Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)

2015-06-03 / 126. szám

Hivatásos tűzoltók Szécsényben Széesény. 2014. július elsején hi­vatásos katasztrófavédelmi őrs kezdte meg működését Szécsényben. Az őrsnek otthont adó épületet a felújítást megelőző­en rendőrségi szolgálati lakásként használták. Szécsény Város Ön- kormányzata pályázati forrásból újíttatta fel és alakítatta át az épü­letet annak érdekében, hogy az ott szolgálatot teljesítő tűzoltók szá­mára a legmegfelelőbb körülmé­nyek álljanak rendelkezésre, emellett elkészült a tűzoltó-gépjár- műfecskendő szerállása és az árví­zi védekezéshez szükséges induló­készlet tárolására szolgáló logisz­tikai raktárt is kialakították. Korábban, ha baj volt, Balassa­gyarmatról, ületve Salgótarjánból vonultak ki a tűzoltók a szécsényi járásba. Az őrsön három szolgála­ti csoport 24/48 órás szolgálati rendben látja el a működési terü­leten található települések mentő tűzvédelmét, szolgálatonként 4-4 fővel. A készenléti szolgálatot ellá­tó tizennyolc tűzoltón kívül az őrs­parancsnok és Szécsény kataszt­rófavédelmi megbízottja teljesíte­nek szolgálatot az őrsön, mindket­ten hivatali munkarendben. A lánglovagok feladata a katasztrófa- védelmi műveletek végrehajtása, vagyis elsődlegesen az életmen­tés, a tűzoltás és a műszaki men­tés. Ez! utóbbi lényegesen sok kár­esettípust jelent, s csak hogy néhá­nyat említsünk ezek közül: közle­kedési balesetekhez, veszélyes fák eltávolításához, viharkárok elhá­rításához, vízszívatáshoz, állat­mentéshez, természeti csapások, ipari balesetek utáni kárfelszámo­láshoz riasztják a tűzoltórajt. Működési területükhöz 18 te­lepülés tartozik: a szécsényi já­rás valamennyi, és a balassa­gyarmati, illetve a salgótarjáni járás néhány községe. Ez mint­egy huszonnégyezer ember élet- és vagyonbiztonságának növelé­sét jelenti. Amennyiben maga­sabb riasztási fokozatú, vagyis nagyobb tűzoltóerőt igénylő kár­eset történik, a szécsényi egység a működési területén kívülre is riasztható. A tűzoltók a kárelhá­rítás, segítésnyújtás mellett rendszeresen különböző gyakor­latokon is részt vesznek. Az in­tézményeknél, gazdasági egysé­geknél helyismereti foglalkozá­sok keretében megismerik a lé­tesítményeket, illetve szituációs begyakorló gyakorlatok alkalmá­val a valós élethez igazodó, felté­telezett káresemények felszámo­lását is gyakorolják. Mohács Gábor tűzoltó zászlós, az őrs parancsnoka, lapunknak el­mondta, hogy rendelkeznek min­den olyan felszereléssel, ami a munkájukhoz szükséges. A tűzol- tóitecskendő modern, korszerű Re­nault Midlum X3000 típusú gép­jármű. Hozzátette azt is, hogy jó kapcsolatban vannak a települé­sek önkéntes tűzoltóival, akikkel gyakran közös gyakorlatokat is tartanak, valamint továbbképzé­seket is szerveznek. A szécsényi őrs 2014 júliusától a működési te­rületükön hetven alkalommal vett részt tűzoltásban, műszaki men­tésben, emellett az állomány az in­tegrált hatósági feladatok végre­hajtásában is tevékenyen közre­működik, amely által a lakosság közbiztonsága jelentősen nő. Az elmúlt év szeptemberében a Nógrád Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság a szécsényi ka­tasztrófavédelmi őrs megalakulá­sának tiszteletére Szécsény váro­sában rendezte meg a hivatásos tűzoltók megyei szakmai verse­nyét, ahol a szécsényi őrs különdí- jat vehetett át a legszakszerűbb feladat végrehajtás címén. Az er­ről tanúskodó serleg ott látható az őrsparancsnok