Nógrád Megyei Hírlap, 2015. június (26. évfolyam, 124-149. szám)
2015-06-03 / 126. szám
Orbán: egy multikulturális Európából nincs visszaút Orbán Viktor miniszterelnök szerint egy modern kori népvándorlás zajlik ma szinte az egész világban, ami Európában a kontinens civilizációs arculatát alakíthatja át, márpedig ha ez bekövetkezik, az „visszacsinálhatat- lan”. A kormányfő a 85 éves Helmut Kohl tiszteletére szervezett budapesti konferencián - a volt német kancellár méltatása mellett - azt is egyértelművé tette, hogy Magyarországnak nem áll szándékában bevezetni a halálbüntetést. Budapest. A XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung által szervezett nemzetközi konferencián, a Pesti Vigadóban a bevándorlásról szólva a miniszterelnök azt is mondta: azért kell a népvándorlás és a bevándorlás kérdésével komolyan foglalkozni, mert a folyamatok utóbb nem lesznek visszafordítha- tóak, egy multikulturális Európából nincs visszaút se a keresztény Európához, se a nemzeti kultúrák világába. Orbán Viktor beszédében kitért a halál- büntetés kérdésére is, kijelentve, hogy az nem vezethető be, Magyarországnak nincs is ilyen szándéka. A helyzet egyértelmű, igaza van az Európai Bizottság elnökének Jean-Claude Junckemek, „egyetlen tagállam sem vezethet be olyan szabályt, amely ellentétes az EU alapdokumentumával” - mondta. Európa jelenlegi gazdasági helyzetét érintve a miniszterelnök arról beszélt, hogy az euró projektje elakadt, nem tört utat magának az a gondolat, hogy egy monetáris unió létrehozása kikényszeríti majd egy fiskális unió létrejöttét is. Szerinte ma mérsékelt optimizmus uralkodik az európai gazdaság jövőjét illetően, ami jó hír, akkor is, ha semmi okunk sincs rá. Ezzel kapcsolatban kifejtette: Európában a gazdasági válságkezelésnek két különböző kultúrája van, az északi és a déli. Előbbi nagyon racionálisan viselkedik, logikus, helyzetet elemez, majd reformál, ha kell, strukturálisan - részletezte, jelezve, hogy ezzel szemben a déli válságkezelés lényege, hogy majd az élet hozzáigazítja magát a változásokhoz, a politikának csak az a dolga, hogy ehhez megadja a teret, ami közgazdaságilag azt jelenti, le kell értékelni a valutát. „Ma csak azért van okunk optimizmusra az eurózónát illetően, mert valójában a déli válságkezelés logikája került elő európai méretekben” - mondta a kormányfő. Megjegyezte ugyanakkor azt is a monetáris élénkítéssel kapcsolatban: „hiába öntünk mi pénzt egy versenyképtelen gazdaságba, ha előtte nem reformáltuk meg, nem alakítottuk át”. A gazdaságpolitikát értékelő gondolat- menetét összegezve a kormányfő óva intett attól az illúziótól, hogy megtalálták azt az utat, amelyen az eurózónát ismét versenyképessé tudják tenni a világ más, ma előrébb járó gazdasági régióval. Orbán Viktor a konferencián a volt német kancellár munkásságát méltatva hangsúlyozta: Helmut Kohl arra vállalkozott, hogy az utolsó tégláig lebontja az európai népeket egymástól elválasztó falakat, ő nyitotta ki Európa újraegyesítésének lehetőségét, az Európai Unió bővítési politikáját. „Ma, amikor az EU ismét súlyos betegséggel küzd, nem is fordulhatnánk jobb orvoshoz, mint aki egyszer már meggyógyította Európát” - fogalmazott. Hangsúlyozta, a magyarok mindig is úgy tekintettek a német egységre mint saját függetlenségük, szabadságuk garanciájára, mert a német egyesítés az egyetlen, viszsza- vonhatatlan garancia arra, hogy Magyarországot nem fogják újra megszállni, hogy nem jön vissza a hidegháború. A kormányfő beszédében elmesélt egy személyes történetet is, amikor 1998-ban, miniszterelnökké választásakor találkozót kért Helmut Kohltól, hogy átbeszéljék a szakmát. Az akkori német kancellártól egyebek mellett azt kérdezte - idézte fel -, mi a politikai és a személyes erkölcs viszonya. Erre Kohl azt mondta - emlékezett vissza -, „hagyjuk ezeket a zagyvaságokat, a helyzet úgy áll: ami jó a magánéletben, az a jó a politikában is”. Nincs kettős erkölcs, nem alkalmazhatunk különböző mércéket- összegezte az akkori találkozójukon elhangzottak lényegét Orbán Viktor. Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója a tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta: a magyaroknak Helmut Kohl, a német egység atyja elsősorban Európa újraegyesítőjeként fontos. „Európa kancellárjaként, vagyis bizonyos fokig a sajátunkként tekintettünk rá mindig” - fogalmazott, hozzátéve, hogy a volt német kancellár mindig Magyarország barátja és. ügyeinek támogatója volt. Szavai szerint Helmut Kohl és idősebb George Bush volt amerikai elnök győzelme elvette a nyugati baloldaltól a progresszív jövő ígéretét, megfosztotta őket az illúzióiktól, ez az, amit nem tudnak megbocsátani nekik még ma, 25 év múltán sem. Frank Spengler, a Konrad Adenauer Stiftung képviselet-vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy Kohl mindig is nagy barátja volt Magyarországnak, beszédeiben nagy hálával emlékeztetett arra, hogy 1989-ben a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból. A Magyar- országhoz fűződő kapcsolatai nagyon fontosak voltak nekik - hangsúlyozta. Helmut Kohl meggyőződéses európai volt, német és európai történelmet is írt- mondta Frank Spengler. Radikális, de felelős átcsoportosítást javasol Budapest Több mint 1600 milliárd forint átrendezésére tesz javaslatot az LMP a jövő évi költségvetési javaslathoz benyújtott módosításaival. Az ellenzéki párt közölte: radikális, de a hiányt nem növelő, felelős átcsoportosítással elsősorban a dolgozói szegénységet számolnák fel. Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő és Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szakszóvivője sajtótájékoztatón ismertette pártja hetvenkét módosító javaslatának részleteit. Az ellenzéki párt a legtöbb forrást az egészségügyi és szociális dolgozók bérének rendezésére biztosítana ebből, de százmilli- árd forintból megemelné a családi pótlékot és kiterjesztené azt a felsőfokú tanulmányokat végzőkre is. A családi adókedvezmény hasonló kiterjesztésére 65 milliárd forintot fordítanának. Schmuck Erzsébet ezek mellett beszámolt a többkulcsos személyi jövedelemadózást (szja) visszaállító kezdeményezésükről is, amely, mint mondta, a társadalom kettészakadását akadályozná meg. A kulcsokat minimálbérig 0 százalékban, a minimálbér és az átlagbár között 12, a felett pedig 24 százalékban határoznák meg, amely egy minimálbért keresőnek havi 21 ezer, míg egy átlagbérben részesülőnek 34 ezer forintnyi többletet jelentene. Az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentené a párt, ahogy a tömegközlekedés áfáját is. Az szja-változtatás, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak juttatandó 6,5 százalékpontos járulékcsökkentés 880 milliárd forintnyi bevételcsökkenést eredményezne az államnak, az LMP ugyanakkor mintegy 1600 milliárd forintnyi megtakarításra is javaslatot tesz - közölte. Például a tőkejövedelmek magasabb adóztatásával, 360 milliárd forintos értékben, de a csalások, a korrupció visszaszorításával növelnék az áfa- és más költségvetési bevételeket is, együttesen 250 milliárd forinttal. A kiadásokat 630 milliárd forinttal csökkentenék. Nem biztosítanának forrásokat a többi között a Paks 2 beruházás tőkeemelésére - ez a tétel több mint 113 milliárd forintos megtakarítást eredményezné -, de a közmédia büdzséjét is megvágnák, 59 milliárd forinttal. Az Eximbanktól 50 milliárd forintot vonnának el, a stadionfejlesztésektől 45 milliárdot, a közfoglalkoztatás forrásait pedig 130 milliárd forinttal csökkentenék. Heltai László ezt azzal egészítette ki: a gyorsforgalmi utak fejlesztésének már nincs gazdaságélénkítő hatása, ezért az erre szánt 160 milliárd forintot is másra költenék, ugyanakkor