Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-16 / 38. szám

FOTÓK: GYURKÓ PÉTER HI RDETÉS 2015. FEBRUÁR 16., HÉTFŐ ^SSWSS5SÍ5S«ÍSSÍÍSSS<>^-J«''JMÍ'v>-> 5 HMMMMH MMMftKIMMMg MMtMjMm y., s s - i <i>> , i<» ""1 « ^tvJLyííí «* if!* > NMMMMMMM -tv' v X«. ' \m> -*í'<' K I IWWimWITOTI .. < >f ' * ' ' ' *«* ■* ' i ' - gMB ív Átragyog a város múltjából a fekete gyémánt lajdonsággal. Az alpolgármester szólt arról is: a várossá válás alapja volt a XIX. században el­indult iparosodás és a bányá­szat, amelynek egykori eredmé­nyeire, jelentőségére emlékezni kell, a hagyományok tisztelete, megbecsülése nemcsak a bányá­szok kötelezettsége.- A bányászok nagy családjá­ra jellemző erős, közösségi köte­lékek, az összetartozás erkölcsi építő ereje példa más iparágak, szakmák, társadalmi csoportok azaz mindannyiunk számára - mondta Fekete Zsolt, majd kö­szönetét, nagyrabecsülését fejez­te ki a salgótarjáni bányász ér­dekvédelmi és ágazati szerveze­teknek, egyesületeknek. Majd azzal folytatta: országosan is je­lentős bánya- és ipartörténeti múltunk, s erre, mint az egyik biztos támpontot adó alapra to­vább építhetjük Salgótarján jö­vőjét. Mint fogalmazott, a szén, a Váci Mihály versét Krista Zsolt, a Zenthe Ferenc Színház előadója tolmácsolta. Az emlékezés lángjá­nak meggyújtása után megkoszo­rúzta az emléktáblát Salgótarján Önkormányzata, a Nógrádi Bá­nyász Nyugdíjas Szakszervezeti Bizottság, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület Salgótar­jáni Osztálya és a bányamúzeum, a Közművelődési Nonprofit Kft., a POFOSZ Nógrád Megyei Szerve­zete, a Magyar Munkáspárt me­gyei szervezete, valamint Nógrád Megye Önkormányzata is. Az emlékezők ezután baráti beszélgetésen vettek részt a bá­nyászati kiállítóhelyen. (Folytatás az 1. oldalról.) SágÓtejái Az önkormányzat és a Nógrádi Bányász Nyugdíjas Szakszervezet rendezvényén Fe­kete Zsolt alpolgármester mon­dott beszédet, amelyben a hét­köznapok hőseinek teljesítmé­nyére, mint a várossá válás alap­jaira, valamint a bányásztársa­dalom mának szóló, erkölcsi értékeire is rámutatott.- A bányászok minden nap úgy szálltak le a mélybe, hogy telben. S mégis, aki egyszer elje­gyezte- magá*»ezzel az embert próbáló, egészséget apasztó szakmával, még ha az élet más­hová is sodorta, akkor sem felej­ti el soha. Sokak számára mara­dandó élményt jelentett kiter­melni az ipar és a háztartások számára nélkülözhetetlenül fon­tos energiaforrást, a szenet. A nógrádi, s köztük a salgótarjáni bányászok is részt vettek 1946- ban az úgynevezett széncsatá­ban vagyis a termelési verseny­ben, amelynek eredményekép­pen jelentősen nőtt a kitermelt szénmennyiség, így alapvetően hozzájárultak az akkori magyar gazdaság stabilizálásához, az ipari termelés beindításához, az áramellátás biztosításához és a lakossági tüzelőanyag-ellátás ja­vításához. Közhellyé koptatott a megfogalmazás, mégis a legtalá­lóbb a megállapítás: a bányászok a hétköznapok hősei. Nem ön­magukat jellemzik így, a köz­nyelv ruházta fel őket ezzel a tu­Kilencvenegy éve volt a „hazaszeretet diadala” Tőzsér Viktor (Folytatás az 1. oldalról.) Gyönyörű napsütéses idő fo­gadta a rendezvény résztvevőit, akik szép számban gyűltek ösz- sze a Flazatérés Emlékműnél. A Himnusz eléneklésével kezdő­dött a program, melyet a Somosi Gyertyaláng Kórus adott elő, majd rövid