Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)

2014-10-25 / 247. szám

2014. OKTÓBER 25., SZOMBAT tfÉÉiL' A DORNYAY BÉLA MÚZEUM AKTUÁLIS PROGRAMJAI MÚZEUMOK ŐSZI FESZTIVÁL 2 0 14. 09.30.- I I a Dornyay Béla Múzeumban MÚZEUM LÁTOGATÁSI VERSENY V^.Tx, feV' • 120 éves A SALGÓTARJÁNI TŰZHELYGYÁR 2014. 2015 09. 30-t*t 01. 10-1« DZSINGISZ KAN ÖRÖKSÉGE a mongot kultúra történetéről ARANYNAPOK Salgótarjáni és Salgótarján környéki képzőmiivésuk, iparművészek kiállítása KÉPTÁR “A művésznek gyönyörűség a látás" Válogatás a Dornyay Béla Múzeum NÓGRÁD az ÚJKORBAN Balassagyarmatra költözik a megyei önkormányzat I DORNYAY BfcLA j MÚZEUM ! I^S GÓTARI A M J Nyitva tartás hétfő - péntek 9.00- 17.00 szó m b a t 9.00- 16.00 vasárnap ZÁRVA Telefon: 32/520 700 www.dornyaymuzeum.hu „Prima”-határidő! Nógrád megye. Mint lapunk 2014. szeptember 17-i számá­ban részletesen is írtunk róla, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Nógrád Megyei Szervezete ez évben is megrendezi a Prima- díj gálát, amely keretében há­rom kategóriában (művészet, oktatás-tudomány, sport) im­már tizedik alkalommal oszt­ják ki a Prima-díjakat, de átad­nak más elismeréseket is. A gálaest november 22-én, szombaton 17 órakor kezdő­dik Salgótarjánban, a József Attila Művelődési és Konfe­rencia-központban. A kiírás értelmében a leendő új Prima- díjasok a megyében született vagy a megyében élő, szakmai tevékenységüket itt végző, tu­dásukat környezetüknek illet­ve a fiataloknak átadó, életvi­telükkel példamutató szemé­lyek lehetnek. Rájuk bárki te­het javaslatot a huszonöt tagú zsűri számára egy jelölőlap ki­töltésével. A jelölőlapot a VOSZ megyei irodájában (Fő tér 1.) személyesen lehet át­venni, vagy a szervezet hon­lapjáról (www.vosznograd.hu) letölteni. Telefon: 32/ 423 860. Érdemes figyelembe venni, hogy közeleg a jelölés határ­ideje, azaz október 28-a! A szervezők addig várják a to­vábbi javaslatokat... (Folytatás az 1. oldalról.) Az ülés előtt kiosztott több oldalas javaslathoz az indítványozó szó­ban az alábbiakat mondta el. „Tisztelt Elnök Úr, képviselőtársaim, ünnepi közgyűlésünkön megjelent Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy először megköszönjem én is Nógrád megye pol­gárainak, hogy az országos részvételi arányokat jóval meghaladó mértékben döntöttek a megyei közgyűlés létrehozásáról. Legitimitá­sunkat, és pártoktól függetlenül mindannyiunk legitimitását a me­gye több mint fele polgárának támogatása adja. 44 ezer nyugat-nóg­rádi és 29 ezer kelet-nógrádi polgáré. Tehát hatvan százalékban köszönhetjük legitimitásunkat, székün­ket, rangunkat, becsületünket Nyugat-Nógrád polgárainak. És ez ked­ves barátaim 1994 óta így van, hiszen a megyeszékhely városok húsz éve nem szavaznak a megyei közgyűlések összetételére. A Hála pedig kötelez! Megköszönve alelnökként belém vetett bizalmukat, engedjék meg, hogy e napirendhez, a Szervezeti és Működési Szabályzatunk mó­dosításához szóljak néhány szót. Vidor Hugo mondta: „a történelem a múlt visszhangja a jövőben, a jö­vő tükröződése a múlton ”. Az idő pedig úgy alakult, hogy már nincs sen­kinek