Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-16 / 240. szám
Százharminc éves azEMKE Bukarest Fennállásának 130. évfordulóját ünnepelte csütörtökön Kolozsváron az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE), amely a szórványo- sodás megállítását tartja egyik legfontosabb feladatának. Az évfordulót egy multidiszciplináris konferencia keretében ünnepelték meg, amelyen egyebek mellett az EMKE alapítóiról hangzottak el előadások. Széman Péter, az EMKE elnöke az MTI-nek elmondta: bemutatták a szervezet első tíz évét feldolgozó vándorkiállítást is, amely az EMKE indulását és szerepvállalását idézi meg. A tárlat az idén egyebek mellett Erdélyben Kolozsváron kívül Nagyenyeden, Nagyszebenben, Szilágysomlyón és Zilahon látható, de eljutott vagy eljut Pécsre és Sárospatakra Is. Széman Péter szerint az idei év az évforduló jegyében telt, de nem az a cél, hogy ünnepeljenek, hanem hogy visszahozzák a köztudatba az EMKE-t, amelynek tevékenysége feledésbe merült, egyebek mellett azért, mert levéltára sokáig nem volt kutatható. Mint mondta, az iratok a román állami levéltárban vannak, és a 30 folyóméter anyagból jelenleg hat folyóméter kutatható. A többi feldolgozás alatt van. Csak illúzió a bezárkózás Megújult az állandó kiállí ás Budapest. Mintegy 150 festmény, 30 szobor, 200 érem és iparművészeti tárgyak is várják a látogatókat a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) újrarendezett Modern idők - Magyar művészet a millennium és a II. világháború között című állandó kiállításán - hangzott el az Ml aktuális csatorna csütörtöki műsorában. Plesznivy Edit művészettörténész, a tárlat egyik kurátora elmondta, hogy a korszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit bemutató kiállítás a nagybányai művésztelep 189ó-os megalapításától 1945-ig követi nyomon a magyar modern művészet történetét. Hozzátette azt is, hogy a korszak művészeti sokszínűségének bemutatása érdekében újdonságként iparművészeti műremekek gazdagítják a kiállítást, a tárgyak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kerültek a tárlat anyagába. Plesznivy Edit külön kiemelte, hogy látható a kiállításon Orbán Dezsőnek a Magyar Nemzeti Bank által nemrég megvásárolt Nagy Akt című 1911-es festménye is. Emellett korabeli enteriőr fotók segítségével rekonstruálták a neves századfordulós építész, Vágó József által tervezett Schiffer-villa belsejét, az egykori nagypolgári otthon hangulatát olyan neves művészek képzőművészeti alkotásainak segítségével idézik meg, mint Rippl-Rónai József, Csók István és Kernstok Károly. A kiállítás tíz nagy tematikai egységre tagozódik, a látogatókat az angol és magyar nyelvű feliratokon túl 50 műtárgy esetében bővebb információt nyújtó ismertető tábla segíti az időszak művészetében való eligazodásban - mondta el Plesznivy Edit, hozzáfűzve, hogy a tárlat újrarendezésekor felhasználták az elmúlt évtized kiállításrendezéseinek tanulságait és művészet- történeti kutatásainak eredményeit is. A kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria felújított második emeleti központi tereiben tekinthető meg. Kínában több a milliárdos, mint Amerikában Peking. Kínában ma már több a dollármilliárdos, mint az Egyesült Államokban - állítja a sanghaji Hurun Report című kínai havilap. A Forbes magazinhoz hasonló profilú lap számításai szerint az ázsiai országban a dollármilliárdosok száma a tavalyi 242-ről idén 596-ra nőtt, és ezzel többen voltak, mint az amerikai dollármilliárdosok, akiknek száma 537. Kína leggazdagabb embere Vang Csien-lin, a Wanda ingatlan- fejlesztő alapítója. Az ország legtehetősebb emberének a vagyona egy év alatt 52 százalékkal 34,4 milliárd dollárra nőtt. A második leggazdagabb az Alibaba nevű online kereskedelemmel foglalkozó kínai óriáscég alapítója. Jack Ma vagyona 22,7 milliárd dollár. Őt a harmadik helyen 21,2 milliárd dollárral a Wahaha italgyártó elnöke, Cong Csing- hou követi. Újonc a milliárdosok között például Frank Wang, a DJI, a világ legnagyobb civil dróngyártó alapítója, akinek a vagyona 3,7 milliárd dollár. Ismét működik a reaktor Újraindították a szendai atomerőmű második blokkját is csütörtökön - a szigetországban így jelenleg már két atomreaktor üzemel a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után leállított 43 üzemképes japán reaktor közül. Tokió. A Japán déli Kjúsú szigetén lévő két- reaktoros szendai atomerőmű első blokkját augusztusban indították újra, miután a reaktor megfelelt a „világ legszigorúbb biztonsági előírásainak”, amelyeket Tokió dolgozott ki. Az üzemeltető Kyushu Electric Power társaság (KEPCO) a múlt hónapban fejezte be a 157 fű- tőanyagrúd behelyezését a 890 megawatt teljesítményű reaktorba, szerdán pedig már csak a végső biztonsági ellenőrzéseket végezte. A reaktor az újraindítást követő tizenkét órán belül éri el a stabil, tartható maghasadási szintet. A blokk által termelt elektromos energiát október 21-től vezetik a villamosenergia-rend- szerbe. Ezután folyamatosan emelik a reaktor teljesítményét, amit újabb ellenőrzések követnek. A maximális teljesítményén november közepétől kezd üzemelni a reaktor - áll a KEPCO közleményében. A társaság elnöke közölte, a lehető legnagyobb hangsúlyt fektetik a reaktor biztonságos működésére. A szendai atomerőmű második reaktorának jobboldali főturbináját azonban a