Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-23 / 68. szám

Romhány. A helyi római katolikus templom felújítását tervezi az önkor­mányzat az egyházközséggel közösen, és már megindult az első ütem, a terve­zés. A Váci Egyházmegye építészei be­járták az épületet, és megállapították, hogy a felújítás tervezésének érdekében tüzetesen és pontosan meg kell vizsgál­ni a tető állapotát. Ehhez azonban belül­ről fel kell állványozni a tetőt, hogy biz­tosított legyen a hozzáférés. A települé­sen dolgozó közmunkások segítségével megkezdték a padlástér kitakarítását. A romhányi templomot utoljára 1994­ben, Németh József esperes-plébános fel­ügyelete alatt renoválták. Akkor került a toronyba az óraszerkezet, kicserélték a világítást, és a belső teret is kifestették. Az eltelt huszonegy év azonban előhozta az épület hiányosságait, a tetőszerkezet és a födémrendszer is felújításra szorul. A szakemberek első körben felmérik az épület teljes állapotát, statikai elemzést végeznek, és eldöntik, hogy a tényleges felújítást hol érdemes elkezdeni. A szak­értői költségek fedezésére az egyházköz­ség pályázatot nyújtott be a Váci Egyház­megyéhez. Angol nyelvű civilizációs vetélkedő Testközelből találkozhattak nagyvadjainkkal Salgótarján. A megyeszék­helyen a környezetnevelésen volt a hangsúly. A Baglyaskő- vár Természetvédelmi Láto­gatóközpontba, a Salgótarjá­ni Általános Iskola Dornyay Béla Tagiskolájából érkező osztály természetismereti előadáson vett részt, az Ipoly Erdő Zrt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közös szer­vezésében. Ezt követően a Somoskői Vadasparkba vár­ták a látogatókat, ahol az ér­deklődők testközelből talál­kozhattak az ország s azon belül a megyében megtalál­ható nagyvadakkal. A ren­dezvények célja, hogy az er­dők nemzetközi napja (már­cius 21.) alkalmából megem­lékezzenek az erdők és fák je­lentőségéről. Vádemelés hamis vád és fogolyszökés miatt Nógrád megye, vádat emelt a Salgótarjáni Nyomozó Ügyészség egy 28 éves férfi ellen, akik 2013-2014-ben több alkalommal jogosítvány nélkül vezetett, majd a közúti ellenőrzések során egy roko­na adatait diktálta be az in­tézkedő rendőröknek, ké­sőbb egy helyszíni kihallga­tásról is megpróbált megszökni. A vádlottal szemben 2013 nyara és 2014 nyara között négyszer került sor rendőri intézkedésre Nógrád megye területén egyrészt vezetői en­gedély hiánya, másrészt le­járt forgalmi miatt. Az ellen­őrzésekkor azonban nem a saját, hanem egy unokatest­vére adatait adta meg a hely­színi bírságot vele szemben kiszabó rendőröknek. Ami­kor a vádlott nem fizetett, a hatóság a vétlen rokonnak küldte meg a fizetési felhí­vást. A vádlott a későbbiekben egy korábbi ügye miatt bör­tönbe került, ahonnan a rend­őrök egy külterületre helyszí­ni kihallgatásra vitték ki őt. A férfit az egyik nyomozó veze­tőszíjon, megbilincselve ve­zette, amikor az a vezetőszíjat egy hirtelen mozdulattal, erő­sen a föld felé rántotta. A ve­zetőszíj elszakadt, az elköve­tő a lejtőn futni kezdett, de fejjel egy fának ütközött és összerogyott. Az őt felemelő rendőrt a vádlott meglökte, aki emiatt elesett. Ekkor a férfi ismét futni kezdett, de az egyik nyomozónak sike­rült őt utolérnie, hátulról át­karolva próbálta leteperni őt, de a vádlott megharapta a rendőr kezét, aki ennek kö­vetkeztében könnyű sérülést szenvedett. Dr. Bóna Gyula főügyész la­punknak elmondta, hogy a többszörösen büntetett előé­letű, 28 éves férfit a Salgótar­jáni Nyomozó Ügyészség sza­bálysértésre vonatkozó ha­mis vád vétségével, közok­irat-hamisítás bűntettével, hi­vatalos személy elleni erőszak bűntettével és fogoly­szökés bűntettével vádolta meg, amely bűncselekmé­nyek miatt vele szemben a bí­róság hét és fél évig terjedő fegyházbüntetést szabhat ki. Izgatottan készültek a Bolyai János Gimnázium­ban a versenyző csapa­tok fogadására a múlt hétvégén. Ekkor rendez­ték meg ugyanis a XII. országos angol nyelvű célnyelvi civilizációs ve­télkedőt, amelyet az or­szág angol-magyar két tanítási nyelvű középis­kolái számára hirdettek meg. Salgótarján. A salgótarjáni kö­zépiskola már másodszor adha­tott otthont ilyen eseménynek, mivel az előző tanévben ismét a bolyais diákok hozták el a serle­get Székesfehérvárról, a Comenius Angol-Magyar Két Ta­nítási Nyelvű Iskolából. Ez alka­lommal az 1750 és 1800 közötti időszak - Nagy Britanniában és az USA-ban - képezte a vetélke­dő témáját. A diákoknak a kor­szak ismeretéről kellett számot adniuk történelmi, irodalmi, mű­vészeti, természettudományos és technikai témakörökben. Háromfős csapatok vetélked­tek, akik az ország különböző ré­szeiből - például Kecskemétről, Győrből, Sárospatakról, Debre­cenből, Szolnokról, Balatonalmá­diból és Budapestről - érkeztek. Délelőtt hallásértési és írásbeli tesztfeladatokkal kezdődött a megmérettetés, délután pedig az adott korszakból kiválasztott jel­legzetes esemény vagy történel­mi személyiség bemutatásával folytatódott a színpadon. Az öt­perces előadások többsége lenyű­göző volt, ami arról adott tanúbi­zonyságot, hogy nem csak nyelvi­leg jól felkészültek a szereplők, hanem sok esetben komoly elő­adói készséggel is rendelkeznek. A jó hangulatban lezajlott ver­sengés után türelmetlenül vár­ták az eredményhirdetést a diá­kok. A zsűri tagjai - Gedőcziné Berger Mária, Batki Arnold, Luke Skeen (anyanyelvi lektor), Deák Bence és Balya Ádám (13. c osz­tályos tanulók, akik a múlt év­ben a győztes csapat tagjai vol­tak) - meghozták döntésüket, amely szerint igen szoros ver­senyben, egy ponttal megelőzve a második helyezettet, a Budai Középiskola csapata - Kalina Bence, Balkus Balázs, Földesi Ádám Gábor és Erdélyi Dorina Georgina - lett az első. Felkészí­tő tanáruk Pusztai Balázs volt. Második helyen végzett a balatonalmási Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium, amelyet Makid Boglárka, Sánta Krisztina és Tira Klaudia képviselt; őket Neveda Réka készítette fel. A Debreceni Ady Endre Gimnázi­um diákjai - a Farkas Rita révén „pallérozódott” Donáth Anna, Kőszegi Boglárka és Varga Dávid - a harmadikként zártak.- A hagyomány szerint a nyertes iskola rendezi a ver­senyt a következő tanévben, te­hát a Budai Középiskolában fog­nak versengeni az angol-ma­gyar két tanítási nyelvű közéjn iskolák diákjai - fogalmazott Zsiveráné Fekete Borbála, a ve­télkedő szervezője. Az antivakarin mellékhatása Ha az ember betegséggel, gon­dokkal küszködik, két dolgot bizto­san tehet, halálosan komolyan veszi magát és még a legkisebb betegsé­gét is ennek megfelelően kezeli vagy felveszi a kesztyűt a „világgal” és fütyül mindenre, s inkább csak