Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)
2015-08-22 / 193. szám
Ezeréves hagyományok és mai mondanivalójuk, vallásos ihletettség és magasztos körmenet, bölcs lelkipásztori gondolatok, helyi értékek tárának megnyílása és nemzetiszínű lufik szélnek eresztése - ez mind-mind belefért a nyugat-nógrádi Szent Ist- ván-ünnepségek sorába. Barangolásunk Nógrádtól Bánkig huszonnégy óra alatt nyolc település rendezvényeit érintette. Hegedűs Henrik Nógrádi megye. Még javában esik a kánikulát oszlató dús eső', amikor szerda este Nógrádon megindul az augusztus húszadikához kapcsolódó események sorozata. A művelődési házban tartott községi ünnepség után esernyők nyílnak és a résztvevők serege a szemközü kis parkba sétál át, ahol névadót tartanak. Ezt a pihenőhelyként szolgáló ligetet Szent Flóriánról keresztelik el a nógrádiak, és természetesen több részlet is utal a tűzoltók védőszentjére. Nem csupán az ünnepségre felsorakozott lánglovagok, hanem a kis terecskét díszítő régi, kézi szivattyús járgány is. Szórágy Gyuláné polgármester itt a szónok, és a kis ünnepség végén Győry Csaba plébános meg is áldja a település vadonatúj ékességét. A csütörtök reggel már egészen más fényben köszönt ránk. Bár még a keletről érkező napsugár csak óvatosan kukkant ki a felhők közül, első állomásunk, Érsekvadkert irányába haladva egyértelműen érezni, vége a többnapos esőhullámnak. A község központjában, a katolikus templom melletti köztéren a szentmise után gyülekezik a nép. A feltámadó szél büszkén lengeti az árboc tetején lobogó magyar zászlót, és a Himnusz első taktusainál a béke galambja telepedik az első világháborús hősök emlékművének tetején szárnyait szétterjesztő kősas fejére. SchulczÁgoston, egy tízesztendős kisfiú szép verset mond, majd Bállá Mihály,országgyűlési képviselő lép a mikrofonhoz. Először egy személyes élményt oszt meg a hallgatósággal: előző este nézte az István, a király című felújított rockoperát, és kiemeli, a darab is megmutatta, hogy a fejedelemből királlyá érő ifjú uralkodónak mennyi intrikával, rosszindulatú hazugsággal kellett szembenéznie, míg államalkotó művét elkezdhette. Hozzátette, Szent István életében mindig lüktet valami izgalom: hiszen nem tudni pontosan, mikor született, és csak halála után szűk ötven esztendővel Szent László tette ünnepé az Ist- ván-napot. Első királyunk a koronázástól élete végéig lázas munkában élt, telis-tele kihívásokkal, hazánkat a keresztény Európába beillesztő folyamatával az egyházi szervezet kiépítésén, és a közigazgatás megszervezésén túl az Intelmekben lefektetett bölcs gondolatokig. A honatya kiemeli, a Szent István- i mű rakta le azokat az alapokat, amelyre épült minden, s amely által az emberpróbáló történelmi időkben minden viszontagságon át fennmaradhatott a magyarság. Ma is szem előtt kell tartani sok mindent ebből az életműből: elég csak az újkori népvándorlásra gondolni, az Intelmek az idegenekkel kapcsolatosan türelemre int, de csak akkor, ha az idegenek képesek beilleszkedni a társadalomba, elfogadni a szokásokat. Bállá Mihály végül arról szól, ma az életben ugyanarra a következetességre van szükség, amihez Szent István mindvégig ragaszkodott. A Palóc Néptáncegyüttes hat tagjának vidám műsorát követően indulunk is tovább, hiszen vár a következő állomás. A balassagyarmati régi vármegyeháza zsúfolásig megtelt dísztermébe igyekszünk, ahol citeramuzsika vezeti fel a programot, majd egy fúvós hangszerekre, nagybőgőre és harmonikára épülő kamara- együttes üde játékát követően Medvácz Lajos polgármester a nap helyi szónoka. Augusztus húszadika rólunk, magyarokról szól - kezdi -, majd azt ecseteli, melyek azok az értékek, amelyek Szent István művéből a mai kor számára feltétlenül