Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-16 / 240. szám

Közös kiképzésen vesznek részt Amerikai katonák ér­keztek Magyarország­ra, hogy közös kikép­zésen vegyenek részt a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár kijelölt alegységeivel - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) csütörtökön. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok hadseregének egyik alegysége mintegy harminc technikai eszközzel és száz emberrel érkezett Magyaror­szágra. A kiképzés Tatán és a környékbeli gyakorlótere­ken, valamint a Magyar Honvédség központi lő- és gyakorlóterén, a Bakony Harci Kiképző Központban zajlik, ahol az amerikai kato­nák a Magyar Honvédség más alakulataival is gyakor­latoznak majd együtt. A kö­zös kiképzés célja az alegy­ség szintű kötelékek közötti tevékenység összehangolá­sa, a katonák továbbképzé­se és a közös tevékenység so­rán alkalmazható fogások, eljárások begyakorlása. A közös felkészítés illeszkedik a NATO tagállamok közötti európai biztonságerősítő programsorozatba, Aláírták a szerződést a TV2 tulajdonosváltásáról Az új tulajdonosi kör továbbra is biztos pénzügyi alapokat nyújt a TV2-csoportnak Hamarosan új tulajdonos veheti át a TV2-csoportot, a Magyar Broadcasting Co. Kft. mint vevő­befektető és a TV2 Media Group Holdings Kft. csütörtökön aláírta az erről szóló adásvételi szerző­dést. A TV2-csoport csütörtöki közleményé­ben arról tájékoztatott, hogy a tranzakció lezárása a hatósági engedélyek és szerződésátruházások megszerzésekor történhet meg. A négy csatornát működ­tető TV2-csoport teljes tulajdonrészére az Andrew G. Vájná érdekeltségébe tartozó Magyar Broadcasting Co. Kft. tett ajánlatot. A tulajdonjog átruházásá­ig a jelenlegi tulajdono­sok és ügyvezetők, Yvonne Dederick és Si­mon Zsolt változatlan hatáskörben, az eddig megszokottak szerint irányítják tovább a vál­lalatot, ami a tranzakció megvalósulása és eset­leges meghiúsulása ese­tén egyaránt biztosítja a cég normál működését. A tranzakció lezárásá­nak várható időpontja nem ismert - jelezték. A tulajdonosváltással összefüggésben Yvonne Dederick és Simon Zsolt, a TV2-csoport tulajdonos-ügyvezető igazgatói a közle­mény szerint elmondták: az elmúlt két év­ben az új menedzsment struktúrával, va­lamint körültekintő pénzügyi irányítással, az eredeti várakozásokhoz képest jóval ha­marabb, - mindössze egy év alatt - növe­kedési pályára állították a TV2-L A média- vállalat megvásárlása jó befektetésnek bi­zonyult, biztos alapokon álló, jól működő céget adhatnak át az új tulajdonosnak - tették hozzá. A közleményben kitértek arra is, hogy a jelenlegi tulajdonosok 2013 decemberében vásárolták meg a média- vállalatot a ProSiebenSat.l-tól. A TV2­csoport 2014-ben csaknem másfél milli­árd forinttal, 17,6 milliárdra növelte árbe­vételét. A társaság nemcsak a helyi gyár­tásra szánt öszszeget növelte, hanem 3,511 milliárdos cash-flow-tartalékot halmozott fel, valamint 2008 óta először zárta az évet pozitív, 958 milliós EBITDA-eredménnyel (adó- és kamatfizetés, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredménnyel) - olvas­ható. A tranzakció célja, hogy támogas­sa a TV2-csoport lényeges beruházást igénylő növekedési és terjeszkedési ter­veit. Az új tulajdonosi kör továbbra is biztos pénzügyi alapokat nyújt a TV2- csoport számára, valamint a hosszú tá­vú céljai eléréséhez szükséges forráso­kat is hatékonyan tudja biztosítani. A fe­lek a tranzakció részleteit nem hozzák nyilvánosságra - írták. k V Kizsigerelik a rendőröket Illegális bevándorlás- Alapjogokért Központ: a magyar és uniós jogszabályok ismeretének hiányán alapul az Amnesty International jelentése Budapest Az LMP szerint a kor­mányzat kizsigereli a rendőröket azzal, ha a súlyos létszámhiány­nyal működő testület tagjait to­vábbi túlórára fogja a menekült­válság miatt. Gerstmár Ferenc, az LMP rendészeti szakszóvivője bí­rálta, hogy a Belügyminisztérium másodszorra módosítaná a rend­védelmi dolgozók hivatásos állo­mányának szolgálati jogviszo­nyáról szóló jogszabályt annak három hónappal ezelőtti hatályba Gyorsított eljárásban, nem jogerősen 1 év 8 hónap letöl­tendő börtönbüntetésre ítélt a Kiskunfélegyházi Járásbí­róság egy román állampol­gárt, aki csaknem félszáz migránst akart egy teherau­tóval Budapesten át Német­országba csempészni - tájé­koztatta a Bács-Kiskun me­gyei főügyész csütörtökön az MTI-t. Nánási László közölte: a Kiskun­félegyházi Járási Ügyészség