Nógrád Megyei Hírlap, 2015. március (26. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-23 / 68. szám

Semjén Zsoltot választották ismét Ismét Semjén Zsol­tot választotta elnökévé a Ke­reszténydemokrata Néppárt (KDNP) szombati tisztújító or­szágos választmányi ülésén Budapesten - tájékoztatta a ki­sebbik kormánypárt az MTI-t. Az eddigi pártelnök egyedüli jelölt volt a posztra. Az ülésen Surján Lászlót a párt tisztelet­beli elnökének választották. A küldöttek döntöttek a hét alel- nök személyéről - Bagdy Gá­bor, Hargitai János, Harrach Péter, Rétvári Bence, Seszták Miklós, Simicskó István és Sol­tész Miklós -, valamint a 24 ta­gú országos elnökség összeté­teléről. A zárt ülésen határoz­tak arról is, hogy Latorcai Já­nos marad az országos választ­mány elnöke. Az eseménye Barankovics-emlékérmet vett át Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter és Párkányi Fe­renc, a KDNP Fejér megyei szervezetének volt elnöke. Az emlékérem odaítéléséről a KDNP elnöksége és a Barankovics István Alapítvány kuratóriuma dönt. Az elisme­résben azok részesülhetnek, akik Magyarország fejlődésé­nek előmozdításáért, a keresz­tény szellemiség és a keresz­ténydemokrácia megerősíté­sért kiemelkedő munkát vé­geztek. Elismerő oklevelet ka­pott Dárday Vilmos egykori ügyvezető titkár és Déry Zol­tán, aki korábban a párt Borsod-Abaúj- Zemplén me­gyei szervezetében töltött be vezető tisztségeket. A küldöt­tek elfogadtok/három nyilat­kozatot is. Az MTI-hez eljutta­tott közlemény szerint „az egyikben hitet tesznek az uk­rajnai konfliktus békés rende­zése és egy demokratikus, a nemzeti kisebbségek jogait tisz­teletben tartó, független Ukraj­na léte mellett. A második doku­mentumban felemelik szavukat a vallásgyalázással szemben, amelyet nem lehet más jogokkal legitimmé tenni. A harmadik nyilatkozatban kiállnak - erköl­csi kötelességből is - az Iszlám Állammal szembeni fellépés mellett, a dzsihadisták által el­követett keresztényüldözések­kel szemben”. A kórház sorsa a legfontosabb Tapolca. A Jobbik országgyű­lési képviselőjelöltje szerint a térség legfontosabb ügye a ta­polcai kórház jövője. Rig Lajos az ellenzéki párt szombat esti tapolcai lakossági fórumán azt mondta, a kórház sorsa ugyan­úgy érinti a balaton- edericsieket, mint a nagyvázsonyiakat, mert a ta­polcai kórház aktív ágyainak hiánya megmutatkozik az aj­kai kórház túlterheltségében is. A térségben történt változások­ra utalva a Veszprém megye 3- as választókerületében induló képviselőjelölt kijelentette: megbukott az egészségügyi rendszer átalakítása, és fele­lősségre vonást sürgetett az­zal szemben, „aki ezt megál­modta, leírta és véghezvitte”. Dobó Zoltán, Tapolca jobbikos polgármestere kijelentette, a legnagyobb feladatának azt tekinti, hogy újra legyen ak­tív betegellátás Tapolcán. Közérdeknek nevezte, hogy legyen ismét aktív belgyógyá­szat, sebészet és szülészet a kórházban. Közös a felelősségünk a vízkincs megőrzésében Közös a felelősségünk azért, hogy Magyarország továbbra is a vizek orszá­ga legyen, hogy mindany- nyian védjük természetes vízkincseinket - jelentet­te ki Áder János vasárnap Hévízen. Hévíz. A köztársasági elnök a víz világnapja alkalmából láto­gatott el az egykori nyirádi bau­xitbánya egyik külszíni fejtésé­hez, a Darvas-tó kiapadt medré­hez, majd innen Hévízre utazott. Látogatása összefoglalásaként egyebek mellett arról beszélt új­ságíróknak, hogy a vízkincs megőrzése a világban egyre na­gyobb problémákat okoz, legin­kább Ázsiában, a fejlődő orszá­gokban, ahol nemcsak a szenny­vízkezelés, hanem a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz is hiányzik, és ez több mint két­milliárd ember életét nehezíti meg nap mint nap. „Örüljünk, hogy Magyarorszá­gon ilyen problémával nem kell küszködnünk” - mondta az ál­lamfő. Ugyanakkor megjegyezte azt is, mindenkinek dolgoznia kell azért, hogy ez így is marad­jon a következő évtizedekben, hogy ezt a természeti adottságot ímegó'rizzükés továbbadjuk gyer­mekeinknek. Felidézte, hogy 26 évvel ezelőtt „néhány bátor ember” kezdemé­nyezte a hévízi tó megmentését, a nyirádi bauxitbányászat és az azzal járó karsztvízszivattyúzás