Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-23 / 169. szám
Szent Anna napi palóc búcsú Balassagyarmat Várhatóan zarándokok ezrei érkeznek július 26-án vasárnap a balassagyarmati Szent Anna napi Palóc Búcsúba. A szervező római kátolikus egyházközség és az önkormányzat a családokért, a hazáért, közös imádságra várja ide a helyieket, a Nógrád megyeieket és másokat. A résztvevők 9.30 órától gyülekeznek a Római Katolikus Főplébánla Templom előtt, a népviseletes menet 10 órakor indul az ünnep helyszínére, a Palóc ligetbe. Útközben, a Palóc Múzeum szabadtéri gyűjteményében található szandai káponkánál imát mondanak. A Szent Anna szentmisét a szabadtéri színpadon dr. Udvardy György pécsi püspök és dr. Stella Leontin kanonok, plébános mutatja be, a liturgiát követően a püspök megáldja á családokat A búcsú további részében, a Palóc liget kisszínpadán „Kerek egy ég alatt...” címmel palóc falvak viseletéinek bemutatóját, hagyományőrző műsorokat kísérhetnek figyelemmel a jelenlévők. Közreműködők: a balassagyarmati Szent Felicián Kórus, a Rimóci Rezesbanda valamint a történelmi Nógrád megye hagyományőrzői. Az ünneplést kísérő programok: kirakodó vásár, mesterségek bemutatkozása, kézműves foglalkozások. Forróság, riasztás, mentés... (Folytatás az 1. oldalról.) NMH-inforaiáciÓ. Nagyon sokan klíma nélküli buszokon utaznak, az összpontosítani kénytelen sofőrökről nem beszélve... A legmelegebb órákat hovatovább csak túlélni lehet... A Nógrád Megyei Mentőszolgálat tapasztalatai is azt igazolják, hogy nehezebben éljük meg a forróságot, mint általában az ingadozó, nyári meleget. Nagy József vezető mentőtisztet kérdeztük meg arról, tpbben igénylik-e ezekben a napokban a gyors mentési beavatkozást. A szakember elmondta, hogy igen, gyakrabban szólalnak meg a szirénák, mintegy tíz-tizenöt százalékkal több segélykérő hívás érkezik. Főleg a keringési betegségekben szenvedők, a magasvérnyomással kezeltek terápiával fenntartott, viszonylagos egyensúlya borul fel igen könnyen, s ájulás, rosszullét a következménye. S ekkor kell a mentés. Különbség van azonban az egyes esetek között, előfordulnak komolyabb és enyhébb tünetekkel járók. A megkülönböztetés azért is nagyon fontos, mert a mentőszolgálatnál megyénkben öt eset-rohamkocsi dolgozik, s a súlyosabb egészségi problémákhoz, a sürgősebb ellátást igénylő bajokhoz a speciálisan relsler#? rohammentőt küldi a mentésirányitás. Több sajnos a baleset is a nyári időszakban, s a sérültekhez többnyire szintén az esetkocsival kell menni. Nagy József arra a felvetésünkre, hogy mennyiben természetes gyakorlat az azonnali segítségkérés a mentőktől azt válaszolta, hogy általában komolyan veszik az emberek az egészségi állapotuk hirtelen rosszabbodását. Inkább csak a kisebb településeken fordul elő, hogy először helyben próbálnak orvoshoz fordulni, s csak a második lépcsőben folyamodnak a mentőszolgálati segélyhíváshoz. A figyelmeztető, tisztiorvosi hőségriasztások a jelek szerint elérik a céljukat, szélesedő körben, egyre inkább tudatosodik ugyanis, hogy a nagy meleg egészségi kockázatot jelenthet. Az utóbbi időszakban a mentőhelikopteres szállítások is gyakoriak megyénkben. Mint a mentős vezető megerősítette, szinte minden napra jut egy-egy. Ennek azonban nem az az oka, hogy több a súlyos állapotú bajba jutott: erre elsősorban azért van szükség, hogy a beteg vagy sérült rövidebb idő alatt eljusson abba a terápiás intézménybe, ahol az állapotának megfelelő, sajátos egészség- ügyi szolgáltatást, beavatkozást megkapja. (Mj.) A katolikus egyház, a világ katolikus közössége, július 26-án Szent Annát, a kegyelemmel iríegáldott asszonyt ünnepli. A keresztény hagyomány szerint ő Szűz Mária édesanyja, ennek ellenére a Biblia, az Újszövetségi könyvek szüleiről - Annáról és Joachimről - semmit sem tartalmaznak. Tiszteletük, legendájuk forrása egy 2. századi - egyes vallások által el nem ismert - apokrif-írás, a Jakab-féle ősevangélium. Mégis, még önmagában is a két név jelentése figyelmet érdemel, hisz Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal. Mindketten a Júda