félnivalója, a szerepek tiszták, a veszteségek lehetősége a semmivel egyenlő. De történelmi pillanatban vagyunk, végre egyensúly teremthető a nógrádi lelkekben. Méltó tükörkép lehetünk ősi elődeink arcán. A Megyei Közgyűlést egykori „tekintetes” majd „elvtársi” érctorony státuszából már2001-ben elkezdtük kiszabadítani, a területi irodahá­lózat kialakításával. De nyilvánvalóan az elmúlt évtizedekben az in­tézményfenntartói, számtalan szakhatósági feladataink és kötelezett­ségeink miatt ezer szállal kötődtünk a megyeszékhelyekhez. Ma már e kötődés nem releváns, a megyei közgyűlés a megváltozott feladatel­látásnak köszönhetően akár a Nógrádi várban is székelhetne. A 2012-ben megalkotott új önkormányzati törvény 2013. januárja óta rendezte a megyei közgyűlések feladatait E kétharmados törvény szerint a megyei közgyűlések feladatköre az eddigi intézményfenntartói szerepből stratégiaalkotó, a területfejlesztést és annak tervezését, koordinálását szol­gáló funkcióra változott Ha úgy tet- szika munkás gondnoki státusz tu­dós szellemi státusszá emelkedett Szellemivé, amely helytől és szék­helytől független. Mindezen túl a párhuzamos te­rületfejlesztési jogszabályok ki­emelik a megyei rendszerekből a megyeszékhelyeket, azoknak kü­lön, és garantált fejlesztési kerete­ket biztosítanak Salgótarjánfejlő­désétfiggetlenül önkormányzata politikai összetételétől garantál­ják az elfogadott jogszabályok, te­rületfejlesztési keretek. Balassagyarmat városa 1785 és 1949 között volt Nógrád Vármegye székhelye. 65 évvel ezelőtt egy pusz­tán politikailag inspirált kormány- döntés fosztotta meg lényegében a XIV. századtólfolyamatos megyei ve­zető státuszától. Ezután két és fél év­tizeden át Balassagyarmat semmi­lyen fejlesztéshez nem jutott, évszá­zados tisztviselő értelmisége szétszé­ledt, a polgárváros lassú halálra ítéltetett De a város és környékének polgárai mégis talpra álltak Önere­jükből, jelentősebb állami támoga­tás nélkül küzdöttékfel magukat a megye legdinamikusabb térségévé. Ahogyan a megyei településfejleszté­si terv fogalmaz: Nyugat-Nógrád ma „a Budapesti dinamikusan fejlődő agglomeráció része”. Balassagyarmat 1919. januárjá­ban mártírok vére árán verte ki a csehszlovák megszállókat a város­ból E polgári kurázsinak köszönhe­tően újra magyar kézre került az Ipoly-menti vasút, és ennek a januá­ri napnak a következménye az is, hogy Csehszlovákia letett a Salgótar­jáni szénbányák megszerzéséről. Ha más nem, a gyarmati hősök kiontott vére is elegendő kötelezettségünk A történelemből tanulnunk kell, a sebeket meg kell gyógyítanunk, a hagyományt tiszteletben kell tarta­nunk Mert ahogyan Hankiss Elem­érfogalmaz „a rossz azért van, hogy próbára tegyen minket, és továbbve­zessen a szeretet, az erény és a böl­csesség útján”. A történelemben rit­kán adatott olyan pillanat, amikor vér és veszteség nélkül lehetett igaz­ságot szolgáltatni Hölgyeim és Uraim, ez a pillanat elérkezett Szándékainkat természetesen egyeztettük Balassagyarmat városve­zetésével, a Civitas Fortissimo tulajdonában álló történelmi Vármegye- házán - amely közös törvényben rögzített