leállítását követelve. „Ha nem ka­paszkodnak össze, politikai né­zetkülönbségeket félretéve, ha nem tettek volna meg mindent azért, hogy a hévízi tó megma­radjon”, akkor valószínűleg el­tűnt volna a víz, megszűnt volna a gyógyforrás. Évente egymillió ember veszi igénybe a tófürdőt, és a kórház mintegy 400 ezer járó és hat­Ader János köztársasági elnök a sajtónak nyilatkozik a Hévízi Tófürdőnél ezer fekvő betegen segít a tó adottságaira épülő gyógyászat­tal - emelte ki. Ami az 1989 előtti évtizedek­ben történt, „az jó példája az em­beri önhittségnek, nagyravá- gyásnak, a természettel szembe­ni alázat hiányának” - hangsú­lyozta Áder János. Példaként em­lítette, hogy a bauxitbányászat idején egyetlen köbméter érc ki­termeléséhez 200 köbméter vi­zet kellett kiemelni, ami nem­csak a hévízi tavat illetően, ha­nem a bányászat mintegy 60 ki­lométeres sugarú térségébeit is óriási károkat okozott. „Ha nem vesszük figyelembe a természet jelzéseit, akkor fo­lyamatosan rossz döntéseket ho­zunk, és annak az árát nekünk kell megfizetnünk vagy a gyer­mekeinknek” - mondta a köz- társasági elnök. Igaz ez a vízbázisvédelemre, a termálvi­zek és a vízminőség védelmére, illetve a szennyvízkezelésre is. Dicsérte ugyanakkor azt a hoz­záállást, hogy Hévízen és térsé­gében a gyógyturizmus profit- szempontjait alárendelik a kör­nyezeti fenntarthatóság szem­pontjainak, vagyis a környezet védelme a lényeg. Áder János a hévízi tófürdőnél tett nyilatkozatát megelőzően az egykori bauxitbányászat máig ható kedvezőtlen következmé­nyeit taglaló kerekasztal-beszél- getésen vett részt. Mások mel­lett Papp Gábor polgármesterrel (Fidesz-KDNP), Juhász Árpád geológussal, Gyarmati József nyugalmazott főorvossal - az 1989-ben alakult Hévízi Tóvédő Egyesület elnökével -, illetve Kvarda Attilával, a Hévízgyógy­fürdő és Szent András Reuma­kórház igazgatójával felidézték a 26 évvel ezelőtti demonstráci­ót és annak hatásait. Az államfő kiemelte, hogy ak­koriban teljes összefogás mutat­kozott a tó megmentéséért, és az országos hírt jelentő megmoz­dulások még Nagy Imre újrate­metése előtt, olyan időszakban történtek, amikor sok politikai kérdés még nyitott volt. A Né- meth-kormány azonban - vállal­va a negatív következményeket is - döntött a bauxitbányászat leállításáról, ezzel pedig a tó megmentéséről. Juhász Árpád részletesen beszá­molt arról, hogy 30 év alatt a bau­xitbányászat miatt mintegy 30 milliárd köbméter vizet szi­vattyúztak ki a Bakonyban, és emiatt a hegységben a karsztvíz szintje 60 métert csökkent Ennek következménye volt a Lesence- patak forrásának, a tapolcai Ma­lom-tónak, illetve a tapolcai tavasbarlangnak az elapadása. Gyarmati József a veszélybe került tó érdekében történt ösz- szefogással kapcsolatban fel­idézte, hogy váratlan volt szá­mukra is az a hatalmas publici­tás, amelyet a tiltakozások ki­váltottak. Ezek után pedig sem a helyi és országos politika, de még a Magyar Álumínium Tröszt részéről sem tapasztal­tak ellenállást, a legkiválóbb szakértők is melléjük álltak, még a Magyar Tudományos Akadémia addig titkosított je­lentéseit is sikerült nyilvánossá tenni. A bakonyi bauxitbányá­szat leállítása után pedig minta­szerűen tették rendbe az elha­gyott bányaterületeket, és csu­pán néhány, az ivóvízellátást szolgáló kút maradt azóta is működésben, a hévízi tó így is­mét magához tért - foglalta ösz- sze a nyugalmazott főorvos. Az Országgyűlés tárgyaljon a gyermekek elleni erőszakról Budapest. Az MSZP azt szeret­né, ha az Országgyűlés napi­rendjére venné és a képviselők megtárgyalnák, majd kihirdet­nék a családon belüli erőszak ál­dozatait védő Isztambuli Egyez­ményt. Bangóné Borbély Ildikó, az ellen­zéki párt országgyűlési képvise­lője vasárnapi budapesti sajtótájé­koztatóján emlékeztetett: pénte­ken ismét a parlament elé terjesz­tették az egyezmény kilürdetését célzó határozati javaslatot azt kö­vetően, hogy a kormánypártok ko­rábban nem j árultak hozzá annak napirendre vételéhez. Az MSZP képviselője szerint a kabinet ugyan korábban aláírta az egyezményt, ennek ellenére úgy tűnik, nem szívesen beszél a családon belüli erőszak ma­gyarországi