szobájában. Szécsény lakói és a járásban élők egyaránt örülnek a hivatá­sos tűzoltók jelenlétének, mert káreset alkalmával legfeljebb 25 percen belül a legtávolabbi tele­pülésre is eljutnak a szécsényi tűzoltók. Az őrs elindulását meg­előzően adódott, hogy az itt élők­nek esetenként közel 40 percet is várniuk kellett a segítség meg­érkezésére a nagy távolságok miatt. Szenográdi Ferenc HIRDETÉS A város zöld pon >(d pontjel 2015. |úmus 8-án a Salgótarjáni Városi Sportcsarnokban vGfl 7 ... Tá mogatók: Salgótarján Megyei Joga Varos Onkormanyiato «í* VGÜ Nonprofit Kft. * St. Uj Műhely Kft. §1 Salgotarjani Koxmuveiodesí Nonprofit Kft. Hí] Sréter Ferent Népfőiskolái Egyesület üffifUJiiOTI Nógrád Megyei Hírlap Résztvevők: Bükki Németi Nrk igazgatósága * KarotHS-Medves Termeszeivéóelmi Alapítvány nógrádi Megyei Kafoaftittaveetelmí igazgatósa«! * Pék» (*$H«tövat*ég • Saig« Vagyon Kft ■ Som»» Kámveiefoevelésl Központ * V6Ú Nonprofit Kft * Magyar Napelem Napkollektor Szövetség Ipoly Erőé fit • Nógrőd Megyei Wosttmegelörtsl Bizottság SZÉCHÉNYI ÉMOP-3.1.1-12/2013-0015/001 Négy megye csaknem negyven településén tanít művészetekre Az elmúlt évek az alapít­ványi intézmény életében is sok változást hoztak, de éppen a fenntartói szerkezet rugalmassága tette lehetővé, hogy min­den változáshoz alkal­mazkodni tudjanak. A ju­bileumi ünnepen dr. Paróczai Csaba egy cse­peredő fához hasonlította az intézményt, amelynek lombos ágai már eddig tízezer tanulónak nyújtot­tak biztos fészket a növe­kedéshez. Csak a pedagó­gusok, szülők és tanulók együttműködése teremt­heti meg azonban a lehe­tőségét annak, hogy ezt a segítséget további generá­ciók is megkaphassák. NMH-információ Alapításának tizenötödik év­fordulóját ünnepelte nemrégi­ben a Somoskőújfalui művelődé­si ház színháztermében a Cogito Általános Művelődési Központ. 2000 nyarán hozták létre az in­tézményjogelődjét St-Art Művé­szeti Iskola néven. Nevükhöz kö­tődik a megyében az alapfokú művészetoktatás csoportos mű­vészeti ágainak széleskörűylter- Jesztése. Az alapító, sokáig fő­igazgató, dr. Paróczai Csaba fog­lalta össze ez alkalommal az is­nyarán volt, ekkor alapították a Hibó Tamás Művészeti Alapít­ványt, amely létrehozta a Hibó Ta­más Művészeti Iskolát, s ez a ko­rábbi St-Art Tagiskola telephelye­it, növendékeit és tanárait átvéve megkezdhette önálló életét. Két év múlva az önállóvá vált Somoskő­újfalu vezetése már ezt az alapít­ványt kérte fel, hogy szervezze új­já a község oktatási-kulturális in­tézményrendszerét Az alapítvány 2007-ben létrehozta a Cogito Álta­lános Művelődési Központot, a kö­vetkező négy intézményegység­gel: Hibó Tamás Alapfokú Művé­szeti Iskola, dr. Krepuska Géza Ál­talános Iskola, Gesztenyekert Napköziotthonos Óvoda, Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyv­tárból. Ez utóbbi három Somoskő­újfalun fejtette ki tevékenységét, míg a művészeti iskola megkezd­te regionális intézménnyé válását elsősorban annak köszönhetően, nos iskolában szaktantermeket alakítottak ki, a következő tanév elején va­lamennyi tanteremben digitális táblát vehetnek igénybe. A jubi­leumi gálán láthatta először a kö­zönség a művelődési ház új füg­gönyrendszerét, amelynek segít­ségével komoly előadások is be­mutathatok a színházteremben. A technikai mellett a pedagógi­ai megújulásra, fejlesztésre is nagy hangsúlyt helyeznek: több pedagógusuk vált első körben mesterpedagógussá, és folyama­tos a pályázati tevékenységük is. A