minő­sített embercsempészés bűntette miatt állította gyorsított eljárásban bíróság elé a 48 éves román férfit, akit szeptember 12-én az M5-ös au­tópályán, Kiskunfélegyháza köze­lében fogtak el a rendőrök. A vád­lott aznap kora reggel egy ponyvás teherautóval a szerb-magyar határ közelébe utazott, ott felvett 47 szír migránst, akikről tudta, hogy ille­gálisan lépték át a határt, majd el­indult velük az M5-ös autópályán Budapest felé, hogy onnan Nyu- gat-Európába, Németországba foly­lépése óta. Szerinte azért folyamodik eh­hez a tárca, mert a menekültvál­ság megmutatta a rendőrség se­bezhetőségét. Mint arra rámutatott, a belügy­miniszter tervezete szerint a ha­vonta elrendelhető készenlét idejét 168 óráról további 84 órával emel­nék meg, és eltörölnék azt a korlá­tot, hogy négy hónap alatt legfel­jebb 120 órányi túlóra rendelhető el egy ember esetében. tassák útjukat A férfi az útért fe­jenként 100 eurót kért, amelyet Németországban fizettek volna ki neki. Az így remélt 4700 eurót azonban végül nem kapta meg, mert délelőtt az autópályán, Kis­kunfélegyháza közelében a rend­őrök megállították - Közölte a fő­ügyész. A román sofőrt a nyomo­zók őrizetbe vették, majd a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A tetten ért férfi beismerte a bűn- cselekmény elkövetését. A járási ügyészség több személynek segít­séget nyújtva, vagyoni haszonszer­zés érdekében elkövetett ember- csempészés bűntette miatt állítot­ta bíróság elé. A Kiskunfélegyházi Járásbíróság a vádlottat az ügyész­ség indítványával egyetértve októ­ber 12-én bűnösnek mondta ki mi­nősített embercsempészés bűntett­ében, 1 év 8 hónap letöltendő bör­tönbüntetésre ítélte és 3 évre ki­utasította az országból. Az ítélet nem jogerős, ellene az ügyész sú- lyosításért, a férfi és védője enyhí­tésért fellebbezett. A bíró az előze­tes letartóztatást fenntartotta - tet­te hozzá Nánási László. Az Alapjogokért Köz­pont szerint az Amnesty International (AI) által publikált, a magyarországi mene­külteljárással összefüg­gő jelentés a magyar és az uniós jogszabályok ismeretének teljes hiá­nyán - vagy azok félre­értésén - alapul. Az AI előző héten közzétett jelentésében a menekültvál­ság ügyében alkalmazott ma­gyar politikát bírálta, s egyben intézkedési ajánlásokat is megfogalmazott. A „Fenced out” (Elkerítve) címet viselő 26 oldalas elemzés szerint - amely az AI szakértői által me­nekültekkel készített interjú­kat és esettanulmányokat is tartalmaz - Magyarország igyekszik elszigetelni magát a regionális és a globális mene­kültválságtól, ám ezt csak nemzetközi emberi jogi és me­nekültjogi kötelezettségeinek rovására tudja elérni. A központ Facebookon köz­zétett összegzése szerint a ha­tályos magyar Btk. szerint a „jogellenes határátlépés” nincs kriminalizálva. A tényál­lás 2002 óta szabálysértésnek minősül, és szintén a szabály­sértési jog bünteti „az úti ok­mánnyal kapcsolatos jogsza­bályi rendelkezések” megsze­gését is. Ezen rendelkezések­kel korábban sem az EU-nak, sem más Hivatalos szervnek kifogása nem volt - rögzítet­ték. Mint írták, a genfi egyez­mény - melyen az EU-s mene­kültügyi szabályozási keret- rendszer is alapul - azt tartal­mazza, hogy „a Szerződő Álla­mok az országba való jogellenes belépésük, vagy tar­tózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekül­teket, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol éle­tük, vagy szabadságuk veszé­lyeztetve volt”. Azok sújthatóak büntetés­sel, akik jogellenesen lépnek be egy ország területére és nem közvetlenül olyan ország­ból érkeztek, ahol életük ve­szélyben lett volna. A központ szerint ezzel összefüggésben kell értelmezni azt is, hogy a Btk. legutóbbi módosítása nem a jogellenes határátlé­pést, hanem a fizikai határzár tiltott átlépését, a határzár megrongálását, valamint a ha­tárzárral összefüggő építési munka akadályozását rendeli büntetni. E tényállások értelemszerű­en csak ott valósulhatnak meg, ahol van fizikai határzár (jelenleg a szerb határon, illet­ve várhatóan a horvát határ- szakasz egy részén). Mivel ezen esetekben is az ország te­rületére úgy próbálnak meg bejutni jogellenesen szemé­lyek, hogy közvetlenül Szerbi­ából (vagy majd esetlegesen Horvátországból) érkeznek, ezért cselekményük „jogsze­rűen” kriminalizálható. A tranzitzónás eljárásoknál is ugyanazon „ésszerű” (8 nap), de legfeljebb négyhetes határidőket alkalmazza a ma­gyar jogalkotó, amit az uniós irányelv meghatároz. A jogor­voslatra