jó sorsával alkudozik, ha van értel­me, ha nincs. A betegség persze nem tréfa. Vagy mégis...? Akár így van, akár másképpen, az emberek többsége tudja, hogy meghalni könnyű, élni viszont nagyon nehéz, de érdemes. Valami hasonlót pél­dáz az a valaha készült kabarétréfa is, amelyről éppen betegségem okán szólni kényszerülök. Talán még ma is sokan emlékeznek a Sinkovits Imre-Tábori Nóra- Szombathy Gyula színésztrió játéká­ra, akik a hátviszketés kórságátjár­ták alaposan körül és Walter Béla történetét emelték a fellegekbe - legnagyobb örömünkre - de talán még ne szaladjunk ennyire előre. Hetek óta viszketés kínoz, először csak mutatóba a lapocka környékén, majd a nyaktájékon volt érzékelhe­tő. A dolog különösebben nem za­vart, mert vagy jött, vagy nem jött és eseüeg egy-két napon át .békén is hagyott. Nekem meg sem kottyan, kicsit kellemetlen, kicsit viszket és kés -, gondoltam nagy bölcsen. De bárhogy is „kottyant” a dolog, olyan rossz helyen keresett rajtam fogást, hogyha én lettem volna a többkarú hindu istenség, a Siva, még akkor sem tudtam volna magammal sem­mit sem kezdeni. És közben teltek a napok, s a hátamon lassan alig volt olyan szabad terület, amely ne nyug­talanított volna, s nem beszélve az itt-ott mutatkozó égő fájásról sem. Idáig jutottam a történetben, amikor késztetést éreztem a tréfa újbóli megnézésére. Tábori Nóraacserfes, a mindent tudó nővér szerepét zse­niálisan adja. És Istenem! Sinkovits dr. játéka, maga az Oscar előszobá­ja. A csúcs a viszkető hát megtekin­tése: „no nézzük, csak nézzük! Csak nézzük, nézzük, nézzük ezt a hátat! Hát, hát, hát., én itt nem látok sem­mit!” Majd antivakarin tablettát ren­del... És Szombathy maga volt a tö­kély. Ahogy a hátviszketéstól, a ket­tős látáson, a nemi változáson át új­ra eljutott, illetve visszatért a hát­viszketésig, az egyszerűen tanítani való. Még a hajhagymahervadást és az ideg zsigerbizsergést is eljátszot­ta. Ezt tekintve az én betegségem csupán apróságnak tűnik. Bármily apróságnak tűnhet is a dolog, a halogatásom oda vezetett, hogy néhány nap után szinte az egész felső-testem „bilincsbe” vert, elől is, hátul is viszketett A haloga­tásnak vége - gondoltam -, hisz egyszerűen nem volt más megol­dás, orvoshoz kellett fordulnom. Ké­ső délután egy magánorvosra bíz­tam magam. A bejelentkezettek nagy száma már eleve túlórát sejte­tett, de a doktornőt csak a betegek sorsa érdekelte. Utolsóként érkez­tem, s utolsó voltam a vizitálásnál is. Igazán kellemes meglepetésben volt részem, hisz egy kedves, jól szi­tuált, „nagymamakorú” orvos foga­dott. Az alapos vizsgálatot adat- egyeztetés, illetve a diagnózis meg­állapítása követte. Az egész rende­lés inkább egy baráti beszélgetés­hez volt hasonló, s a légkör is olyan volt, mintha a doktornővel mindig is ismertük volna egymást. És ta­lán túlzás, de ezen idő alatt a teste­met kínzó szenvedést is szinte elfe­lejtettem. A rendelő bejáratán egy­szerű táblácska, felirat áll: 2015 az év munkahelye. Igen! Ezt jó szívvel magam is igazolhatom. Mivel az ember nemcsak saját boldogságának, hanem boldogtalan­ságának is kovácsa, s így a dolgok halogatása a butaság non plus ultrá­ja és egyben az élet mellékhatása is, nem pediglen az antivakarin. Bartos József * rfiumei iR f c 4

Next

/
Thumbnails
Contents