Nemzeti Történelmi Emlék­helyünk szóval ebben a patinás, megyei identitásunkat, Mikszáth és Madách szellemét hordozó klasszicista épületben van elegendő hely az összes irodánknak. Balassagyarmat vezetése partner a szük­séges helységek kialakításában való segítségnyújtásra. Kérem Önöket Tisztelt Képviselőtársaim, engedjenek a történelmi pil­lanatnak Pártokon és ideológiákon felül lelkileg egyesítsük újra Nóg­rád megyét. Szimbolikus döntésünkkel kerüljön egyensúlyba a megye- székhely városig húzódó 21-es út menti hátrányos települések prioritá­sa mellett a fejlődő Nyugat-Nógrád is. Kérem, írjunk közösen történel­met, szavazzák meg a Közgyűlés új székhelyére tett javaslatunkat”. Az indokokat felsoroló, emelkedett hangvételű beszéd után BoldvaiLászlókért elsőként szót, s leszögezte: sem időszerűnek, sem megalapozottnak nem látja az előkészítetlen javaslat meg­tárgyalását, majd közölte, hogy nem kíván az alakuló ülés továb­bi munkájában részt venni, s el is távozott. Skuczi Nándor kö­zölte, nem támogatja az elgondolást, az indítványt törvényessé­gi szempontból is aggályosnak, a hatástanulmányt hiányosnak tartja, s nem volt előzetes véleménykikérés sem. Mindenképpen megfontolásra kérte a testület tagjait és tárgyalási szünetet is el­rendelt, illetve a módosítási javaslat visszavonását is kérte. Bar­na János felvetésével kapcsolatban a közgyűlés többi tagja nem szólalt meg, vita sem alakult ki. Azt Csach Gábortól, Balassagyar­mat alpolgármesterétől tudták meg a jelenlévők, hogy a város in­gyenesen szándékozik használatba adni a jelzett ingatlant a me­gyei közgyűlésnek, illetve önkormányzatnak. Nyílt szavazással született meg a támogató döntés, amit a testületi igenlők harsány ovációja, egymásnak szóló gratulációja követett. A vendégek ré­széről döbbenet és értetlenkedő arckifejezések kísérték ezeket a perceket. Az ünnepi ülés a bizottságok megválasztásával zárult. Dörgő tapsvihar - Történelmi jóvátétel Medvácz Lajos, Balassa­gyarmat polgármestere a város október 23-1 ünnep­ségén rendezett díjátadás előtt jelentette be a közön­ségnek - stílszerűen, a régi vármegyeháza dísztermé­ben hogy a megyei önkor­mányzat áthelyezi szék­helyét az Ipoly-parti telepü­lésre. Dörgő tapsvihar kö­szöntötte ezt a bejelentést. A polgármester né­hány mondatban utalt a múltra, hogy a XVIII. század végétől egészen 1949. decemberéig Balas­sagyarmat volt a megyeszékhely, de aztán az ak­kori kommunista rezsim áttette Salgótarjánba. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a város azóta is megtartotta komoly rangját Nógrádban, amit nem csupán több megyei fennhatóságú intéz­mény, mint a bíróság, az ügyészség, a börtön itt maradása jelzett, hanem az a semmiképpen sem elhanyagolható tény, hogy az utóbbi években egyre inkább Balassagyarmat vált a térség húzó­erejévé, gazdasági vezérévé, területfejlesztési centrumává, ami mellé kulturális, művelődési, egészségügyi és sport rangemelkedés is járult. Medvácz Lajos úgy fogalmazott, mindenki vés­se eszébe a dátumot: 2014. október 22. A közgyű­lés döntése kiemelkedően fontos nappá vált a város életében. Majd