fejlesztenék a kistelepülésekre vezető alsóbbrendű utakat. Több milliárd forintot csoportosítana át Budapest. A lobbik 450 milliárd forint átcsoportosítására tett javaslatot a 2016- os költségvetéshez benyújtott 343 módosító indítványában — mondta Hegedűs Lorántné, a párt országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus a módosítások fedezeteként a fejezeti általános és a stabilitási tartalékban szereplő előirányzatokat, indokolatlan dologi kiadásokat és fejlesztéseket jelölt meg. Példaként említette, hogy nem támogatható túlköltekezésnek tartják az Eximbank tőkeemelését. Hegedűs Lorántné a köz- tisztviselői illetményalap 38 ezer 650 forintról 45 ezer forintra emelését indítványozta és szóvá tette, hogy a kormánytisztviselői programban 20 milliárdot fordítanának bérfejlesztésre, miközben többet kellene. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese észszerűnek minősítette javaslataikat, példaként hozva, hogy több 10 milliárd forintot fordítanának mindenki számára elérhető otthonteremtési programra. Hozzátette: látnak forrásokat az alapvető élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentésére is, továbbá kiemelt támogatást szánnának a lombikbébi programra. Az MTI kérdésére, miszerint csak a Miniszterelnökség 100 milliárdos réndkí- vüli kormányzati intézkedésekre szánt keretéből 96 milliárd forintot javasol a Jobbik átcsoportosítani lakástámogatásra és további módosítók is ugyanezt az előirányzatot érintik, Hegedűs Lorántné azt felelte: szeretnék megszüntetni a kormány „házipénztárát”. Z. Kárpát Dániel pedig természetesnek nevezte, hogy több mint 300 javaslatuk forrása fedi egymást. Ezt azzal indokolta, hogy egyikmásik javaslatuk elfogadásával több célt is meg tudnak valósítani, például az otthonteremtésbe beleférne egy másik javaslatuk, amely szociális lakásprogramot kezdeményez. A kormány az adócsalókat támogatja Budapest. A Liberálisok szerint a kormány az adócsalókat támogatja, a Fidesz saját holdudvarának nemcsak a korrupció által juttat forrásokat, de még a pénzmosásban is segítséget nyújt nekik. Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt (MLP) gazdaságpolitikusa az azonos témában tartott sajtótájékoztatóját megelőzően az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet: a stabilitási megtakarítási számlán eredet- vizsgálat nélkül elhelyezhető, feltehetően illegálisan szerzett jövedelmek adóztatása jövőre kedvezőbbé válik még az itthon, legálisan megszerzett jövedelmekénél is. Rámutatott: eddig a külföldről ide érkező összegeket három éven belül 32 százalékos adó megfizetése mellett, a negyedik évben 16, míg az ötödik évtől 8 százalékos adó mellett lehetett felvenni. Jövőre azonban mindössze az első évben terheli 20 százalékos jövedelemadó ezen összegeket, míg a másodjk évtől 10 százalékos teher mellett vehetők fel. Eközben egy munkavállalót ösz- szesen 32 százaléknyi adó és járulék terhel - fűzte hozzá. Bodnár Zoltán problémásnak tartja azt is, hogy a 2013-ban elfogadott kezdeményezéssel nem egyszeri adóamnesztiát hirdetett a kormány, hanem az a magyar adórendszer tartós elemévé vált. A számlákra ugyanakkor - amelyekre eddig mintegy 45 milliárd forint érkezett - jellemzően gazdasági bűncselekményekből származó jövedelmek érkeznek, amelyek megszerzési módja így már nem leplezhető le, holott 3- 10 évnyi büntetés is járhatna érte. A lehetőséggel külföldi adócsalók is élhetnek, ezzel „szabályos pénzmosodát csinál az országból a kormány” - mondta az MLP-s politikus. 'M isz°*9álal te^onsz^+361 88892° . E-maü ceg,n*° MUNKAERŐ Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERŐ ŐZ VETÍT ÉS Sikerdíjas kiválasztás garanciával. • Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adatbjlís. Online és offline hirdetése Idejét és pénzét is megtajfarítjuk! 9 2 0 6 hu hu Work Way Club 0 I
