Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-29 / 250. szám

Felgyújtották a menekültszállást Stockholm. Ismét felgyújtottak egy menekültek számára kijelölt szállás­helyet Svédországban: a Molotov- koktélt szerdára virradó éjjel dobták egy üresen álló stockholmi épületeret, amelyet a hatóságok előző nap jelöltek ki menekültszállásnak. A svéd főváros­ban egy volt iskolában keletkezett tüzet egy éjjeliőr vette észre, a lángokat egy tűzoltókészülékkel sikerült eloltani, senkinek nem esett baja. Keddre virradó éjjel Svédország déli részén is több hasonló incidens történt, szintén menekültszállások elleni támadások. Faringtoftában is­meretlen elkövetők először egy kö­vet, majd egy Molotov-koktélt dobtak be egy menekültek elszállásolására kijelölt épület ablakán. Ez utóbbi tü­zet is gyorsan el tudták oltani. Kavlingében, Löderupban és Lundban petárdákkal támadtak me­nekültotthonokat. A svéd hatóságok a gyújtogatási sorozatra tekintettel már pár napja bejelentették, hogy a jövőben titokban akarják tartani a menedékkérőknek szánt szállás pon­tos helyét. A korábbi incidensek ügyében in­dított nyomozások eredményei nem ismertek. Hatástalan a fellépés Róma. Az embercsempészek ellen in­dított Sophia elnevezésű földközi-tenge­ri európai katonai művelet csak akkor lehet hatékony, ha a líbiai vizeken, sőt magukon a líbiai partokon hajtják vég­re -jelentette ki kedden a művelet he­lyettes parancsnoka egy római konfe­rencia szünetében tartott sajtótájékoz­tatón. „A művelet csak akkor lehet ha­tékony, ha a források közvetlen közelé­ben dolgozunk, ha a nagy halakat fogjuk el, nem pedig a tengerre szálló kicsiket Adott esetben líbiai felségterü­leten kell majd dolgoznunk” - tette hoz­zá Hervé Bléjean tengernagy. A földközi-tengeri uniós katonai művelet három hete kezdődött újabb, második szakaszában - amely to­vábbra is a nemzetközi vizekre kor­látozódik - az uniós tengerészeti erő felhatalmazást kapott a csempészek hajóinak megállítására és a csempé­szek őrizetbe vételére Líbia közelé­ben, de eddig még nem történt be­avatkozás - ismerte el a tengernagy. Illegális bevándorlás: európai körkép Műszaki biztonsági in­tézkedéseket foganato­sítanak déli határukon az osztrákok, ami - bár nem mondták ki, - le­het kerítés is. Mind­eközben a németek elé­gedetlenek amiatt, hogy egyeztetés nélkül özönlenek hozzájuk Ausztriából a migrán- sok. A helyzet kezelé­sére Szlovénia is a hor- vát határ megerősítésé­re készül. A menekül­tek számára Horvátor­szágon keresztül folyo­sót is nyitottak. Berlin/Bécs/Zág- ráb/Ljubjana. Németország nehezményezi, hogy az oszt­rák hatóságok az utóbbi na­pokban egyeztetés nélkül hordtak menekülteket a né­met határra. Elvárják, hogy Ausztria azonnal felhagyjon ezzel a gyakorlattal - mond­ta szerdán Berlinben a né­met belügyminiszter. Thomas de Maiziere el­mondta: a német kormány „kifogásolja, hogy az osztrák hatóságok az éj leple alatt, külön értesítés nélkül bizo­nyos helyekre menekülteket szállítottak, akik aztán felké­születlenül és felügyelet nél­kül jöttek a német határra”. A két ország képviselői „in­tenzív megbeszéléseket” foly­tattak ez ügyben, és Ausztria kedden Bécs szerint viszont határozottabb szabályozásra és nem határzárra van szük­ség a menekültáradat ellenőr­zésére. Ezt az osztrák kancel­lár és az alkancellár is kije­lentette a szerdai kormány­ülést követően. Mindketten utaltak arra, hogy a határtér­ség „műszaki biztosítására” van szükség. Werner Faymann osztrák kancellár szerint különbséget kell ten­ni aközött, hogy valaki határ­kerítést