Nógrád Megyei Hírlap, 2015. jűlius (26. évfolyam, 150-176. szám)
2015-07-23 / 169. szám
FOTÓK: GYüRKÓ PÉTER (F olytatás az 1. oldalról) NMH Információ, a szubjektív, ötszereplős lista élén a szűkebb pátriánkban található Hollókő szerepel. A Nógrád megyei község Magyarország egyetlen olyan faluja, amely megtalálható az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá, ugyanis mindmáig élő és lakott. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. A település az elmúlt évszázadokban többször lett a lángok martalékává, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot, hiszen a már vályogfalakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindely- lyel fedték. A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát. Hollókő a térségére jellemző egyutcás falutípus képviselője, amelynek alapszerkezetét a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. Az épületek kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkövek. A ma nem egészen négyszáz lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába. A képzeletbeli lista második helyezettje lett a Heves megyei Bélapátfalva városa lett, amelynek egyik legszebb látványossága a Béli apátság, amit D. Kilit püspök alapított 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. A rangsorba harmadikként a BAZ megyei Füzér községét választották. A falu bővelkedik nevezetességekben: itt található a Füzéri vár, a Nagy-Milic Natúrpark látogató központ és várgondnokság, illetve a tájház, ami a 19. századra és Hegyközre jellemző építészetei elemeket mutatja be. Negyedik befutó a szintén Heves megyei Mátraszentimre lett, amely az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel elveszett, kedvelt felvidéki üdülőhelyek helyett kapott mind hangsúlyosabb szerepet a Mátra többi településeihez hasonlóan. S még ma is igen kedvelt célpontnak számít a túrázók és pihenni vágyók körében. Az előkelő ötödik helyen a Bács-Kiskun megyei Nemesnádudvar települése végzett. A falu a török megszállás alatt elnéptelenedett a területen folyó harcok miatt. Az első telepesek jórészt földműveléssel foglalkoztak. Ez mára alapvetően megváltozott, ugyan még jó néhány lakosnak biztosít megélhetést a mezőgazdaság, de a munkahelyek döntő részét az utóbbi időben alapított faipari vállalkozások adják. (forrás: pozitivnap.hu) Nyírjes: a legnépszerűbb erdei üdülőövezet A város összterületének mintegy 10 százalékát erdőségek borítják, amelyekben az akácfa az uralkodó fajta. Legnépszerűbb erdei üdülőövezetét Nyírjesnek nevezik, ahol nagyobb kiterjedésű fenyvesek, nyírjes és tölgyesek is találhatók. Ezen a természetvédelmi területen hét mesterséges tavat alakítottak ki évtizedekkel ezelőtt. Az erdőségekben vadászatra is alkalmas nagy- és apróvadak egyaránt honosak. Az észak-nyugati városszélen ritka növényekben és állatfajokban gazdag természetvédelmi terület húzódik, amelynek neve Égerláp. A nyári forróságban a horgászok, kirándulók és a napfürdőzők kedvence a terület. Gyurkó Péter képriportja ü u