születésnapi ünnepségre a művészeti iskola intézményegy- ség-vezetője, Tóth László irányí­tásával olyan gálaműsort állítot­tak össze, amely egyrészt ezt a tizenöt éves történetet, a művé­szeti ágak sokszínűségét, más­részt ezt a regionalitást próbálta bemutatni. így kerültek színpad­kóla 1999 karácsonyán indult történetét. Fontos előzménye volt ennek, hogy a jogszbályok szerint 1998-tól lehetett a hagyo­mányos zenei mellé megszer­vezni a képző- és iparművészet, táncművészet, szín- és bábmű­vészet különféle tanszakait. Dr. Paróczai Csabának volt kollégái jelezték: egy, már meglévő mű­vészeti iskolai hálózat megyei tagiskolájaként Nógrádban is megindulhatna a csoportos mű­vészeti oktatás, ha vállalkozik ennek megszervezésére. A megfelelő előkészületek után, az igények felmérése és kollégák, támogató intézmények csatlakozásával, nyolc hónapos szervezőmunka gyümölcseként 2000. augusztus végén megkap­ta működési engedélyét a művé­szeti magániskola. Kezdeti ne­hézségek után 2003. szeptem­ber 1-től már a mostani székhe­lyén, Salgótarjánban, az Úttörők útja ó. szám alatti épületben fo­gadja a salgótarjáni növendéke­ket. Ezzel párhuzamosan kiépült a megyei bázisa is, 2005-re a me­gye iskolával rendelkező telepü­léseinek egynegyedén működött művészeti csoportjuk. Első nagyobb megújulása 2005 hogy az oktatási normatívák 2006. évtől durván csökkenő álla­mi támogatását egyre kevesebb alapítványi intézmény volt képes átvészelni. A „Hibó” azonban kivé­tel volt: a hátrányos helyzetű vidé­keken folytatott kiváló munkája nyomán 2006. óta közoktatási megállapodással segítette a mi­nisztérium, így a teljes ellehetetle­nülés elkerülése érdekében Zemp­lén és Heves megyéből több intéz­mény csatlakozott hozzá. Leg­utóbb Bács-Kiskun megye déli ré­széről Baja vidékéről keresték meg őket, így jött létre ottani tag­iskolájuk. Mára négy megyében mint­egy negyven településen fejti ki tevékenységét az iskola, ekkép­pen az ország egyik legkiterjed­tebb művészetoktatási intézmé­nye. Nemcsak mennyiségi, ha­nem tartalmi mutatóit tekintve is kiemelkedő jelentőségű: 2007. után több ízben minősítették ki­válóra a tevékenységét, dr. Paróczai Csaba pedig az elsők között kapott az iskolaszervezé­sért miniszteri kitüntetést, Tele­ki Blanka-díjat 2008-ban. Pályázatok és saját erő segít­ségével folyamatosan korszerű­sítik az intézményeket: az általá­ra a többszörös nívó díjas salgó­tarjáni kórusénekes fiatalok, a Fortissima Kamarakórus tagjai, illetve a Zenthe Ferenc Színház utánpótlás társulatának derék­hadát jelentő - idén szintén a 15. születésnapját ünneplő KoméDiák Színpad. A borsodi bábosokat a CogiTobiás csoport képviselte Bodrogkeresztúrról, akik az itt bemutatott műsorszá­mukkal készülnek a Gyermek­bábosok Országos Fesztiváljára Egerbe. A Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskola Danubia Tagis­kolájának Szakmári telephelyé­ről az arany minősítéssel rendel­kező, nemzetközi fesztivál-győz­tes néptánc együttes, a Nádikó Gyermek Csoport mutatkozott be. Kiskunhalasról zongoristák és népzenészek érkeztek, köz­tük kiemelt nívó díjas előadók. Kedves visszatérő vendégként léptek színpadra a nógrádmegyeri zenész-énekes fiatalok, és a Somoskőújfalui Somvirág Diákszínpad. Jó volt látni a sok tehetséges fi­atalt az ország különböző pont­jairól, akik valamennyien a COGITO növendékeiként ismer­kednek a művészetekkel, s ér­nek el kiváló eredményeket. 1

Next

/
Thumbnails
Contents