vagy - amint fogalma­zott - kaput épít oldalsó szár­nyakkal. Ez utóbbit nem rész­letezte, de- azt hangoztatta, hogy szerinte nem kerítést építenek az országhatárra, hanem műszaki biztonsági intézkedéseket foganatosíta­nak. Reinhold Mitterlehner al­kancellár szerint az állam­nak meg kell mutatnia, hogy képes cselekedni és nem csupán tehetetlenül nézi, ahogy emberek áramlanak át a határon. A szuverenitás­ról és az állami autoritásáról van most szó - jelentette ki az alkancellár. Johanna Mikl-Leitner bel­ügyminiszter kedden délután jelentette be, hogy „építési jel­legű” műszaki munkálatok kezdődhetnek Ausztria déli határrészén, felkészülve arra a lehetőségre, hogy rosszab­bodik a helyzet. Mindeközben Szlovénia a horvát határ megerősítésére készül, erre utal az STA szlo­vén hírügynökség szerdai ér­tesülése, amely szerint a nap folyamán összeül a szlovén nemzetvédelmi tanács, és olyan döntést hozhat, hogy több katonával vagy fizikai akadállyal erősítik meg az or­szág horvátországi határát. A tanács ülését a szóban for­gó értesülések szerint Miro ■Cerar miniszterelnök hívta össze. A határ megerősítésé­vel kapcsolatos tervekre azon­ban már kedden utalt Kari Erjavac külügyminiszter. Kedd délután óta 3500 migránst szállítottak a hor­vát hatóságok vonattal a ke­let-szlavóniai Tovarnikról közvetlenül a horvát határ­hoz közeli szlovén település­re, Dobovára. Az új humani­tárius folyosóról a két ország rendőri vezetője állapodott meg - írta a Vecernji List cí­mű horvát napilap szerdán. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a migránsok kiszálltak a vonatból a harmicai-rigoncei határátkelő körzetében, a hor­vát oldalon, majd három kilo­métert gyalogoltak, hogy ille­gálisan a zöldhatáron keresz­tül lépjenek be Szlovéniába, ahonnét a szlovén lovas­rendőrök kíséretében még négy órát meneteltek a brezicei és dobovai befogadó­állomásokra. Most a vonat egyenesen Dobovára viszi a migránsokat, ahol átszállít­ják őket egy szlovén vonatra, amellyel továbbutazhatnak egészen az osztrák határ melletti sentilji tranzitköz­pontba. A szlovén hatóságok már a vonaton elvégzik a be­vándorlók regisztrációját. A szlovén rendőrség azon­ban kizárja annak lehetősé­gét, hogy a migránsok ilyen módon való közvetlen szállí­tása az ország más vasútállo­másira is kiterjedjen. Szlové­nia ugyanis tart attól, hogy Ausztria korlátozásokat ve­zet be a migránsokkal szem­ben, és nem engedi be őket a jövőben területére. A szlovén rendőrség leg­frissebb adatai szerint az el­múlt tizenkét napban Szlo­véniában 89 ezer 789 illegá­lis bevándorlót regisztráltak, Ausztriába pedig eddig 63 ezer 715-en távoztak. A brezicei befogadó­állomáson szerdán reggel 2800-an, a dobovai régi és új táborokban pedig 4100-an tar­tózkodtak. Őket regisztrálják és elszállítják az osztrák ha­tárhoz közeli tranzitközpon­tokba, valamint az ország más részein működő menekült­szállásokra. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága azt közölte, hogy több mint 705 ezer migráns érkezett idén Euró­pába a Földközi-tengeren ke­resztül, és 3210 ember vesz­tette életét vagy tűnt el az át­kelés során. Az érkezők kö­zül 562 ezren Görögország­ban, 140 ezren pedig Olaszországban kötöttek ki. Ezeknek az embereknek több mint fele szíriai szárma­zású, tizennyolc százalékuk afgán, hat százalékuk iraki. Egy Törökország felől érkező bevándorló partot ér a görögországi leszbosz szigetén Csökkentenék a támogatást Meg kell fontolni, hogy a menekül­tek befogadásától elzárkózó uniós tagállamoknak járó uniós támoga­tás egy részét inkább a menekült­ügy finanszírozására fordítsák - vet­te fel kedden a legnagyobb német kormánypárt, a konzervatív CDU egyik alelnöke. Beriig/Hága. Julia Klöckner, a párt Rajna- vidék-Pfolz tartományi szervezetének ve­zetője a Deutschlandfunk országos köz- szolgálati rádiónak azt mondta, „csalódást keltő”, hogy az Európai Unió sok ország fel­fogása szerint csupán olyan közösség, amelyet a „pénzosztó alapokból” kivehető nyereség tart össze, és hátat lehet fordíta­ni neki, amikor a közös értékekről van szó. Ezért végig kell gondolni, hogy miként lehet átcsoportosítani az uniós költségve­tés forrásainak egy részét a menekültvál­ságból fakadó feladatok finanszírozására olyan országoktól, amelyek nem fogadnak be menekülteket - mondta a politikus. Német sajtójelentések szerint hason­ló gondolatokat fogalmazott meg Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminisz­ter, az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács elnöke is Hágában, egy pódium­beszélgetésen. A baloldali politikus úgy vélte, az uni­ós támogatásért ellenszolgáltatás is el­várható, és ha ez elmarad, talán érde­mes a támogatási alapokból „például Lengyelországba, Csehországba és Ma­gyarországra” áramló pénz egy részét a Törökországban élő menekültek ellátá­sára fordítani. Ferenc pápa elítélte az antiszemitizmust VatikáílváfOS. Az antiszemitizmus el­len emelte fel szavát és a vallások közöt­ti megújult együttműködést szorgalmaz­ta Ferenc pápa szerdán a II. Vatikáni Zsi­nat Nostra Aetate című nyilatkozatának 50. évfordulójára emlékezve, amely új fejezetet nyitott a katolikus egyház és a zsidóság kapcsolatában. Ötven különbö­ző vallás képviselője vett részt a Szent Péter téren rendezett általános audien­cián, amelyen az 1965-ben kiadott Nostra Aetate (A mi időnkben) kezdetű nyilatkozat évfordulójáról emlékeztek meg. Ferenc pápa felszólítására a Szent Péter téren minden vallás képviselője pár percig saját hagyománya szerint imádkozott néma csendben. HIRDETÉS PROGRAM AZ ÄEDÖZATCJKERT ES A Belügyminisztérium mint projektgazda, valamint a Büntetés-végrehaj­tás Országos Parancsnoksága és a. Nemzetgazdasági Minisztérium együttműködésében megvalósuló, TÁMOP-5.6.3-12/1 -2012-0001 azo­nosítószámú, „A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő­piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje” elnevezésű országosan megvalósuló kiemelt projekt egyik kiemelt eleme szakma­képzésekkel növelni a résztvevők munkaerőpiacra történő visszaillesz­kedésének esélyét. A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben már évek óta rendszeres a szakmaképzések és a tanulás lehetőségének biztosítása, mert a fog­vatartottak egy jelentős része hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű térségből származik, sokszor általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, vagy éppen csak az alapfokú tanulmányait fejezte be. A projekt nyújtotta lehetőségeken belül az intézet három szakma­képzést tudott megszervezni és lebonyolítani. A szakmaképzések kivá­lasztásánál szempont volt, hogy hiányszakmákat figyelembe véve tér­ségi munkaerő-piaci igényeket elégítsen ki, az intézetben lebonyolítha­tó legyen a képzés gyakorlati oktatása, legalább az egyik szakma esetén alapfokú végzettséggel nem rendelkezők is szakmát kaphassanak és nem utolsó sorban, hogy a fogvatartottak érdeklődjenek a felkínált szak­ma iránt. 2014 novemberében 17 fő végzett a 240 órás Faipari gépkezelő szakmaképzésen, ahol OKJ részszakképesítést nyújtó bizonyítványt kaptak a sikeresen vizsgázók. 2015 márciusában pedig további 18 főnek sikerült elvégeznie a szin­tén 240 órás Zsaluzóács tanfolyamot. Az intézet és az oktatók megelégedésére a résztvevők motiváltságát tükrözte, hogy közülük 12 fő jeles, és 6 fő jó minősítéssel végzett. A 2015 szeptemberében indult harmadik szakmaképzést követően mind a 20 résztvevő sikeresen levizsgázott és átvehette az Építő- és anyagmozgató gép kezelője OKJ-s bizonyítványt. A szakmaképzésekre mindig nagy volt az érdeklődés a fogvatartottak köré­ben, mert a program különböző szakaszaiba érve az intézeti rein- tegrációs folyamat során meg­fogalmazódik bennük az a gondolat, hogy a visszail­leszkedés egyik alappillé­rét jelenti az, ha szaba­dulásuk után szaktudás­sal jelennek meg a mun­kaerőpiacon. Afgán férfiak pakolják a Nemzetközi Vöröskereszt se­gélyszállítmányát a két nappal korábbi, a Richter-skála szerinti 7,7-es erősségű földrengés sújtotta afganisztáni Nangarharban, Kabultól mintegy £00 kilométerre keletre Támadás a földrengés sújtotta területen A Pakisztánnal, Tádzsikisztánnal és Kíná­val határos, gyéren lakott afganisztáni Badahsán tartományból indult, 7,5-es erőssé­gű földrengés miatt több ezren váltak hajlék­talanná Afganisztánban és Pakisztánban. A télies időjárás miatt égetően fontos, hogy mi­előbb tető legyen a fejük felett. Sokan viszont azért töltik a szabadban az éjszakát, mert újabb utórengésektől tartanak. Afganisztán­ból eddig 115 halottról érkezett jelentés, míg a vitatott hovatartozású kasmíri régió indiai részén három halálos áldozatról adtak hírt. A tálibok kedden közölték, hogy megnyit­ják az utat a rászorulók segítségére siető szervezetek előtt, ugyanakkor a biztonsági kockázat miatt, amit a szélsőségesek jelen­léte jelent, kérdéses, hogy egyáltalán tud­nak-e hatékony munkát végezni a segély­munkások. A pakisztáni katasztrófavédelmi hatósá­gok szerdai tájékoztatása szerint az ország­ban 267-en haltak meg, közülük 220-an az északnyugati határtartományban, Hajbár- Pahtunkvában vesztették életüket. Ebben a térségben több mint 10 ezer ház és 147 isko­la rongálódott meg. A földmozgás által egyik legjobban sújtott pakisztáni város, Sangla lakói azt követelték szerdán a kormánytól, hogy segítsen otthonaik újjáépítésében. Az egyik lakó, Szaid Álam az AP amerikai hír- ügynökségnek azt mondta, hogy a kataszt­rófa bekövetkezte óta még semmilyen támo­gatást nem kaptak. A vitatott hovatartozású kasmíri régió indiai részén három halálos ál­dozatról adtak hírt. Tálib lázadók elfoglaltak szerdán egy körzetet Afganisztán egyik földrengés sújtotta északi tartomá­nyában, a tádzsikisztáni határ kö­zelében. Közben a Hindukus hegy­ségben hétfőn bekövetkezett ka­tasztrófa halálos áldozatainak szá­ma 385-re nőtt a legfrissebb tájé­koztatás szerint. Kabul. Tisztségviselők elmondták, hogy a tálib lázadók szerdára virradó éjjel vonták el­lenőrzésük alá a Tahár tartománybeli Darkand körzet legfontosabb városát. A több órán át tartó harcokban egy tálib szóvivő szerint 12 rendőr és két szélsőséges halt meg, és többen megsebesültek. A térséget nem érintette olyan súlyosan a földrengés, ugyanakkor itt is szedett áldozatokat: a tar­tományban 15-en vesztették életüket és több mint 40-en sebesültek meg. A Hindukus hegységben hétfőn bekövet­kezett, Dél-Ázsia több országát is érintő ka­tasztrófa halálos áldozatainak száma 385- re nőtt a legfrissebb tájékoztatás szerint. To­vábbra is vannak olyan települések a termé­szeti csapás által érintett térségekben, aho­va még mindig nem jutott el a kormányzati segítség.

Next

/
Thumbnails
Contents