nemzetségéből, Dávid házából származnak. Hosszú évekig gyermektelenek voltak, míg Anna - isteni sugallatra - hosszú viszontagságok után kislányt szül, kit Máriának neveznek. Szent Anna ünnepét, Jeruzsálemben - a római birodalom egyik központjában - már a 4. századtól megtartották, sőt kultuszát Justinianus bizánci császár a 6. századtól kötelezővé tette. A legenda szerint Anna még élt, mikor a Szent Család - Heródes halála után - visszatért Egyiptomból. így még megláthatta a kicsi Jézust. És élete tisztaságával, jóságos cselekedeteivel kiérdemelte, hogy Jézus nagyszülője legyen. Tisztelete a katolikus egyházban, így hazánkban is csak a 1314. században terjedt el, s a magyar néphagyomány szerint Szent Anna ünnepe a késő középkor óta, egyben a Kedd asz- szonyának ünnepe is, mivel Anna kedden szülte Szűz Máriát. E nap az asszonyok számára dologtiltó nap volt, s bizonyos munkáktól (fonás, szövés, varrás) tartózkodniuk kellett, illetve sokfelé munkaszünetet és böjtöt tartottak, mely alkalom volt az imádkozásra (gyermekáldásért, a család egészségéért) és a hálaadásra is. Sokrétű kultuszát mutatja, hogy a fiatal lányok, az asz- szonyok és a nagyszülők patró- nusa, védőszentje és ugyancsak védőszentje a szövőmunkásoknak, és a csipkeverőknek is. A nyár derekán, e szent ünnepen szeretettel gondolok nagymamámra, s kijár a tisztelet minden nagymamának is. Nagymamám, aki maga is Anna - Panni néni - volt, ha nem hangzana tisztelet- lenül - élete és munkája alapján - akár szentasszonynak is nevezhetném. 63 évesen halt meg, s ha ma élne, már a bibliai kort tejesítené. Családunkban a nagymamák mindig is életünk, szeretetünk középpontjában álltak. S így van ez ma is, amikor én már dédnagyapaként, a földi létből - a földi árnyékvilágból - lassan készülődöm nagymamám után, egy „másik világba”. Sokat köszönhetünk neki. Gyermekkorunk igazi „őrangyala” volt, s százszorosán is rászolgált az elismerésre. Mindent tudott a világról. Emellett nagyon vallásos asszony volt. Csatos, képes bibliájából naponta mesélt számunkra. Még mai is megvan 1933-mas kiadású, „Lelki gyöngyök” című imakönyve. S már akkor megtanított imádkozni, amikor még írni és olvasni sem tudtunk. Szent Anna tiszteletét, névünnepét nemcsak családunk, hanem kis falum, Kishartyán lakói is nagy becsben tartották. A mindenki által tisztelt szentet - július 26-án - szentmise keretében köszöntöttük. E rövid történettel arra a régi szép szokásra emlékeztem, amikor Szent Anna ünnepe még természetes volt és az Annák és a nagymamák köszöntése mellett, jár a tisztelet,.s az elismerés a nagyapáknak is. Isten éltesse az ünnepeiteket! Bartos József Tábori visszhang Sz. F. Piliny. Nagyon jó a visszhangja a Szentjánosbogár tábornak. A Kossuth Rádió Katolikus Félóra című műsorban, Sajgó atya a tábor lelkipásztora elismerően nyilatkozott a gyermekek pilinyi táborozásáról, az itteni fogadtatásról, az emberek vendégszeretetéről, ami örömmel töltötte el. A családoknál elszállásolt gyermekek hazatérve visszajeleztek, megköszönték a törődést, azt a szeretetet, hálát, ami egy héten át körülvette őket. Lehoczki Szabolcs polgármester köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a gyermekek elszállásolásában, egyéb formában hozzájárultak a tábor sikeréhez. A falu első embere azt mondta: a nyitó szentmisét követően Sajgó atya megkérdezte tőle, mi az a három dolog, amit a tábor lakói Pilinyből magukkal vihetnek? Ő azt válaszolta: vendégszeretet, jószándék, látnivalók. A zárószentmise után az atya elmondta a polgármesternek: azt, amit ígért, megkapták. A faluban szeretet, békesség, boldogság vette őket körül. Lehoczki Szabolcs hozzátette: - Mi is kaptunk szeretetet, békességét, boldogságot, feltöltődést a hitben. HIRDETÉS A tájékoztatás nem teljeskörű és nem minősül ajánlattételnek. A Családok Otthonteremtési Kedvezményének feltételei megtalálhatók a Hirdetményben, amelyet a Szövetkezeti Hitelintézetek kirendeltségeiben, és honlapján érhet el. További információkat a www.kormanv.hu honlapon találhat, vagy forduljon a Szövetkezeti Hitelintézet munkatársaihoz. www.csok.takarek.hu