történelmi áttekin­tést hallhatott a közönség. A Népszövetség Tanácsának ülé­sén döntöttek a salgótarjáni ma­gyar-csehszlovák határkérdés­ben, melynek értelmében a vitás területek egy kis részét északi szomszédunknak ítélték, és így hazánk újabb településeket ve­szített el. Somoskőt és Somosújfalut - e tiszta magyar falvakat - visszakapta Magyar- ország. A salgótarjáni bányák végérvényesen haza kerültek. Táncos Gábor tábornok a ma­gyar kormány képviseletében csehszlovák kollégájával kijelen­tette, hogy a döntést elfogadják. A helyi Gesztenyekert Óvoda gyermekei és a Kiskút Néptánc- csoport tagjai rövid műsorral ked­veskedtek az emlékezőknek, majd Becsó Zsolt országgyűlési képvise­lő gondolatai következtek. Mon­dandóját - a történelmi hűség és a fiatal nemzedék kedvéért - a több mint 90 éve történtek részletes fel­idézésével kezdte. Amint mondta, Somoskőújfalu és Somoskő visz- szaszerzésével „aprócska szépség­tapasz került az ország megseb­zett testére”. Ez volt hazánk utol­só, máig érvényben lévő területi növekedése két magyar falu haza­térésével. Mindez egy sikeres mű­tétnek köszönhető. A részletes ha­tárkijelöléshez határrendező bi­zottságot hoztak létre, melyet az érintett országok és egyéb nemze­tek szakemberei alkottak. Munká­juknak szerves része volt a hely­színi szemle, ezért a bizottság fo­lyamatosan váltogatta székhelyét a két oldalon. Az egyik angol tag éppen Budapesten járt, amikor sú­lyosan megbetegedett és az ország akkori legjobb fül-orr-gégészéhez, dr. Krepuska Gézához került, aki miután kikezelte a tiszt betegsé­gét, rábeszélte őt, hogy az antant­bizottság tagjai a helyszínen te­kintsék meg a két falut. Miközben a település utcáin sétálgattak a Ri­mamurányi Vasmű igazgatója, Lipthay B. Jenő és dr. Auer Pál jo­gász javasolta a tiszteknek, hogy próbáljanak meg szlovákul szóba elegyedni a polgárokkal. Ez termé­szetesen nem sikerült, ugyanis az 1910-es népszámlálás is a majd kétezer fős lakosságból mindössze 15 szlovák anyanyelvűt talált. A bizottság tagjai előtt ekkor vált vi­lágossá, hogy egy szín magyar fa­luról van szó. A bizottság 1922. márciusi ülésén az angol mellett csak a japán és a magyar delegált támogatta Somoskő és Somoskő­újfalu visszatérését, a másik há­rom tag nem, így ez szavazat- egyenlőséget eredményezett. A Nagykövetek Tanácsa a két ország­ra bízta a döntést, a csehszlovák fél azonban nem fogadta el a magyar követeléseket, ezért a végső szót a Népszövetség mondta ki 1923. áp­rilis 23-án. A környék bazalt és szénbányáinak nagy része is visz- szakerült a két faluval együtt. A tri­anoni határok módosítása 1924. február 15-én lépett hatályba. A történelem fintora, hogy a hivata­los átadási jegyzőkönyvet a nap­nak éppen abban a szakában (dél­után fél ötkor) írták alá, mint 1920. június 4-én a trianoni békediktá­tumot. „A hazatérés nem rengette meg a világot, kis győzelem volt, de a hazaszeretet nagy diadala és példája” - mondta a képvise­lő, majd hozzátette: csak annak a népnek van jövője, amelynek szívében ott élnek a nemzeti hő­sök, a helyi lokálpatrióták, a ha­zafiak emlékei. „Az utánunk kö­vetkező generációk fogékonysá­ga a hazaszeretetre az ősök tet­teiből táplálkozik. Amikor a Ha­zatérés Napjára emlékezünk, jussanak eszünkbe azok az em­berek, akik az elvárhatónál töb­bet tettek a faluért, Nógrádért, hazánkért!” Becsó