létesítmény 1985-ös megépítése óta nem cserélték, ami - hírügynökségi jelentések szerint - aggodalmakra adhat okot A KEPCO közlése szerint az ezzel kapcsolatos munkálatokat csak 2018-ban kezdik meg, addig viszont garantált a létesítmény biztonságos működése. Az erőmű első blokkjának augusztusi újraindításával véget ért egy közel kétéves szünet az atomenergia-termelésben a szigetországban. A japán kormány további, az új és szigorú szabályozásoknak megfelelő reaktorok beindítását tervezi. Korábban az idén a Shikoku Electric Power társaság egyik, és a Kansai Electric Power társaság két másik blokkja is megkapta az engedélyeket a kormánytól az újraindításhoz. Abe Sindzó miniszterelnök 2012-es hatalomra jutása óta a fukusimai katasztrófa miatti társadalmi ellenkezés dacára is az atomreaktorok újraindítása mellett kardoskodik, azzal érvelve, hogy a gazdasági szükségszerűség ezt kívánja. A szigetország ugyanis a 2011-es szerencsétlenség előtt áramigényének nagyjából 30 százalékát fedezte atomenergiával, s azóta javarészt a földgáz- és kő- olajimport növelésével kénytelen pótolni a hiányzó kapacitásokat, ennek pedig még a nyersanyagok világpiaci árának esése ellenére is hatalmas gazdasági ára van. A 2011. március 11-i nagy erejű földrengés és pusztító szökőár nyomán a Fukusima-1- es erőmű három reaktorának magja leolvadt. A katasztrófa okozta sugárszennyezés miatt a térségben 160 ezer ember vesztette el otthonát, s a történtek Japánban és világszerte vitát váltottak ki a nukleáris energia biztonságosságáról. A katasztrófa egyik következményeként két éve mind a 43 üzemképes japán reaktort leállították, biztonsági rendszereik megújításáig. Lengyelország maradhat főszerepben Lengyelország továbbra is betöltheti a Kínát és az Európai Uniót összekötő, stratégiai jelentőségű folyosó szerepét, és az infrastrukturális és műszaki együttműködés is bővülhet a két ország között - jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter csütörtökön Varsóban, a lengyel kollégájával, Grzegorz Schetynával közös sajtóértekezleten. Varsó. Vang Ji a kétoldalú politikai, gazdasági és infrastrukturális kapcsolatokról tárgyalt Andrzej Duda államfővel, Ewa Kopacz kormányfővel és Grzegorz Schetyna külügyminiszterrel. A sajtóértekezleten Vang Ji a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra, főleg az Új Selyemút kínai gazdasági projekten belüli együttműködésre helyezte a hangsúlyt Az Új Selyemút kezdeményezéshez, ezen belül az Egy övezet, egy út fejlesztési programhoz Lengyelország eddig elsősorban a közép-lengyelországi Lódz városa és Csengtu, Szecsuan tartomány székhelye között 2013- ban létesített vasúti összeköttetés révén csatlakozott.- Egyelőre csaknem az ösz- szes, Kínából az Európai Unióba tartó áruszállítási folyosó Lengyelország területén keresztül vezet - mutatott rá a kínai külügyminiszter, hozzátéve, hogy Lengyelország erőfeszítéseinek köszönhetően megmaradhat a két országot összekötő fontos, stratégiai közlekedési folyosó, s megfontolható a térségben létrehozandó logisztikai központ ügye is. Schetyna ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Lengyelország természetes módon egyfajta központtá válik, melyben a Kínából, illetve Európából érkező termékek egymásra találnak. Kiemelte, hogy Lengyelországban ratifikálás előtt áll a múlt pénteken aláírt, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB) való csatlakozásról szóló szerződés. A lengyel sajtó értesülése szerint Lengyelország az AIIB-be több mint 830 milliárd dollárral szállna be. Nagyot „ugrott” a Citigroup New York. Az amerikai Citigroup pénzügyi szolgáltató profitja 51 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben éves összehasonlításban, a csökkenő kiadásoknak köszönhetően. A bank nyeresége 4,29 milliárd dollárra, részvényenként 1,35 dollárra nőtt az előző évi 2,84 milliárd dollárról, részvényenként 95 centről. Tavaly a harmadik negyedévben a Citigroupnak csaknem kétmilliárd dollárt kellett kifizetnie szerkezetátalakítási és jogi költségekre. Elemzők kisebb, 1,28 dolláros részvényarányos nyereségre számítottak. A bank bevétele - az elemzői várakozásokkal összhangban - 5 százalékkal, 18,69 milliárd dollárra csökkent a szeptember végéig tartó három hónapban. t i Angela Merkel német kancellár a brüsszeli uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismerteti a német törvényhozás alsóhazában (Bundestag) Berlin. - Ábrándokat kerget, aki azt hiszi, hogy a digitalizáció és a globalizáció korában be lehet zárkózni - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) a délután Brüsszelben kezdődő uniós csúcson képviselendő német álláspontról és a Bundestagban szavazásra bocsátott menekültügyi reformcsomagról szóló beszédében. A kancellár szerint „nem túlzás Európa történelmi próbatételeként felfogni” a menekültválságot, amelynek megoldása egyszerre „nemzeti, európai (uniós) és globális” feladat. A konzervatív politikus a kormány menekültügyi reformcsomagjáról szólva a politikáját bíráló konzervatív politikusokra utalva hangsúlyozta, hogy a szavazáskor „a tartózkodás nem opció”. Angela Merkel egyebek között kiemelte, hogy a menekülteknek csak három évre szóló tartózkodási engedély jár, a védelemre nem szoruló menedékkérők hazajutásáról pedig az eddiginél jóval határozottabban és gyorsabban kell gondoskodni.
