Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)

2015-07-24 / 170. szám

Hazai felsooktatasi intézménybe jelentkeznének Idén is megrendezik a Végvári Napokat Elítélt politikus Prága. Nyolc és fél éves sza­badságvesztésre és vagyonvesz­tésre ítélték csütörtökön David Rath volt közép-csehországi elöl­járót, a Cseh Szociáldemokrata Párt: (CSSD) korábbi vezetőségi tagját, miniszterét és befolyásos parlamenti képviselőjét. Befejeződik a búza aratása Budapest - A hétvégére vár­hatóan befejeződik a búza aratá­sa az országban, mivel az aratás idején kedvező volt az időjárás - mondta a Gabonatermesztők Or­szágos Szövetségének (GOSZ) el­nöke csütörtökön az MTI-nek. Vancsura József közölte: a búzát az országban már 85-95 száza­lékban learatták. Az előzetes becslés alapján 4,5-4,7 millió tonna körüli lehet a termés, de a szakember szerint az sem kizárt, hogy a magtárakba kerülő búza összmennyisége megközelíti a tavalyi szintet, az 5 millió ton­nát. - A búza minősége jó, jobb, mint a múlt évi, így a búza mint­egy 70 százaléka étkezési minő­ségű, ami igen jó arány - tette hozzá a GOSZ elnöke. Jelezte: a búza tonnánkénti átlagára 42- 45 ezer forint, amit a termelők kevésnek tartanak. Az árak ugyanakkor már mozdultak né­mileg felfelé, így a jó minőségű búzáért már néhány kereskedő 50 ezer forinthoz közeli árat is ajánl. Vancsura József beszélt ar­ról is, hogy az országban évente felhasználásra kerülő - mintegy 1,2 millió tonna - kenyérgabo­na-mennyiség az idén is a mal­mok rendelkezésére áll, a búzá­ból kivitelre is jut. Budapest A Magyar Kereske­delmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felmérése szerint a végzős gimnazisták 91 száza­léka szeretne érettségi után to­vábbtanulni, a döntő többségük, 98 százalékuk hazai, főiskolára vagy egyetemre felvételizne. A kutatóintézet harminc ma­gyar állami gimnázium végzős di­ákjait kérdezte meg továbbtanu­lási szándékáról, a felmérésben részvevő gimnáziumok a legjob­bak között vannak, a 2013-as or­szágos kompetenciamérésen a ré­giójukon belüli rangsorban a fel­ső egyharmadba kerültek. Az MKIK GVI felmérése sze­rint az eredmények azt mutat­ják, hogy még a legjobb hazai gimnáziumok tanulóinak is mindössze 5 százaléka adja be jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe, ne­kik jobbak a tanulmányi ered­ményeik, mint a hazai főiskolák­ra, egyetemekre jelentkezőknek. A külföldön tanulni szándéko­zók legtöbbjének célországa az Egyesült Királyság, Dánia és Ausztria, mert úgy vélik, több le­hetőségük, jobb munkájuk, ma­gasabb életszínvonaluk lesz. A tanulmány szerint azt a meg­állapítást, miszerint a magyar di­ákok jelentős számban készül­nek külföldi továbbtanulásra, sem a válaszok, sem az angliai, sem az osztrák egyetemek sta­tisztikái nem támasztják alá. A kutatás kimutatta, hogy a Ma­gyarországon továbbtanulni szándékozók elsősorban főváro­si egyetemekre, főiskolákra sze­retnének bekerülni, az első há­rom jelentkezési helyen a diá­kok több mint fele, 52 százaléka kizárólag budapesti intézményt jelölt meg, mintegy egyötödük csak vidéki intézménybe, egyne­gyedük fővárosi és vidéki hely­re adta be a jelentkezését. A legnépszerűbb továbbtanu­lási irány a gazdasági terület, ide a továbbtanulók 23 százaléka je­lentkezne, 22 százalék a műsza­ki, 14 százalék a pedagógiai és tanárképzési, 13 százalék az or­vosi szakra menne. Az MKIK GVI felmérése kimutatta, hogy a továbbtanulni nem szándékozók többsége szakmát szeretne sze­rezni szakközépiskolában, vagy OKJ-s tanfolyamon, illetve egy részük külföldön vállalna mun­kát. A felmérés kimutatta, a tár­sadalmi egyenlőtlenség újrater­melődésére utal, hogy a mintába bekerült tanulók többségének édesapja felsőfokú iskolai vég­zettségű, és magas munkaerő­piaci státuszú. Idén is megrendezik a Végvári Napokat Gyula. - A hagyományokhoz híven idén is megrendezik a há­romnapos