helyzetéről, holott az a nők mellett az időseket, a fo­gyatékkal élőket és a gyermeke­ket is súlyosan érinti. Tanulmányok szerint minden egyes, gyermeket ért bántalma­zásra 25 rejtve maradt eset jut, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2011-es adatok szerint na­ponta összesen 500 gyermek szenved az erőszaktól, közülük évente harmincán életüket is vesztik - fejtette ki a képviselő. Bangóné Borbély Ildikó el­mondta, mindaddig újra és újra az Országgyűlés elé terjesztik majd az egyezmény ratifikálását szorgalmazó indítványt, amíg azt a kormányoldal napirendre nem veszi. A szocialista országgyűlési képviselő közölte továbbá, hogy vasárnap délután részt vesz a Séta a gyermekekért el­nevezésű, budapesti civil de­monstráción. Az Európa Tanácsnak a nők­kel szembeni erőszak és a kap­csolati erőszak elleni harcról, és azok megelőzéséről szóló, 2011 májusában született egyezmé­nyét Magyarország 2014. márci­us 14-én írta alá. Az Igazságügyi Minisztérium március elején azt közölte az MTI-vel, hogy a kormány to­vábbra is elkötelezett az erő­szak minden formája elleni küzdelem mellett, és a kabinet döntésétől függően az Isztam­buli Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény tervezete még idén tavasszal az Országgyűlés elé kerülhet. Nem teheti „atomgyarmattá" Magyarországot Budapest Az LMP üdvözli az energiaunió koncepcióját, egyúttal leszögezi, Orbán Vik­tor miniszterelnöknek nincsjo­ga több évtizedre előre megha­tároznia az ország energiafel­használását, Oroszország „atomgyarmatává” téve ezzel Magyarországot. Erről Szél Ber­nadett, az LMP társelnöke be­szélt más témában szombaton tartott sajtótájékoztatóján arra reagálva, hogy az európai ál­lam- és kormányfők csütörtö­kön Brüsszelben kivétel nélkül elkötelezték magukat az ener­giaunió megteremtése mellett. Orbán Viktor erről pénteken azt mondta, magyar szempont­ból az energia ára a legfonto­sabb, továbbá fontos szempont­ként emelte ki, hogy a doku­mentum garantálja: továbbra is tagállami hatáskörben marad az úgynevezett energiamix, az, hogy melyik ország milyen for­rásokból szeretné fedezni ener­giaszükségletét. Az LMP társel­nöke erre reagálva hangsúlyoz­ta, az energiaunió koncepciója helyes irányt jelent Európának az Oroszországtól történő ener­giafüggetlenség elnyeréséhez, a legteljesebb függetlenséghez azonban szükség lenne arra, hogy a jelenleginél nagyobb hangsúly kerüljön a megújuló energiaforrások alkalmazásá­ra. „Senki nem adott felhatal­mazást arra Orbán Viktornak, hogy atomgyarmattá tegye Ma­gyarországot” - fogalmazott. Az ellenzéki politikus az€rosz- országgal szembeni szankciók­ról szólva azt mondta, azok csak akkor érvényesülhetnek hatékonyan, ha az európai ve­zetők egységesen lépnek fel. Az új törvény a kiske­reskedőknek kedvez •> A kormány célja, hogy a kiskereskedőket előny­ben részesítse a nagy áruház­láncokkal szemben - így rea­gált a Fidesz szombaton az MTI- nek az MSZP és a DK a toltok vasárnapi zárva tartásáról tar­tott sajtótájékoztatóira. A Fidesz közleményében kiemelte: az új törvény a kiskereskedelemben dolgozóknak több pihenést és vasárnapi munkavégzés esetén több fizetést garantál, mind­emellett hozzájárul a vendéglá­tóipar, a turisztikai, a sport- és szabadidős szolgáltatások bő­vüléséhez. A nagyobbik kor­mánypárt szerint „ha a balolda­lon múlik, a boltok nemcsak vasárnap, de minden nap le­húzhatnák a rolót”. A sorozatos plázaépítésekkel tönkretették a kisboltokat és a magyar kis­kereskedőket - tették hozzá. Hangsúlyozták: Magyarország gazdaságilag egyre erősödik, 23 éves csúcson a foglalkozta­tás, és „uniós szinten nálunk az egyik legélénkebb a kiske­reskedelmi forgalom”. Az or­szág elég erős a vasárnapi pihe­nőnap bevezetéséhez és a mun­kavállalók jogainak erősebb vé­delméhez - írta közleményé­ben a Fidesz. Tóbiás József MSZP elnök-frakcióvezető saj­tótájékoztatóján azt mondta: az MSZP vállalja, hogy legkésőbb 2018-ban, de ha lehet, koráb­ban, a kormányalakítás utáni első intézkedései között lesz a szabad vásárnap megteremté­se, a vasárnapi nyitva tartás visszaállítása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents