Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-05 / 29. szám
Hatékony műveletirányítás, gyorsabb kiérkezés (Folytatás az 1. oldalról.) NÓgrád Megye. Annak, hogy a segélyhívásokat nem az egyes tűzoltóságok, hanem a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok kezelik, sok más mellett az az előnye, hogy a korábbinál nagyobb arányban lehet az önkéntes erőket a káresemények felszámolásába bevonni. A műveletirányító szakemberek ugyanis tágabban képesek a kialakult helyzetet, káreseményt, illetve annak kezelését és felszámolását értékelni, a megyei lehetőségek egészét ismerve képesek a beavatkozást megszervezni. Ennek egyik eleme, hogy az úgynevezett „nem időkritikus” káreseményekhez, amelyeknél nem áll fenn közvetlen életveszély, a korábbinál gyakrabban riasztanak önkéntes egységet. Ilyenek a kisebb kiterjedésű szabadtéri tüzek, a vízeltávolítást igénylő esetek, vagy a kidőlt fa okozta veszélyhelyzetek. A mentő tűzvédelem hatékonyságát nagyban növeli az önkéntes tűzoltó egyesületek és a mentőcsoportok bevonása a katasztrófavédelem feladatrendszerébe. A megyei műveletirányítási rendszer bevezetésének eredményei már tavaly jelentkeztek, igazolják ezt a statisztikai adatok is. Javult a műveletirányító szakemberek szakmai és hely- ismereti felkészültsége, ami a szándékosan megtévesztő jelzések számában is megmutatkozott: míg 2012-ben húsz, 2013- ban már csak 8, 2014-ben pedig öt szándékosan megtévesztő jelzés érkezett be a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére. A tendencia javulásához az a jogszabályi változás is hozzájárult, amelynek életbe lépése óta a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok minden félrevezető jelzés esetén feljelentést tesznek, a megtévesztő telefont kezdeményezőkkel szemben pedig komoly büntetést maga után vonó eljárás indul. Nagy előrelépést jelentett Nógrád megye mentő tűzvédelmében, hogy 2013-2014 években a már meglévő salgótarjáni és balassagyarmati hivatásos egységeken felül további négy kezdte meg működését, így tehát Nógrád megye hat helyszínén áll rendelkezésre jelenleg katasztrófavédelmi egység, jóval hatékonyabbá és gyorsabbá téve ez által a kárfelszámolást 2013. január elsején hivatásos tűzoltó-parancsnokság kezdte meg működését Pásztón, majd 2013. július 1-jén elindult a rétsági katasztrófavédelmi őrs, 2013. október 1-jén a berceli katasztrófavédelmi őrs, majd 2014. július 1-jén a szécsényi katasztrófavédelmi őrs. A három hivatásos tűzoltó-parancsnokság és három katasztrófavédelmi őrs működésének köszönhetően számottevően sikerült csökkenteni az úgynevezett fehér foltok mennyiségét. A létrehozott és rendszerbeállított katasztrófavédelmi őrsök miatt megváltozott a tűzoltóparancsnokságok elsődleges működési területe, ezzel közelebb kerültek egymáshoz a működési és az illetékességi területek határai, így újabb önkéntes tűzoltó egyesületek kerültek az igazgatóság működési területéhez. A működési területek szerinti parancsnokságok megújították az egyesületekkel az együttműködési megállapodásokat, emelkedett nőtt is azoknak az önkéntes tűzoltó egyesületeknek a száma, amelyek együttműködési megállapodást írtak alá az igazgatósággal. 2012-ben 13, 2013- ban 16, 2014-ben pedig már 18 önkéntes egyesülettel van érvényben Il-es kategóriás megállapodás, ami azt jelenti, hogy ezek az egyesületek támogatóként jelennek meg a káreseteknél: önállóan nem végezhetnek beavatkozást, hivatásos egységgel közösen vehetnek részt a kárfelszámolásban. A műveletirányítási rendszer megyei szintre emelésével megnőtt a lehetősége annak, hogy a hivatásosok mellett önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok is részt vegyenek a beavatkozásokban. A műveletirányítók ugyanis jól ismerik a megyében működő valamennyi tűzoltóságot, így a telefonálótól megszerzett információk birtokában könnyen el tudják osztani a rendelkezésre álló erőket, eszközöket. A megyei műveletirányítási rendszer létrehozása, illetve az önkéntes tűzoltó egyesületek tagjainak SMS üzenetben történő értesítése egyaránt javította Nógrád megye, sőt egész Magyarország tűzvédelmét. Az őrsök belépésével rövidült a tűzoltók kárhelyszínre érkezésének ideje, amelynek köszönhetően kevesebben haltak meg vagy sérültek meg tűzben, tűzeset következtében, vagy műszaki mentés kapcsán. 