ugyancsak hatalmas éljen­zés közepette felolvasta annak a nyolc képvise­lőnek a nevét, akik pártállástól függetlenül Ba­lassagyarmat mellett szavaztak a székhely meg­változtatásánál. Bállá Mihály, a nyugat­nógrádi térség országgyűlé­si képviselője kifejezetten örül annak, hogy a megyei önkormányzat ilyen döntést hozott, és a maga . részéről teljes mértékben támogatja az „átköltözést.” Hozzátette, Balassagyarmat számára ez a határozat egy történelmi jóvátételi gesztus, és begyó­gyíthat olyan sebeket, amelyektől hatvanöt éve szenved a város. Ugyanakkor felhívta a figyel­met, hogy közigazgatási értelemben nem hoz ko­moly változást a megyei önkormányzat székhely­ének áthelyezése, mert a közgyűlés 2010 óta el­sősorban stratégiai, területfejlesztési ügyekben dönt. Salgótarján helyzete sem csorbul ezzel, mert a megyei jogú városi rang a támogatások odaítélésénél is külön kategóriát képvisel. Két­ségtelen viszont - tette hozzá a honatya -, Nyu­gat-Nógrád számára mindenképpen áttörést je­lenthet, hogy mostantól Balassagyarmatról dön­tenek sok fontos kérdésben. f&ü Salgótarján SALGÓTARJÁNI ŐSZ 2014 Október 27.10.30 Nyitnikék óvodára felkészítő foglalkozás (József Attila Művelődési és Konferencia Központ, KölyökZug) Október 29.16.30 Szerdatársaság Irodalmi Kávéház. A Helyi érték című sorozat vendége: dr. Ferkó Attila orvos, zeneszerző. A belépés dijtalan. APOLLO MOZI Október 23-29.15.30 Doboztrollok 3D Szinkronizált animációs kalandfilm Október 23-29.17.45,20.00 Az ismeretlen Drakula Szinkronizált amerikai akció fantasy Október 25.8.00 B33 Megyei Kosárlabda Kupa Október 26.13.00 Skorpió SE - Obsitos SE NB Il-es női tiltsál bajnoki mérkőzés Október 26.16.00 Salgótarjáni Strandépítők KC - Tatabányai SC NB Il-es felnőtt női kézilabda bajnolci mérkőzés Október 26.18.00 Salgótarjáni Strandépítők KC - Tatabányai SC NB Il-es junior női kézilabda bajnoki mérkőzés ItHTHEFERENC SZÍNHÁZ Október 28.19.00 Gárdonyi Géza Szinház: Annuska (Zenthe Ferenc Bérlet)Szólójegy: I. helyér. 2800 Ft, II. helyér: 2500 Ft, Diák/Nyugdíjas: 2000 Pl (József Attila Művelődési és Konferencia Központ, VÁROSI TELEVÍZIÓ SZOMBAT 09.00 INFO TV. 12.00 MESÉL AZ OVI. 12.03 Hírfűzér. 12.30 MESÉL AZ OVI. 12.35 Egyházmegyei kórustalálkozó. 13.55 Rejtett tájakon. 13.30 „Karbid­lámpa ég minálunk”. 14.15 A szabad­ság hősei (dokumentumfilm). 15.10 Kalandozások Délkelet-Ázsiában (8. rész). 15.30 MESÉL AZ OVI. 15.35 Hír­füzér. 16.00 INFO TV. 19.00 Hírfüzér. 19.35 Novohrad-Nógrád Geopark. 20.05 Lélekemelő talkshow sok zené­vel. 22.00 Tarjáni életképek. 22.33 Hír­füzér. 23.00 INFO TV. VASÁRNAP 09.00 INFO TV. 12.00 MESÉL AZ OVI- Rigó Roland. 12.05 Hirfüzér. 12.35 No- vohrad-Nógrád Geopark. 13.05 Léle­kemelő talkshow sok zenével. 15.00 Tarjáni életképek. 15.33 MESÉL AZ OVI - Baranyi Rebeka. 15.35 Hirfüzér. 16.00 INFO TV. 19.00 Hírfüzér. 19.35 Egyházmegyei kórustalálkozó. 19.55 Rejtett tájakon. 20.30 „Karbidlámpa ég minálunk”. 21.15 A szabadság hősei (dokumentumfilm). 22.10 Kalandozá­sok Délkelet-Ázsiában (8. rész). 22.30 MESÉL AZ OVI. 23.00 INFO TV. \ (

Next

/
Thumbnails
Contents