Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-05 / 29. szám

MTI FOTÓ: KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM/KOVÁCS MÁRTON A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisz­térium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára elbúcsúztatja az egynapos budapesti látogatásáról távozó Angela Merkel német kancellárt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren Magyarország felértékelődött Közép-Európában- A német kancellár látogatásának egyik legfőbb üzenete az volt, hogy Ma­gyarország geopolitikai helyzete, súlya nagyon felértékelődött Közép-Európá­ban - jelentette ki az MTI-nek kedden az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán kiemelte: Angela Merkel köszö­netét kívánt mondani Magyarországnak azért, amit 25 évvel ezelőtt a német egységért tett. Budapest Másik fontos üzenetként a miniszter a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos egyet­értést emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág nem létezhet a német gazdaság nélkül, ugyanakkor a német gazdasággal olyan egységet alkot, amely a kölcsönös előnyök alapján működik. A német autóipar a beszállítókkal együtt több tíz­ezer munkahelyet jelent Magyarországon, amely az európai autóipar egyik központi területe. Mel­lettük számos más német cég ruház be hosszú tá­von. Rendkívül kedvező befektetői, vállalkozói, munkavállalói klíma alakult ki Magyarországon, amelyhez a magyar állam jelentős támogatást ad- mondta Balog Zoltán.- Az elmúlt években 85 millió euróval támogat­tuk a német cégeket annak érdekében, hogy magyar- országi munkahelyeket hozzanak létre - jelentette ki. A miniszter hozzátette: a gazdasági együttmű­ködés nagyon jó .alapot teremt a politikai kapcsola­tokhoz, amit Merkel látogatása is tükrözött.- Németország tudatában van annak, hogy Ma­gyarországot nem lehet kihagyni az ukrán válság, illetve az orosz-ukrán konfliktus megoldását cél­zó erőfeszítésekből. Itt összefonódik a politika és a gazdaság, amire Angela Merkelnek az a buda­pesti kijelentése utal, hogy egy nagy közös eur- ázsiai gazdasági térségben kell gondolkozni - kö­zölte Balog Zoltán. Hozzátette: a két ország egyet­ért abban, hogy Oroszországot nem lehet kizárni az európai gazdaságból.- A kapcsolatokat a lehető legszorosabbra kell fűzni, egyébként nem leszünk versenyképesek a világ többi részével. Abban is egyetértettünk Angela Merkellel, hogy ennek érdekében rendez­ni kell a Krím orosz megszállásával kapcsolatban történteket. Ha ezt sikerül a diplomácia eszközei­vel megoldani, akkor megnyílik a lehetőség, hogy újra elmélyítsük a gazdasági kapcsolatokat Orosz­országgal - hangsúlyozta Balog' Zoltán.- Külpolitikai kérdésekben teljes volt a konszen­zus - mondta, kiemelve: a német kancellár és a ma­gyar kormányfő kizárta a fegyverszállítást Ukrajná­nak. Az energiakérdésben volt némi nézetkülönb­ség, de Angela Merkel elismerte, ez a két ország kü­lönböző helyzetéből fakad. Teljes megértést tanúsí­tott az iránt, hogy Magyarországnak vannak olyan energiaproblémái, amelyeket csak Oroszországgal tud rendezni - jelentette ki Balog Zoltán.- Ebben az évben lejár a szerződésünk Orosz­országgal, ezért annak megújítása Magyaror­szág létérdeke. A kancellár megértette, Magyar- országnak szüksége van az együttműködésre az oroszokkal - mondta. Hozzátette: az Oroszor­szággal szembeni szankciókat illetően egyetér­tés volt abban, hogy Európának egy hangon kell beszélnie, miközben a szankciópolitika senki­nek nem érdeke. A sajtóértekezleten elhangzott, a német sajtó által „felkapott” kancellári bírála- < tokkal kapcsolatban a miniszter emlékeztetett: Angela Merkel azt mondta, hogy liberális, kon­zervatív és keresztényszociális gyökerei is van­nak a német kereszténydemokráciának, Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy egy demokrácia nem szükségszerűen liberális. Ki kell mondani, hogy valójában mindez szómágia. Magyarorszá­gon ugyanis mást jelent a liberális jelző, mint Németországban, ahol mindenekelőtt szabad­ságpárti értelemben használják.- Azt a liberalizmust, ami Németországra jel­lemző, ne keverjük össze azzal, amit számunkra a liberálisok hoztak - fogalmazott a miniszter, pél­daként „az IMF-függőséget, a totális eladósodást és a munkanélküliséget” említve. Angela Merkel ko­rábbi koalíciós partnere az a liberális FDP volt, amelynek legnagyobb 20. századi alakja Otto Lambsdorff gróf volt, aki iránt Orbán Viktor rend­kívüli tiszteletet érzett - jelentette ki Balog Zoltán.- A magyar miniszterelnök által megfogalmazott illiberális kifejezés nem azt jelenti, hogy antiliberális - tette hozzá a miniszter, aki szerint a nyugati világ­ra jellemző egy olyan kizárólagosságra való törekvés, hogy a demokrácia csak liberális lehet.- Mi pedig azt mondjuk, hogy a demokrácia ak­kor is lehet demokrácia, ha kereszténydemokrá­cia, vagy nemzeti érzelmű, ugyanakkor lehetnek liberális vonásai is, de nélkülözheti is azokat - je­lentette ki Balog Zoltán. - A civil szervezetekkel, illetve a sajtószabadsággal kapcsolatban a német kancellár tájékozódni akart - mondta, idézve Or­bán Viktor kijelentését, hogy „mi nem a civil szer­vezetek ellen vagyunk”. Utalt arra is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a civil szervezetek bevétele és alkalmazottaik száma, így Magyarországon a civil szektor virágzik.- A törvények által előírt átlátható finanszírozás mindenkire vonatkozik. Angela Merkel megértet­te ezt - jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter jogosnak nevezte egyes magyaror­szági német cégeknek azt a felvetését, hogy haté­konyabb egyeztetésre van szükség a gazdaságpo­litikai intézkedéseket megelőzően.- Nagyon fontosnak tartom, hogy ne rontsuk el azt a vállalkozói klímát, amely a német befektetők körül alakult ki - jelentette ki. Hangsúlyozta: szá­mos komoly, új német befektetésről tárgyalnak. A miniszter emlékeztetett: Angela Merkel má­sodszor látogatott el a német támogatással műkö­dő Andrássy egyetemre, amely az egyetlen német nyelvű egyetem német nyelvterületen kívül.- Németországban valósággal úgy tekintenek az egyetemre, mint egy koronaékszerre - jelentette ki Balog Zoltán. Nem volt jelentős elmozdulás Parlamenti vitanapot kezdeményeznek Parlamenti vitanapot kez­deményez a letelepedési kötvények árusítása körül felmerült kérdések tisztá­zásának érdekében az Együtt - A Korszakváltók Pártja független képvise­lője, Szelényi Zsuzsanna. Budapest. A politikus szerdai budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a letelepedési kötvényekre nincs szükség, mert növelik a magyar deviza- adósságot. Hozzátette, a kötvé­nyeket alaptörvény-ellenes mó­don offshore cégek is árusít­ják, ráadásul azt sem lehet tud­ni, hogy kik szereztek letele­pedési jogot. Kérdésesnek nevezte, hogy „a zavaros ügyhöz” mi köze van a parlament gazdasági bizottságá­nak. Hangsúlyozta, hogy „nor­mális esetben” egy kötvényki­bocsátást a magyar állam intéz, és annak a nemzetgazdasági mi­niszter szokott a felelőse lenni. A parlamenti képviselő kiemel- dasági bizottság elnökét keresi te, hogy elsőként Rogán Antalt, májd meg, akitől támogatást kér a Fidesz frakcióvezetőjét, a gaz- majd a vitanaphoz. A Századvég friss kutatása szerint nincs jelentős elmozdulás a pártok támogatott­ságában, a politikai piac zárt, a Fidesz őrzi első helyét a pártok versenyében, a mögötte álló szavazóbázis stabil. Budapest. A Századvég-csoport szerdai, az MTI- hez eljuttatott elemzésében azt is közölte: az el­lenzéki pártok támogatottsága sem változott a választások óta, de tovább folytatódott az aprózó- dás. Még az esetleges baloldali koalíciót feltéte­lezve is magabiztos a kormánypárt első helye - tették hozzá a január 15-20. között készült kuta­tás eredményeit összegezve. A Századvég ismertetése szerint a Fidesz tá­mogatottsága a teljes népességen belül a tavaly decemberi 29 százalékról 30 százalékra nőtt, a lobbiké 14-ről 15-re, az MSZP-é 11 százalékon ma­radt. Az előző hónaphoz képest nem változott az LMP és a DK támogatottsága sem, előbbi 4 száza­lékon, utóbbi 3 százalékon áll. Az Együtt támoga­tottsága a teljes népességen belül 3-ról 2 százalék­ra csökkent. A bizonytalan szavazók aránya 34- ről 33 százalékra csökkent. Kifejtik: a Fidegz a 2014-es országgyűlési választást hozzávetőleg 2,3 millió leadott szavazattal nyerte meg. A januári adatok azt mutatják, hogy a szavazó­korú népességből hozzávetőleg 2,4 millió válasz­tópolgár szimpatizál a kormányzópárttal. A kuta­tás szerint a biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz támogatottsága a decemberi 44-ről 45 szá­zalékra nőtt, a lobbiké 22-ről 24 százalékra, az MSZP-é pedig 17-ről 18 százalékra. Az LMP támo­gatottsága ó-ról 5 százalékra csökkent, a DK-é vál­tozatlanul 4 százalék, az Együtt két százalékot ve­szített, így 2 százalékos a támogatottsága ebben a körben. A Századvég az elemzésben megjegyzi: a baloldali pártok csak a Jobbikkal együtt lennének képesek megelőzni a kormányzópártot, ám a Job­bik és a baloldal nem koalícióképes egymással. - Röviden a centrális erőtér továbbra is hermetiku­san elzárja egymástól a radikális jobboldali és a baloldali szavazókat - fogalmaznak. A kutatás szerint 2015 januárjában az emberek mintegy 43 százaléka ítéli jónak a kormány mun­káját. Az elemzés szerint a válaszadók negyede gondolja úgy, hogy kritikákkal ugyan, de elfogad­ható munkát végez a kabinet (25 százalék), és csak 30 százalék azok aránya, akik szerint gyen­gén teljesít a kormány. Ez jelentős elmozdulás 2011-hez képest, mert akkor a kormány teljesítmé­nyét a válaszadók mindössze 30 százaléka ítélte meg pozitívan, 41 százalékuk viszont elégedetlen volt a kormány munkájával - emlékeztettek. Kö­zölték: a kutatást telefonon végezték 1000 véletlen­szerűen kiválasztott felnőtt megkérdezésével, az adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékpont­tal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosá­nak megkérdezése eredményezett volna. HIRDETÉS B & B SALGO Gépi földmunka, sóder, homok, kő szállítása, mélyépítési munkák, r a r e a r útépítés, épületbontási munkák, közmű építése, autódaruzás. ^ ~ * jSk LODNÍ: 06-30/,22 l-M

Next

/
Thumbnails
Contents