és egyéb szabályokra a magyar menekültügyi tör­vény általános előírásait kell alkalmazni, azzal, hogy a kü­lönleges bánásmódot igénylő csoportok (kísérő nélküli kis­korúak, terhes nők) esetében nem is lehet a tranzitzónás el­járást lefolytatni, őket az or­szág területére be kell léptetni és az általános eljárást kell fo­ganatosítani. A központ kitért arra, hogy a tranzitzónákban lefolytatott eljárásokat az uniós direktí­vával összhangban lévő ma­gyar menekültügyi törvény rendelkezései szabályozzák, így értelmezhetetlen az a kije­lentés, hogy Magyarország kivonná a tranzitzónákat a joghatósága alól. Rögzítették: a határok védelmét Magyar- országon korábban és a hatá­lyos szabályok alapján is a rendőrség látja el. A legutóbbi törvény- és ren­deletmódosítás az alaptörvény előírásainak megfelelően arra hatalmazza fel a honvédségét, hogy fegyverhasználati joggal - de nem kötelességgel - a rendőrség munkáját segítve, annak alárendelten működjön közre az államhatár védelmé­ben, csak és kizárólag a töme­ges bevándorlás okozta válság- helyzet területén és idején. Börtönbüntetésre ítéltek egy román embercsempészt Egymillió család részesül a családi adókedvezményben Több mint egymillió család részesül jelenleg a családi adókedvezményben, ez a ma­gyar családok 95 százalékát jelenti - mondta Novák Kata­lin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért fele­lős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Novák Katalin felidézte: 2010-ben lé­nyegében nem létezett a családi adó- kedvezmény, hiszen csak a három vagy annál több gyereket nevelő családok­nak járt valamilyen formában. Hozzá­tette, akkor mindössze 12,6 milliárd fo­rintot fordított erre a kormány. Az ál­lamtitkár kiemelte, azóta jelentős elő­relépések történtek, ugyanis az egy- és kétgyermekes családokra is kiterjesz­tették a támogatást. 2015-ben pedig már 240 millió forintot szán erre a kor­mány, ez húszszoros növekedést jelent öt év alatt - hangsúlyozta. Tájékoztatá­sa szerint idén egy család átlagosan több mint 240 ezer forintot takarít meg, köszönhetően az adókedvezménynek. Novák Katalin emlékeztetett nyári be­jelentésére is, amely szerint 2019-ig évente ötezer forinttal emelik a kétgyer­mekes családok adókedvezményét, amelynek eredményeképp a jelenlegi húszezer forint helyett havonta 40 ezer forint marad majd a családoknál. Nem számítanak jelentős élénkülésre A szerződésállomány és azon belül az új szerződések volume­nének csökkenése miatt to­vábbra sem számítanak jelen­tős élénkülésre az építőiparban az MTI-nek nyilatkozó elemzők. Az NGM jelezte, a kormány vizsgálja az ágazat élénkítésé­nek lehetőségeit, közöttük a la­kásépítések áfacsökkentését. í A Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) csütörtökön közzétett je­lentése szerint az építőipar teljesítmé­nye augusztusban 6,1 százalékkal ma­radt el az egy évvel korábbitól. Az év el­ső nyolc hónapjában az építőipari ter­melés 4,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét Németh Dávid a K&H Bank Zrt vezető elemző­je kommentárjában kifejtette: a friss KSH-adatok nem jelentenek meglepe­tést, számítani lehetett arra, hogy az ágazatot hajtó állami és uniós beruhá­zások, azaz az egyéb építmények épí­tése előbb-utóbb kifutnak. Hozzátette: a jövő sem túl biztató, a szerződésállo­mány és az új szerződések volumene is csökkenést mutat. Összességében to­vábbra is lassulás várható az ágazat­ban, az év egészében az építőipar telje­sítménye elmaradhat az első nyolc hó­napban mért 4,7 százalékos növeke­déstől. A jövő év első felében sem vár­ható jelentősebb növekedés, részben a bázishatás miatt. Németh Dávid sze­rint kérdés, hogy az utóbbi hónapok­ban megfigyelt hitelélénkülés a lakóin­gatlanok piacára milyen hatással lesz, ez ugyanis enyhítheti a lassulás üte­mét. Az ingatlan.com szakértője sze­rint az alacsony lakáshitel kamatok, a korábbi évekről elhalasztott lakásvá­sárlások, valamint az állami támogatá­sok, elsősorban a családok otthonte­remtési kedvezménye fenntarthatja a keresletet a lakáspiacon, ezen belül is az újlakás-építésekre is kedvező hatás­sal lehet a következő időszakban. A Nemzetgazdasági Minisztérium közle­ményében úgy fogalmazott: a kormány vizsgálja a lakásépítés további ösztön­zésének lehetőségeit, a tervek között szerepel a lakáshitelezés kiterjesztése és a lakásépítések általános forgalmi adójának csökkentése is. i >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents