Nógrád Megyei Hírlap, 2015. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-16 / 38. szám
Hattyúk tava Szécsény. A Szécsényi Köz- művelődési Nonprofit Kft. szervezésében február 19-én, csütörtökön 10.30 és 14 órakor, a művelődési központ nagytermében kerül bemutatásra a Hattyúk tava című zenés-táncos mesejáték. A Nektár Színház előadásában, felcsendül Csajkovszkij azonos című balett szvitjének zenéje. A darabot, J.K.A. Musaus meséje alapján Borbély Viktória írta. A versszöveg írója Csíki Csaba. A darab koreográfusa Pétery Melinda. A belépődíj 400 forint. Ahogyan a nép lelkében él... Balassagyarmat, a magyar nép emlékezete különösen nagy becsben tartja Szent László királyt. A róla szóló mondák természetfeletti képességekkel, táltosi tudással ruházzák föl. Kultusza, a róla alkotott felfogás az ábrázolásain is átsugárzik. Gál Péter József magyarságkutató - Molnár V. /ozse/társaságában - bejárta a Kárpát-medencét, hogy összegyűjtse Szent László csodálatosan gazdag hagyományát. Gál Péter József ezekből ad közre egy csokorra valót február 17-én kedden 18 órai kezdettel a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, az intézmény Örökség Kulturális Műhely sorozatában. Előadásának címe: A nép lelkében élő Szent László király. Bár az emberek még nem igazán látják-érzékelik, komoly munkálatok zajlanak a Romhány körüli erdőkben. Új nyomvonalat jelöltek ki az országos Kéktúrának, megszépül Rákóczi-féle mogyorófa környezete, és hamarosan egy kilátó tetejéről csodálhatja meg bárki a varázslatos cserháti panorámát. Hegedűs Henrik Sztranyovszky Béla Romhány. Az egész fejlesztés-sorozat a kormány által támogatott Bejárható Magyarország Programhoz kapcsolódik, és az Ipoly Erdő Zrt. Nyugat-Cserháti Erdészete végzi a különböző kivitelezéseket. Három lépcsőben történnek a munkák. Horváth Barna, az Ipoly Erdő Zrt. Nyugatcserháti Erdészetének vezetője tájékoztatása szerint - Romhány község honlapján is olvashatóak az információk - a település délnyugati határától egészen a Romhányi hegy gerincéig új nyomvonalat jelölnek ki a túrázóknak. Erre egyrészt azért van szükség, mert a jelenlegi út olyan szakaszokon is áthalad, amelyeket az erdészet munkatársai rendszeresen használnak közlekedési célokra, például itt szállítják a kitermelt faanyagot. A gépjárművek pedig a sáros terepen olyan körülményeket teremtenek, amelyek alaposan megnehezítik a bakancsos gyaloglók felkapaszkodását. Másrészt jobb is, ha vadregényesebb területekre vezetik a Kéktúrát, mert ott közelebbről megszem- lélhetőek a természet, a környék szépségei, az erdei élővilág. A következő szakasz a Rákóczi-mogyo- rófa környékének rendbetétele. Itt elsősorban a történelmi emlékhely megközelítésének biztonsága a legfontosabb, hiMegszépül a Rakoczi- mogyorófa környezete szén rendkívül csúszósak errefelé a terepviszonyok, illetve a Kéktúrától külön leágazással lehet ide eljutni. A harmadik lépés ígérkezik a legnagyobb szabásúnak. Egykor, a Romhányi hegyen egy kilátó állott, amelynek tetejéről pompásan beláthatóak voltak a Cserhát e tájának hegyei és völgyei. Ezt azonban évtizedekkel ezelőtt elbontották, és az erdő sűrűjében ma már csak a beton alapok fedezhetőek fél. Ide kerül majd egy teljesen új szerkezet, és ha elkészül, a hegy mindkét oldalára nagyszerű kilátást biztosíthat. A szakemberek tervei szerint a munkák java részét tavasz közepéig elvégzik, ezután indulhat meg a kilátó megépítése. Háttérben a Romhányj hegy ide tervezik a kilátót Tiltakoznak és követelik... A farsang, vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Március közeledtével újabb évszakváltás veszi kezdetét. A természet - legyen az időjárás bármilyen bolondos is - teszi a dolgát. A téli hónapoknak lassan vége, a hó, a fagy, a zord idő lassan elvonul. A pattogó rügyek, az énekre hangoló madárkák éteri zenéje, a napsütés langymelege, mindmind a tél végét, a tavasz közeledtét jelzi. Ezért itt az idő Tél tábornok visszavonhatatlan búcsúztatására. És nem különben a farsangot is, egy szép, igazi és utolsó programmal felejthetetlenné tenni, egy „világraszóló” utolsó mulatozással, egy igazi dínomdánommal lezárni és egyúttal a téltemetést- inkább bohókás, mint temetői hangulat mellett- elvégezni. Noha az én időmben efféle gyászos vigasságokra már nem kerülhetett sor, hisz életünk akkor e nélkül is igen-igen gyászos volt, ennek ellenére, bennem még ma is élénken él nagymamám és édesanyám Igazi meséje, és ezt a valamikori, kishartyáni farsangi programot próbálom most csokorba kötni. A télbúcsúztatás, a téltemetés, a farsang végét, a farsang farkát jelentő utolsó három nap - a farsangvasárnaptól, húshagyó keddig tartó napok- valamelyikén, általában azonban húshagyó kedden történt. Azért e napon, mert akkor még semmiféle vallási kötelmek nem korlátozták a tivor- nyázást, reggelig szólhatott a zene és kivilágos-ki- vírradatig rophatták a táncot is. Az evészet és az ivászat már csak ráadás volt. A téltemetés valójában egy halottas játék, melynek csak legények és férfiak lehettek a szereplői. A hétfő az a készülődésé volt. Szalmából és rongyokból embert formázó bábut készítettek, melynek szállításához sarog- lyát „loptak”, és ruhákat szereztek a másnapi maskarához. És a falu főterén - inkvizícióra emlékeztető - nagy máglya készült. Másnap, kedden viszont, utcáról, utcára járva megkezdődött a „téltemetés”, az igazi játék. A négy főszereplő közül, a papnak öltözött legény volt a ceremóniamester, aki a „gyászmenet” élén - a bábut cipelő férfiak előtt - haladt és vagy dicsérte, vagy korholta az „elhunytat”. Ezt követte a három feketeruhás siratóasszony, akik minden megállásnál sírva-ríva mondták el az „özvegy” szomorú sorsát, bánatát. Siratás közben ölelgették, csókolgatták, vagy éppen ütötték verték azt. A menet úgy lett teljes, hogy rongyokba öltözött és kifordított bundájú legények is csatlakoztak, és kiabálva, jajgatva, nagy- nagy zajt csaptak a láncokkal, kolompokkal is. Az egyes utcákba meg-meg-álltak és az utcabeliek meghívására viccelődve áldomást ittak, a megboldogult egészségére. Mindezek után a faluban nem kis feltűnést keltve jutottak el a faluközpontba, ahol a szereplőket és a kísérőket az ott lévők, közös énekléssel és tánccal köszöntötték. Fájdalom, de az „ítéletet” végre kellett hajtani. A nagy zenebona, a kurjongatások és a fiatalok össztánca közepette, a máglya tüze fellobbant és égig érő lánggal nemcsak a bábu égett el, hanem egyidejűleg megtörtént a tél „eltemetése” is. Csak annyi időre, hogy évvégére újra eljöhessen. És persze ne higgyék, hogy a téltemetés valakinek is a kedvét szegte volna. Ugyanis kisfalumban, húshagyó kedd estéjén igazi dáridóval, táncmulatsággal, igazi farsangzáró bállal fejezték be a napot, hisz mint tudják, sírva vigad a magyar. Ez a játék annyi változatot, annyi improvizációt elbír, hogy ne csodálkozzanak azon - ha kissé másképpen is, de - sok helyen még ma is hasonlóan űzik el a telét. Én végül, szerényen csak azt javasolom, hogy jó lenne e téltemető játékot újra feléleszteni. A tél újra eljön! Jókedvű, egymásért tenni akaró közösségre mindig nagy szükség van és lesz is. Isten áldja meg munkájukat! Salgótarján. Figyelemfelhívásokat tartott szombaton az MSZP Salgótarjáni Szervezete, amelynek során - egyetértve a Közmunkás Szakszervezet követeléseivel, tiltakozásával - a vidéki Magyarországért emelt szót a szakszervezet felhívásában megfogalmazottakat minél többek tudomására hozva. A szocialisták a város három pontján kitelepülve osztották meg az információkat egyebek mellett arról, hogy egyetértenek a tömeges vidéki elszegényedés elleni tiltakozással. Amint a szakszervezeti kiáltvány fogalmaz, a fizetésből élő családok legnagyobb igazságtalan különadója a 27 százalékos áfa, s ez elfogadhatatlan. A minimálbérből csak 68 ezer forint jut el a dolgozók kezébe, ebből nem lehet megélni. Követeléseik között szerepel a vidék leszakadásának megállítása, a nettó minimálbér és a közszférában dolgozók béremelése, az alapvető élelmiszerek áfájának azonnali csökkentése és az igazságosabb, alacsonyabb adózás is. A tiltakozás további célja a korkedvezményes nyugdíjak visszaállítása, illetve, hogy az új Munka Törvénykönyve szerint ugyanolyan jogokat kapjanak a közmunkások, mint bárki más. r1 t Kilátó lesz Romhány fölött Farsangi téltemető