Zsolt szerint ez a nap a magyarság egészének büszkén vállalható piros betűs ünnepe, mert Somoskőújfalu és Somoskő nélkül sokkal szegé­nyebb lenne Magyarország. A beszédet követően a kórus előadásában az ünnephez kap­csolódó szép énekek hangzottak el, ezután a közélet szereplői - a község önkormányzata nevében dr. Tóth László polgármester, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnö­ke, Skuczi Nándor és Becsó Zsolt országgyűlési képviselő -, vala­mint a civil szervezetek képvise­lői is fejet hajtottak, és elhelyez­ték koszorúikat az emlékmű előtt. „Karancs végén messze visz az út, összekapcsol várost és falut, Karancs-hegyről mesz- sze száll dalunk, itt születtünk, összetartozunk.” PROGRAMAJÁNLÓ Salgótarján Február 12-18. 14.00 Csingiling és a Soharém legendája Szinkronizált amerikai animációs kalandlilm Február 12-18. 15.30 Jupiter felemelkedése 3D Szinkron izál t am erika i akció fa n tasy Február 12-18. 17.45, 20.00 A szürke ötven árnyalata Szinkromzált amerikai romantikus film IÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ES KOHFEREHCIA KÖZPONT Február 16. 10.30 Nyitnikék óvodára felkészítő foglalkozás Február 16. 14.00 AAK Stúdió: Anonim drámahősök klubja (Molnár Tibor Bérlet) Szólójegy ár: 800 Ft (Színházterem) Február 18. 10.00, 13.00 Kassai Thalia Színház: Kassa, a szerelem városa (Ifjiisági Bérletek előadása) , Szólójegy: 1000 Ft. (Színházterem) Március 8-ig! Nyitva tartás: Hétfő-csütörtök 09.00-21.00, Péntek-szombat: 10.00-22.00, Vasárnap: 10.00-20.00. Jegyár: 400 Ft/fő/óra saját korcsolyával, 600 Ft/fő/óra bérelt korcsolyával. Péntek esténként jégdisco! wAnosi televízió 09.00 Hírfüzér 09.30 Egy kiállítás képei Tél énekel (koncert a múzeumban) 10.15 Mozgásban Jótékonysági amerikai foci torna 10.30 Hírfüzér 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.30 INFO TV 19.00 Hírfüzér 19.30 Háttér Megemlékezés az 1946. évi széncsatáról 20.00 Salgótarján a munkások városa 20.30 Hírfüzér 21.00 INFO TV A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült. (Folytatás az 1. oldalról.) A könyvelők körében nagy ér­deklődés kísérte Tolmácsi Zsolt, a NAV Nógrád Megyei Igazgató­sága osztályvezetőjének beszá­molóját, amelyben ismertette az adóbevallások kitöltésével kap­csolatos információkat. Az elő­adó mindenkit bíztatott az úgy­nevezett ”ÜCC-szám” megkéré­sére, aminek segítségével az adózó konkrét adóügyét intéz­heti telefonon keresztül. Ezután a családi kedvezmény igényléséről, elszámolásáról tar­tott előadást Surányi Zsoltné, az adóhivatal ügyfélszolgálati munkatársa, aki mondanivaló­jában arra is felhívta a figyel­met: nagyon fontos együtt ke­zelni a családok tagjainak SZJA- bevallását, hogy a későbbiek­ben se bevallás-javítási, se ked­vezmény-visszafizetési gondja ne legyen az adózónak. A szakmai tanácskozást Blahó Péter, a NAV Nógrád Me­gyei Vám- és Pénzügyőri Igaz­gatósága vezetőjének előadá­sa zárta, amelyben kifejtette a vámhatósági jogkörbe tartozó törvényi változásokat. Ezek a jövedéki adózás és jövedéki termékforgalmazás, a dohány­kiskereskedelem, a vám- és a regisztrációs adószabályozás területét érintik. Prezentáció­jának másik témája a sokakat érintő pálinka bér- és magán­főzés előírásainak a módosítá­sa volt. (NBA/SZA) }

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents