Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)
2014-10-25 / 247. szám
FOTÓ: SZEBENI ÁDÁM A Nemzeti összetartozás emlékparkjában tartottak koszorúzást Megemlékezést tartottak október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, illetve a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja alkalmából a kisterenyei Nemzeti összetartozás emlékparkjában. Az eseményen ünnepi műsorral készültek a Bartók Béla Általános Iskola tanulói, beszédet mondott a város vezetője, volt koszorúzás, majd a rossz idő miatt a közeli Szekér Fogadóban folytatódott a rendezvény. Bátonyterenye. A Bartók Béla Általános Iskola diákjainak ünnepi műsorával indult az esemény, majd a város polgármestere mondott beszédek A napokban új raválasztott Nagy-Majdon /tízse/ismertet- te: sok magyar áldozta életét azért, hogy szabad választások lehetnek az országban, és együtt ünnepelhetünk október 23-án. Majd hozzátette: 13 ezer bátonyterenyei polgármestere szeretne lenni a jövőben, és nem pártérdekek alapján kíván politizálni. Hiszen mint mondta: elég volt abból, hogy pártok mondják meg azt, hogy kiből mi lehessen.- Láthattuk, hogy ez hová vezet. A magyar nép felkelt, szabadságra vágyott és kivívta, még ha csak néhány napra is. Sőt abból is elég volt, hogy külföldi hatalmak mondják meg számunkra, hogy mi a helyes, a magyar nép, és a kisebb közösségek számára, illetve, hogy a gyerekek járhatnak-e templomba - emelte ki a polgármester, majd azt üzente: az önkormányzat nem enged '48-ból és '56-ból sem.- Hőseink szellemisége közöttünk kell, hogy éljen - tette hozzá, majd hangsúlyozta: 1956 üzenete számunkra az, hogy minden egyes magyar állampolgárnak, minden nap tenni kell valamit a magyarságáért. Nagy-Majdon József beszédét követően az önkormányzatok, civil szervezetek, pártok képviselői elhelyezték a kegyelet virágait, koszorúit a parkban található emlékműnél, majd a rossz idő miatt a közeli Szekér Fogadóban folytatódott az esemény. Bérezési Mihátyné, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének (Pofosz) Nógrád megyei elnöke a nagyteremben felidézte a történelmi eseményeket, majd kiemelte: azok, akik 1956-ban a forradalmat és a szabadságharcot véghezvitték, példát mutattak, hazaszeretetből, hősiességből, emberszeretet- ből az egész világnak. Majd hozzátette: az 1989-ben alakult Magyar Politikai Foglyok Szövetségének tagjai azonosultak ezekkel az eszmékkel, és vállalják '56 örökségeit, szellemiségét, és e szerint élnek. Bérezési Mihályné ezután a Pofosz megyei szervezetének tiszteletbeli tagjává fogadta Nagy- Majdon Józsefet, Bátonyterenye polgármesterét, a sok éves támogatás köszönetéként. Végül kitüntetéseket adtak át azoknak, akik az elmúlt 25 évben segítették a megyei szervezet munkáját. Hogy méltók lehessünk elődeinkhez Az 1956-os forradalom és szabadság- harc évfordulója alkalmából rendezett ünnepség Szécsényben a városháza homlokzatán elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával kezdődött Szécsény. - Az emlékezés az emberi közösségek egyik legszebb, legtermészetesebb sajátossága, és mi most emlékezni gyűltünk itt össze, ebben a városban - kezdte ünnepi köszöntőjét Bérezési Mihályné, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének (Pofosz) Nógrád megyei elnöke. Ezt követően arról szólt, hogy ha nem lett volna a Rákosi kommunista diktatúra, az Államvédelmi Hatóság terrorja, a szovjet megszállás, akkor 1956-ban nem kellett volna szabadságharcot vívnunk. Az 1956os forradalom és szabadságharc a magyar történelem legújabb kori szakaszának felejthetetlen, büszke tette. A szónok kiemelte, hogy 1956 példát mutatott hazaszeretetből, hősiességből és emberségből az egész világnak. Felidézte a rendszerváltozást, amely 1956 eszméjéből táplálkozott. Végezetül megköszönte A kitüntetettek: Fekete Kornélia, Horváth János és Sátori Halina Stayer László polgármester segítségét, amellyel a megyei szervezetük munkáját támogatja. A város vezetői, a Pofosz, a pártok, az intézmények, a tömegszervezetek, a civilszervezetek, a fegyveres testületek, a Magyar Nemzetőrség és a helyi cserkészcsapat képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit a városháza falán lévő 1956-os emléktáblánál. Ezt követően a nemzetőrség emléktáblájánál - az Ady Endre út 11. szám alatti ház falán - helyezték el a megemlékezés virágait. (Az épületben alakult meg és működött 1956-ban a nemzetőrség.) Az ünnepség a városi művelődési központban folytatódott, ahol Stayer László polgármester osztotta meg ünnepi gondolatait a résztvevőkkel. - Ötvennyolc év telt el a kommunizmus elleni magyar szabadságküzdelem legnagyobb eseménye, 1956. október 23. óta. Forradalmunknak világpolitikai jelentősége volt, a magyar nép hősi harcot folytatott a világ egyik legerősebb hadseregével. Egy nemzet kelt fel az idegen elnyomás és a kíméletlen diktatúra ellen. Harcoltak a pesti srácot, az egyetemisták, a munkások, és a vidék népe is a forradalom mellé állt - mondta a város első embere. Gondolatait így fejezte be: - Szécsényben is sokan csatlakoztak a forradalom eseményeihez, és váltak hősökké. Sajnos, a forradalom leverése után nagyon sokan áldozatokká váltak. Tisztelet a hősöknek és az áldozatoknak! Szécsény kisváros a nehéz sorsú Nógrád megyében. Ha összefogunk, őrizzük és ápoljuk értékeinket, hagyományainkat, és együtt küzdünk városunk fejlődéséért, méltók lehetünk elődeink büszke múltjára és utódaink elismerésére. Az ünnepi műsorban közreműködtek Andi Színját- szósai. Az ünnepség végén Stayer László és dr. Harikné dr. Havasi Beáta alpolgármester átadták Bátori Halinának, Fekete Kornélia nyugalmazott tanárnőnek és Horváth Jánosnak, aki 1956-ban aktívan részt vett a forradalomban, a „Köz Szolgálatáért Díjat”. A Nemzetőrség megyei vezetői koszorúznak a hugyagi kettős kopjafánál Nyugat-Nógrád több településén már október 22- én megkezdődtek az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szóló megemlékezések. H. H. _____________________ Nó grád megye. Hugyagon kora délutáni órán zuhogó esőben gyülekeztek a házigazdák és vendégeik, hogy fejet hajtsanak a község határában kivégzett két salgótarjáni, acélgyári munkástanácsi vezető, Hadady Rudolfé s Hargitay Lajos emléke előtt. Az ünnepség az ’56-os emlékházban kezdődött - az épület pincéjében tartották fogva annak idején, az utolsó éjszakán a két nemzetőr parancsnokot. Borda Attila, a település polgármestere kiemelte, a két tarjáni mártír életét áldozta azért az eszméért, amelyet úgy hívnak, szabadság. Kiss Márton, az egyik Hargitay unoka beszédében éles különbséget vont a „szentistváni” állameszme és a kommunizmus tanai között: előbbi az egyén tiszteletén alapult, a másik sablonokba kényszerítette az embereket, az egyik az idegeneket is tisztelte, a másik mindenkiben ellenséget látott - és még számos ellentétpárt említett. Bérezési Mihályné, a Pofosz megyei elnöke - akit a Nemzetőrség épp ezen az eseményen léptetett elő dandártábornokból vezérőrnaggyá - elmondta, Hadady Rudolfot és Hargitay Lajost semmiféle bűn nem terhelte, semmilyen bűncselekményt nem követtek el, csupán annyit tettek, hogy őrizték a gyárat, ahol dolgoztak, őrizték az acélgyári lakótelep nyugalmát - ezért kellett ártatlanul la- kolniuk. Az elnök emléklapot nyújtott át Székynédr. Sztrémi Melindának és Eötvös Mihálynak, Salgótarján korábbi polgármesterének és alpolgármesterének, akiket ez alkalommal tiszteletbeli Pofosz-tagokká választottak. A rendezvény második részében a temető kerítésénél lévő kettős kopjafánál koszorúztak az emlékezők. Érsekvadkerten késő délután a Közösségi Házban kezdődtek a programok. Itt előbb a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói adtak elő egy rövid, verses-prózás színjátékot, majd dr. Kovácsáé Nagy Mária, a nagyközség polgármestere mondott beszédet. Ebben arra utalt, hogy ’56 résztvevői tudatosan háttérbe szorították önmagukat egy közös cél, a szabadság kivívása érdekében, és olyan egységről tettek tanúbizonyságot, amelynek azóta sincs párja. Bibó Istvánt idézte: „a szabadság nem relatív fogalom, hanem abszolút érték”. A mai fiatalság figyelmébe ajánlotta azt az önfeláldozást, amely minden egyes „ötvenhatos" forradalmár egyéniségét jellemezte, s ez az önfeláldozás bizony hiányzik a jelenkor embereiből. Végül hozzátette, szabadság nélkül az emberhez méltó élet nem valósulhat meg, és 1956. október huszonharmadika éppen ennek az emberhez méltó életnek a diadala lett A községháza falánál történő koszorúzást követően az Ifjúsági Házban a résztvevők megtekintették a helyi és környékbeli képzőművészeti alkotók műveiből berendezett kiállítást. RknÓC. A hagyományokhoz híven a község önkormányzatának képviselő-testülete az idén is pályázatot hirdetett a 2013/2014-es tanévben jó tanulmányi eredményt elért, közép- és felsőfokú tanintézményben nappali tagozaton tanuló diákok támogatására. Pályázni a középfokú tanintézményben elért 4,2, míg felsőfokú tanintézményben a 4,0 vagy annál jobb tanulmányi eredménnyel lehetett. Az önkormányzat díjazza továbbá azokat a diákokat is, akik országos tanulmányi versenyen az első tíz helyezés valamelyikét nyerik el. A pályázat nyerteseit október 23-án a dr. Manga János Közösségi Házban egy kis műsorral köszöntötték a helyi általános iskola diákjai, majd ezt követően Beszkid Andor polgármester és - az ünnepség előtti alakuló ülésen - esküt tett új képviselő-testület átadták a „Rimóc község jó tanulója” elismerő oklevelet a megjelent díjazottaknak és a hozzá járó szál virágot, a gravírozott tollat, valamint az egyszeri pénzbeli támogatást. Összesen tizenkét középiskolás diákot és hat főiskolás hallgatót jutalmazott így az önkormányzat. t 1 „Közöttünk kell, hogy éljen..." Főhajtás a hősök előtt Jó tanulóikat díjazták Az érsekvadkerti gyerekek erdekes színjátékot adtak elé