2012-ben 10 ember vesztette életét, 2013-ban 17, míg tavaly ez a szám 6-ra csökkent megyénkben. A sérültek száma 2012-ben 66 fő, 2013-ban ez a szám 57-re csökkent, majd 2014-ben kisebb emelkedés figyelhető meg, hiszen .71-re nőtt ez a szám, azonban a megmentettek számában példaértékű emelkedés követhető nyomon: 2012-ben 27, 2013-ban 47, 2014-ben pedig 67 személyt sikerült a Nógrád megyében készenléti szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóknak megmenteni. A 2014-es hivatásos tűzoltói vonulási adatokat tekintve elmondható, hogy Nógrád megyében összesen 1111 esemény történt, ebből 545 műszaki mentés, 566 tűzeset, ebből a műszaki mentéshez tartozó téves jelzés 17 darab, szándékosan megtévesztő jelzés 1 darab, a tűzesethez tartozó téves jelzés 110 darab, szándékosan megtévesztő jelzés 4 darab volt. A téves tűzjelzést 76 alkalommal automata tűzjelző berendezés adta, nyolccal több esetben, mint 2013-ban. A műveletirányításhoz érkezett összes bejelentés 5,91 %-al több az előző évhez képest. Tűzesettel kapcsolatban 28,48 %-al kevesebb, műszaki mentéssel összefüggésben 26,38 %-al több bejelentés érkezett. A számszerű adatokat tekintve 2013-ban összesen 1049 esemény történt, amelyből ó32 tűzeset, 417 műszaki mentés. A téves és a szándékosan megtévesztő jelzések száma 6,28 %-al csökkent a 2013-as évhez képest. Az elmúlt öt évet vizsgálva (2010-2014. év között) a tüzesetek vonatkozásában a 2012-es esztendő (1409 esemény) hozott kiugró értékeket. Ennek oka a 2012-es év rendkívül száraz időjárása volt. A tavalyi évben az időjárási körülmények már kevésbé befolyásolták a statisztikai adatok alakulását, így már szembetűnőbb eredménye látható a hatékony megelőző és lakosság tájékoztató tevékenységnek. Az eltelt időszak alatt összesen 252 tűzeset történt szabadterületen, ami a 2012 évi szabadterületi tüzek 25,69%-a. Az összes szabadterületen történt tűzből 191 esetben érintett erdő és vegetáció területet. Szén-monoxid mérgezés gyanúja miatt összesen öt alkalommal vonultak egységeink lakos-' sági bejelentésre, valamennyi a balassagyarmati hivatásos tűzoltó-parancsnokság működési területén történt. A mérgezések kapcsán összesen három fő került veszélybe és megmentésre, közülük két embert kellett kórházba szállítani. Szén-monoxid- mérgezés miatt nem történt elhalálozás megyénkben. Kéménytűz 37 esetben történt, melyek kapcsán szervezeti egységeink megtették a szükséges hatósági intézkedéseket. A kéménytüzek hatósági eljárása során az esetek közel száz százalékánál megállapítható volt a kéményseprő ipari szolgáltatás elmaradása, ami újabb hatósági intézkedéseket vont maga után. HIRDETÉS SAJTÓKÖZLEMÉNY Sikeresen lezárult a „Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára a Margit Kórház Pásztó-nál” című pályázat A Margit Kórház Pásztó az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0064 jelű pályázatán 24 485 600 Forint támogatást nyert el 100%-os támogatási intenzitás mellett. Projekt megvalósítás kezdete: 2013.01.02. \ Projekt megvalósítás vége: 2015.03.31. 2013.01.02 - 2014.12.31. közötti időszakban, 24 hónapon keresztül a Margit Kórház Pásztó 48 egészségügyi szakdolgozóját Uniós forrásból támogattuk. Az 1908-ban alapított kórházunk menedzsmentje elkötelezett dolgozói iránt. Fontosnak tartja a szakdolgozók megbecsülését. Mivel munkájuk során ellátnak orvosi tevékenység körébe tartozó feladatokat is, így az adott többlettevékenységért anyagi támogatásban részesíthette őket, Európai Uniós támogatás adta anyagi forrásból. Ezen tevékenységek az infúziós (keverék infúzió is) terápia kivitelezése, intravénás gyógyszerbevítel és a perifériás vénabiztosítás kanüllel (braunule behelyezés). A megfelelő szakképesítésű szakdolgozók ezen feladatok ellátására írásos „Felhatalmazás” - sál rendelkeznek. A többletteljesítményhez járó dijak kifizetése 2014. december 31-ig folyamatosan, havi rendszerességgel megtörtént. A támogatás alapvető célja, hogy megfelelő minőségű humánerőforrás következtében javuljon az egészségügyi ellátás színvonala, ezáltal javuljon a beteg egészségügyi állapota. Segíteni most is! Legutóbb január elején írtam arról a szívmelengető, decemberi összefogásról, a semmihez sem hasonlítható szeretetözönről, mely.a szegényekért, az elesettekért, azok segítéséért, támogatásáért indult, és az egyházak, a segélyszervezetek, a különféle alapítványok, a magánemberek és a média soha nem látott összefogásával valósult meg. Az önzetlenség, a szeretet olyan megnyilvánulása volt, amely szinte mindenkit magával ragadott Talán az országban nem volt senki, akinek ha valamije volt, abból egy kevéskét ne adott volna. És jó volt nógrádinak, tarjámnak lenni is. Hisz az összefogást, itt is megtapasztaltuk. Már korábban is írtam arról a felelősségünkről, hogy az összefogást, a segítségnyújtást prolongálni kell, hisz a nincstelenség, a szegénység - kis túlzással, olyan, mint a krónikus betegség - újra és újra kezelni, gyógyítani szükséges. Ezért, fontos lenne, hogy kis szusszanás után, szóljanak újra a kürtök, a média figyelemfelhívó szava és kezdődjön, induljon el újra a munka. Hisz kiürültek a tartalékok, elfogytak a karácsonyi adományok, a sze- retetcsomagok. Élesszük újra a szeretet lángját, mert ahol gond, krízis van, ott a nincstelenség nem várhat újabb ünnepig, húsvétig, avagy karácsonyig. Tudom, hogy az adományozó kedven túl, az adományozók kerete is kissé kiürült, esetleg mégis cincog még néhány „fölös” garas, amely másoknak segíthet, és talán „életet” menthet. Tudom azt is, hogy nem lehet minden nap, minden hónapban, sőt két hónaponként sem karácsony. Ez igaz, de köztes állapotként, még társadalmunk szegény, és az emberek százezreit a nincstelenség nyomorítja, addig kell lenni egy folyamatos aktivitású adományozásnak, hisz nap, mint nap ránk szorulnak, és nem engedhetjük el kezüket. Az egyházi vezetők hangját is hallva, talán az egyházi és a civil támogatásoknak aktívabbnak kellene lennie, és a médiának is jobban kellene hallatni hangját. Ennek megerősítésére idézem Ferenc pápa közelmúltbeli szavait, „az egyháznak nagy gondot kell fordítani a szolgálatra, az egymás iránti önzetlenségre és az ebből fakadó feladatokra. ”Istenem! Ő a szegények pápája is, és büszke vagyok arra, hogy országunkban, megyénkben is van követője. Ugyanis egyházmegyénk vezetőjének, Beer püspök úrnak a prédikációit, televíziós és hírlapi nyilatkozatait tekintve megerősödött bennem a remény, hogy még ebben az éktelen hangzavarban is vannak olyanok, akik tisztán látják életünk. Ehhez, mindössze három mondatát idézem: „Mutassuk meg, hogy van bennünk önzetlenség (mármint az egyházban), a szegények irányában. ” (Látni) „A püspökségi ingyen konyhánál a sort állókat. Az elesett, szakadt emberek napi várakozását, valami borzasztó!” Igen! És elszorul az ember szíve akkor is, ha a televízióban tátja a hosszú sorállást, és nemkülönben, ha itt Turjánban kéregetőkkel találkozik. És tegyük hozzá, hogy zord téli időben. És mit mondhat a krónikás, a történet befejezéseként. Segítsünk most is! Tegyük a dolgunkat önzetlenül, szeretettel továbbra is. Az önzetlen segítség erkölcsi és krisztusi parancs is! Tegyünk jót egymásért! Bartos József V I I