Végvári Napokat Gyu­lán, péntektől vasárnapig a tö­rök kort idézik meg a békési für­dővárosban. A Végvári Napok egyik legfontosabb célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyulai vár 1566-os török ostromára, amikor a védők kilenc héten át elképesztő hősiességgel védték az erődítményt a több mint har­mincezer fős oszmán sereggel szemben - mondta el az MTI- nek Csikány Tamás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető tanára, a rendez­vény szakmai koordinátora. A péntektől vasárnapig tartó ese­ménysorozaton megelevened­nek a török idők, láthatóvá válik, milyenek voltak a korabeli esz­közök és fegyverek, megidézik a vár el- és visszafoglalását. A programok között szakmai kon­ferenciák és előadások is helyet kaptak. Pénteken Gyula katonai jelentősége a történelem évszá­zadaiban címmel konferenciát tartanak. Csikány Tamás Gyulá­nak az 1848-49-es szabadság- harcban betöltött szerepéről, Su: dár Balázs, a Magyar Tüdomá- nyos Akadémia Bölcsészettudo­mányi Kara Kutatóközpontjá­nak történésze a török kori Gyuláról tart előadást. Gyulai katonák az első világháború hadszínterein címmel Pollmann Ferenc, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti In­tézet és Múzeum tudományos kutatója beszél, a dél-alföldi hadműveletekről pedig Hor­váth Csaba ezredes, az intézet parancsnokhelyettese ad elő. HIRDETÉS .SäUUbtity" Hozza el megtakarításait az Erste Bankhoz! Jöpn el Erzsébet téri fiókunkba (3100 Salgótarján, Erzsébet tér 5.), és válasszon ajánlataink közül! Miért az Erste? ■ számos befektetési igényre van megoldásunké • megbízható és stabil pénzügyi partner: a közel 200 éves osztrák Erste csoport tagja *A befektetési szolgáltatásokat az Erste, Befektetési Zrt nyújtja. ERSTE Ji Bank www.erstebank.hu Umonest A kormánytól nagyobb anyagi támogatást követelő' francia parasztgazdák lezárják a Lyon- Párizs közötti autópályát a Lyon közelében fekvő Limonestben. Megvonnák a pénzbeli támogatást a menedékkérőktől Bellin. - Meg kell vonni a pénzbeli támogatást a nyugat­balkáni származású menedék­kérőktől, mert előfordul, hogy csak a pénz miatt kémek menedékjogot Németországban - mondta a német menekültügyi hatóság vezetője a Bild című lapnak. Manfred. Schmidt, a német szö­vetségi bevándorlási és mene­kültügyi hivatal (BAMF) elnöke a Bild csütörtöki számában meg­jelent beszámoló* szerint aZt mondta, hogy az esélytelen me­nedékjogi kérelmek magas ará­nyát csökkenteni lehetne, ha nem adnának az ellátás mellett költőpénzt is - havi 143 eurót - a nyugat-balkáni országok me­nekültstátuszért folyamodó ál­lampolgárainak. Nem egy kérel­mező nyíltan vállalja, hogy csak a német államtól megszerezhető pénz érdekli. Az menekültügyi eljárás lefolytatása - átlagosan nagyjából 5 hónap - alatt megka­pott összegből aztán „a hazájuk­ban 9, vagy akár 12 hónapig is el tudják tartani magukat, ezért csökkenteni kell az állami jutta­tások vonzerejét, amennyire csak lehet” - mondta a BAMF el­nöke. Hasonlóan vélekedik a ba­jor tartományi kormány is. - Szigorúan szét kell választani áz „igazi menekültek” és a mene­dékjoggal visszaélő nyugat-bal­káni kérelmezők ügyét - mond­ta csütörtökön a ZDF országos közszolgálati televíziónak Joachim Herrmann bajor belügy­miniszter. Hozzátette: a védelem­re szorulókon sürgősen segítem kell, mindenki mást pedig „na­gyon gyorsan” vissza kell szállí­tani a hazájába. A Nyugat-Bal­kánról származó menedékké­rőkre vonatkozó eljárás napok óta az egyik fő belpolitikai téma Németországban. Ennek az az oka, hogy menedékkérők legna­gyobb csoportját, mintegy 40 százalékát a térség Európai Uni­ón kívüli országainak - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia - állampolgárai teszik ki, és körükben a fél százalékot sem éri el az elfogadott kérel­mek aránya.­Gazdatüntetes Franciaorszagban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents