteg”. A kormány ígéretet tett arra, hogy kezeli a problémát a károsultak érdekében, és ezt az ígéretét tartja is - mondta, hozzáfűzve, a korábbi rendszer finomhangolására van szükség. A miniszter hangsúlyozta: az Ab döntését tiszteletben kell tartani, mint volt alkotmánybíró és mint igazságügyi miniszter sem mondhat mást. Egy hackercsoport bizonyítékokat talált arra, hogy az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet bitcoin nevű digitális valutát is használ annak érdekében, hogy láthatatlanul bonyolítsa le pénzügyleteit és finanszírozza magát - közölte szerdán a Fox News amerikai hírtelevízió. A GhostSec (Ghost Security Group, vagyis Kísértet Biztonsági Csoportot) nevű hackercsoport azt állítja, hogy több olyan bitcoinszámlára bukkant, amely a terrorszervezeté, és egyikükön hárommillió dolláros összeg volt virtuális valutában. A „hacktivisták” a Kronos Advisory nevű nemzetbiztonsági tanácsadó cég társalapítóját, Michael K. Smitht értesítették erről, miután kormányilletékesek nem szenteltek kiemelt figyelmet ennek. A hackercsoport szerint az Iszlám Állam a törvénytelen forrásokból származó bevételeinek 1- 3 százalékát - 4,7-15,6 millió dollárt - virtuális valutában tartja. A Fox News idézi az amerikai pénzügyminisztérium becslését, amely szerint az Irak és Szíria nagy részét uraló terrorszervezetnek évente 468-520 millió dollár bevétele származik elsősorban törvénytelen olajügyletekből, fosztogatásokból, zsarolásokból, önkéntes adományokból és váltságdíjakból. A GhostSec bejelentése néhány nappal az után látott napvilágot, hogy egy másik, nem kevésbé ismert nemzetközi hackercsoport, az Anonymus háborút hirdetett a terrorszervezet ellen a 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek miatt. Már korábban felmerült a gyanú, hogy az Iszlám Állam bitcoinokat is használ pénzügyei lebonyolításához, hogy a hatóságok ne tudják nyomon követni pénzmozgásait. A bitcoin csak virtuálisan létezik, a szabályozatlan digitális pénz egy fajtája. A virtuális devizával való kereskedelmet sehol sem szabályozzák, egy kormány sem ismerte el ezeket legális fizetőeszközként, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, használatukat szinte lehetetlen nyomon követni. A bitcoint többnyire hagyományos valutáért vásárolják - általában dollárért, euróért, fontért és yenért - közvetlenül egy másik személytől vagy internetes platformokon, majd ezt követően bekerül egy úgynevezett digitális pénztárcába, és bizonyos termékek, illetve szolgáltatások megvásárlására használják, vagy visszaváltják hagyományos valutává. A bitcoin. értéke ezeken a platformokon a kereslet-kínálathoz igazodva változik. HIRDETÉS Magyar vállalatok Pekingben Csaknem 2 milliárd dollár értékben kötöttek szerződést magyar és kínai vállalatok vezetői csütörtökön Pekingben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében. Peking. Az Eximbank és a Kínai Fejlesztési Bank közösen egy 500 millió dolláros hitelkeretet hozott létre a Kínába irányuló magyar export és a Magyarországra irányuló kínai beruházások támogatására. támogatja a győri Széchenyi István Egyetemet. A győriek egy minden technikai igényt kielégítő informatikai képzési labor létrehozására fordíthatják ezt a pénzt, ahol évente 100 hallgatót fognak képezni. Az aláírók között volt az EPS mobilparkolási fizetéssel foglalkozó magyar cég vezetője is, aki kínai partnerével, a ZTE kínai távközlési hálózati és eszközgyártóval egy 450 millió forint törzstőkéjű közös vállalat létrehozásáról döntött. Céljuk, hogy Kínában százezer mobilfizetéssel működő parkolóhelyet hozfiatalabb flotta Európában; a vállalat pedig képes lesz tovább növelni azt a 20 milliós utasszámot, amelyet az elmúlt 12 hónapban elért. Szijjártó Péter kijelentette, „olyan magyar vállalati sikerek születtek itt, amelyek egyértelműen növelik a magyar gazdaság versenyképességét. Hiszen a magyar gazdaság versenyképessége és teljesítménye az egyes vállalatok versenyképességéből és vállalatok teljesítményéből áll össze. Ezért fontos mérföldkő a mai nap magyar külgazdasági sikerek történetében”. Orbán Viktor miniszterelnök csoportkép készítésén vesz részt a magyarul tanuló diákokkal a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén tett látogatásán 2015. november 26-án. A kormányfő mellett balról Feng Pej, az egyetemi tanács elnöke, jobbról Cao Vej-tung rektor „A mai nap is bizonyítja, nem túlzás azt állítani, hogy Magyar- ország és Kína között a gazdasági és politikai kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most” - hangsúlyozta a helyszínen Szijjártó Péter az MTI-nek. Elmondta, a bankközi megállapodás mellett arról is egyezség született, hogy a magyar informatikai távközlési fejlesztésekbe beszáll a Huawei kínai óriás- vállalat, amely 300 ezer dollárral zanak létre, illetve azokat üzemeltessék. A Wizz Air sikeres kínai együttműködéseinek sorában ezúttal egy újabb lízingszerződés keretében, listaáron 1,4 milliárd dollárt érő, 11 új repülőgép beszerzéséről írt alá szerződést a China Construction Bankkal. A miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette, az új Airbus A321- es típusú repülőgépekkel továbbra is a Wizz Airé lesz a legA külgazdasági és külügyminiszter szerint miközben a világban öldöklő verseny zajlik a kínai befektetésekért és a kínai exportlehetőségekért, a magyar állam a kétoldalú együttműködés bázisát jelentő vállalatok mögé állva tovább ösztönzi a folyamatot, amelynek nyomán eddig már 3,5 milliárd dollárnyi kínai befektetés érkezett Magyarországra. Egyeztetést szorgalmaznak