megfon- tolandóak és követendőek. így önmagában az az érdem, hogy csatlakoztunk a keresztény Európához és megmaradtunk a kontinens szerves, meghatározó részeként, függetlenként, szabadon, önállóan. Ugyanakkor önvizsgálatra is késztet ez a tény, hogy széthúzás helyett együttműködés, közösségformálás kell. István király egyértelművé tette, hova tartozunk, milyen hitet vallunk, és ezt a jövő nemzedékeinek is fokozottan szem előtt illik tartania - mondja a polgármester. Miközben a Balassagyarmati Dalegylet „Ave mariája” után a történelmi egyházak képviselői megosztják gondolataikat a szép számú hallgatósággal, mi már a szomszédos Őrhalom felé folytatjuk utunkat, hiszen nem szeretnénk lemaradni a község legfontosabb éves eseményéről, a körmenetről. Éppen a legjobbkor érkezünk, hiszen a menet a templomkertből lassan megérkezik a település keleti szélén vigyázó nemrég felújított Szent István szoborhoz. Itt Czombos József és Horváth Bertalan plébániai kormányzók mondanak rövid imát, majd a kereszteződésnél nyugati irányba fordulva a túloldali kápolnánál t áll meg a körmenet. A Tormay Cecile Irodalmi és Történeti Társaság verses-dalos műsorában csángó énekek és érdekes fafúvós hangszerek - így az okarina - is megszólalnak, míg Farkas Egon polgármester a budapesti Nagyboldogasszony (Mátyás) templom és a Szent István bazilika építését hozza összhangba beszédében az államalapító uralkodó életművével. Később, helyi vonatkozásokra térve kiemeli, milyen jó érzés, hogy közös öszszefogásnak köszönhetően a templom közelmúltban befejezett külső megszépítését követően a beltér restaurálását is elvégezhetik, és nemsokára egy teljesen megújult hitéleti központba térhetnek be a hívek. Gyors ebéd után dél felé fordulunk. Szécsénkén különleges látvány fogad. Nem csupán a női diszmagyar-öltözetben pompázó Hevér Boglárka polgármester jelent üde színfoltot, hanem az égnek röptetett nemzetiszín lufik is érdekes, egyedi benyomást keltenek. Mohorán pedig Ilona-napot tartanak. A Mikszáth-Mauks emlékház udvarán az írófejedelem arájának szobrával szemben foglalnak helyet a „Nagy Palóc” és felesége mai tisztelői. Gulyás Géza polgármester rövid köszöntője után dr. Bacskó Józsefné irodalomtanár elsősorban arra tér ki, mennyire lehet nyomon követni Mikszáth női hőseiben Mauks Ilona egyéniségét, személyiségét, jellemét. Néhány példát említ ezzel kapcsolatban: Horváth Piroska alakja a Különös házasságból és Tóth Mari a Noszty fiú „esete” egyaránt tükrözi mindazokat a vonásokat, amelyeket Kálmán úr felfedezett és kiemelendőnek vélt nejéből. A kétszer is hozzá feleségül menő nő hűsége, az otthon melege és a műveltség, a nehézségeken való felülkerekedés ereje, a támaszt nyújtó lelki társ. Nem az eszményi szépség a vonzó tehát, hanem az értékes, nyugalmat teremtő személyiség. A komoly gondolatokat humor követi: Odor Vivien ékes palóc táj szólásban tárja elő az „okos gulyás” talpraesettségéről szóló mesét, végül az ének, többek között-a Mauks Ilona nevét viselő népdalkor és a magyarnándori hagyományőrzők tolmácsolásában veszi át a vezérszerepet. A nógrádi dallamok felcsendü- lése alatt mi már úttalan-utakon, a cserháti dimbes-dombos táján ismét Érsekvadkert felé haladunk. Nem csupán a reggeli hivatalos ünnep miatt érdemes ide betérni, hanem most rendezik a vásártérnek is otthont adó Páston a Nagygönc Fesztivált. A Mikszáth Kálmán Közművelődési Intézmény által szervezett programon a sátrak alatt szinte már alig találni a kifejezetten Érsekvad- kertre jellemző burgonyából készült, különféle ízesítésű gombócból, a nagy lakmározásnak vége, a legtöbb figyelem most már, így a késő délutánba érve egyre inkább a színpad felé fordul, ahol egymást érik a fellépők, a dejtári aerobikosok, a helyi énekkar, majd Soltész Rezső zengi: „szóljon hangosan az ének”. Rétság a következő helyszín. A nagyparkoló oldalában felállított színpadon éppen az utolsó próba-simításokat végzi a Theatrum Hungaricum társulata, a színészek között feltűnik Pelsőczy László, aki anno Istvánt alakította a rockopera huszonkét évvel ezelőtti ős-változatában. Rövidesen térzene váltja * ' őket, a nagymarosi Dunakanyar fúvósegyüttes szolgáltatja a muzsikát. Hegedűs Ferenc polgár- mester is szót kér, aki elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a Szent István által lefektetett alapok ma is érvényesek, megrajzolták a jelenkorig vezető utat, örök értékét adva miként kell építeni, erősíteni az országot. Hamarosan Bánkra érkezünk, a nap záróeseménye egyben Nógrád Megye Közgyűlésének központi augusztus húszadikai ünnepélye. Ide jön, a víziszinpadra és környékére, aki csak számít kis nógrádi térségünkben. Polgármesterekkel, művészekkel, ismert személyiségekkel találkozunk. Tóth Dávid, a Tóth zenész-família kiváló énekes képviselője arról panaszkodik, kissé berekedt, mégis, kisvártatva teljesen tisztán zengi tenor hangján Bánk Bántól, hogy „hazám, hazám, te mindenem...”. A figyelem most Bállá Mihály országgyűlési képviselőre, Skuczi Nándor megyei közgyűlési elnökre, illetve a házigazdák képviseletében Ivanics András bánki polgármesterre irányul. Skuczi Nándor köszöntőjében hangoztatja, Bánk azért is ideális helyszín a megye központi ünnepére, mert itt közvetlen közelről tetten érhető a Szent István-i szellemiség. A tó vonzereje, a rá épülő idegenforgalom, a magyar-szlovák együttélés és együttműködés, és a közösség példaértékű megnyilvánulásai, a sokoldalú hagyománytisztelet, a pruszlikok és vrekocsok mindmind igazolások erre, és milyen jó lenne, ha ez a határ túloldalán is így működne. A politikus érdekes kitérőt tesz, amikor a Szent Korona és a Szent lobb összefonódásait, kapcsolatát emlegeti. Az rendszerváltást megelőző utolsó, 1947-es Szent Jobb-körmenet és a Szent Korona 1978-as visszaszolgáltatása között éppen any- nyi esztendő telt el, mint István király születésétől addig, míg jobb keze először érinthette meg a Szent Koronát. Az elnök megemlíti még az Intelmek idegenek befogadására vonatkozó mondatait, annak jelenkori összevetésében, és szól arról is, hogy a mai magyar Alaptörvény szervesen épül a nagy király művére. Szent István szelleme ma is él, amit jól mutat a példa: a csángó magyarság messzi földre szakadva is töretlenül ragaszkodik anyanyelvéhez, hitéhez, szokásaihoz, örökségéhez, dacolva minden veszéllyel és ellenséges érzülettel - fejezi be gondolatait Skuczi Nándor. Bánkon ilyenkor helyi kitüntetéseket is kiosztanak. A „Bánkért” díszoklevelet ebben az esztendőben Hugyecz József vállalkozó érdemelte ki, aki az idegenforgalom fellendítésében és a horgászegyesület tevékenységében egyaránt komoly szerepeket vállalt az elmúlt két évtizedben. Hazafelé tartva benézünk még a balassagyarmati „buliba”. A minden oldalról megvilágított Civitas Fortissima téren szinte egy tűt sem lehet leejteni, ezer embernél is többen tolongnak az esti programokon. Palánki Edina kis táncosainak, a Say My Name- produkciónak műsora alatt áthatolhatatlan karéjt alkot a nézelő- dők serege, és amint a pergő lábú gyerekek befejezik, máris gitár szólal és dob perdül, a Retro Rock Band pedig rázendít a „Proud Mary” örökzöld dallamaira. A hosszú napban kifáradt vándorok pedig kánonban zengik a közismert dalokat a zenekar két hölgy-énekesével. Mohorán dr. Bacskó Józsefné emlékezett Mauks Ilonára Bánkon Skuczi Nándor megyei közgyűlési elnök mondott beszédet Szent István ünnepén Ny ugat-N ógrád ban Őrhalomban csinos népviseletes lányok vitték az új kenyeret
