Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)

2014-10-25 / 247. szám

FOTÓ: SZEBENI ÁDÁM A Nemzeti összetartozás emlékparkjában tartottak koszorúzást Megemlékezést tartottak október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, illetve a Magyar Köztársa­ság 1989-es kikiáltásának napja alkal­mából a kisterenyei Nemzeti összetarto­zás emlékparkjában. Az eseményen ün­nepi műsorral készültek a Bartók Béla Általános Iskola tanulói, beszédet mon­dott a város vezetője, volt koszorúzás, majd a rossz idő miatt a közeli Szekér Fogadóban folytatódott a rendezvény. Bátonyterenye. A Bartók Béla Általános Iskola di­ákjainak ünnepi műsorával indult az esemény, majd a város polgármestere mondott beszédek A na­pokban új raválasztott Nagy-Majdon /tízse/ismertet- te: sok magyar áldozta életét azért, hogy szabad vá­lasztások lehetnek az országban, és együtt ünnepel­hetünk október 23-án. Majd hozzátette: 13 ezer bátonyterenyei polgármestere szeretne lenni a jövő­ben, és nem pártérdekek alapján kíván politizálni. Hiszen mint mondta: elég volt abból, hogy pártok mondják meg azt, hogy kiből mi lehessen.- Láthattuk, hogy ez hová vezet. A magyar nép felkelt, szabadságra vágyott és kivívta, még ha csak néhány napra is. Sőt abból is elég volt, hogy külföl­di hatalmak mondják meg számunkra, hogy mi a helyes, a magyar nép, és a kisebb közösségek szá­mára, illetve, hogy a gyerekek járhatnak-e temp­lomba - emelte ki a polgármester, majd azt üzente: az önkormányzat nem enged '48-ból és '56-ból sem.- Hőseink szellemisége közöttünk kell, hogy él­jen - tette hozzá, majd hangsúlyozta: 1956 üzene­te számunkra az, hogy minden egyes magyar ál­lampolgárnak, minden nap tenni kell valamit a magyarságáért. Nagy-Majdon József beszédét kö­vetően az önkormányzatok, civil szervezetek, pár­tok képviselői elhelyezték a kegyelet virágait, ko­szorúit a parkban található emlékműnél, majd a rossz idő miatt a közeli Szekér Fogadóban folyta­tódott az esemény. Bérezési Mihátyné, a Magyar Politikai Foglyok Or­szágos Szövetségének (Pofosz) Nógrád megyei elnö­ke a nagyteremben felidézte a történelmi eseménye­ket, majd kiemelte: azok, akik 1956-ban a forradal­mat és a szabadságharcot véghezvitték, példát mu­tattak, hazaszeretetből, hősiességből, emberszeretet- ből az egész világnak. Majd hozzátette: az 1989-ben alakult Magyar Politikai Foglyok Szövetségének tag­jai azonosultak ezekkel az eszmékkel, és vállalják '56 örökségeit, szellemiségét, és e szerint élnek. Bérezési Mihályné ezután a Pofosz megyei szer­vezetének tiszteletbeli tagjává fogadta Nagy- Majdon Józsefet, Bátonyterenye polgármesterét, a sok éves támogatás köszönetéként. Végül kitünte­téseket adtak át azoknak, akik az elmúlt 25 évben segítették a megyei szervezet munkáját. Hogy méltók lehessünk elődeinkhez Az 1956-os forradalom és szabadság- harc évfordulója alkalmából rendezett ünnepség Szécsényben a városháza homlokzatán elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával kezdődött Szécsény. - Az emlékezés az emberi közösségek egyik legszebb, legtermészetesebb sajátossága, és mi most emlékezni gyűltünk itt össze, ebben a város­ban - kezdte ünnepi köszöntőjét Bérezési Mihályné, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének (Pofosz) Nógrád megyei elnöke. Ezt követően arról szólt, hogy ha nem lett volna a Rákosi kommunista diktatúra, az Államvédelmi Hatóság terrorja, a szov­jet megszállás, akkor 1956-ban nem kellett volna sza­badságharcot vívnunk. Az 1956os forradalom és sza­badságharc a magyar történelem legújabb kori sza­kaszának felejthetetlen, büszke tette. A szónok kiemelte, hogy 1956 példát mutatott ha­zaszeretetből, hősiességből és emberségből az egész világnak. Felidézte a rendszerváltozást, amely 1956 eszméjéből táplálkozott. Végezetül megköszönte A kitüntetettek: Fekete Kornélia, Horváth János és Sátori Halina Stayer László polgármester segítségét, amellyel a me­gyei szervezetük munkáját támogatja. A város veze­tői, a Pofosz, a pártok, az intézmények, a tömegszer­vezetek, a civilszervezetek, a fegyveres testületek, a Magyar Nemzetőrség és a helyi cserkészcsapat kép­viselői helyezték el a kegyelet koszorúit a városháza falán lévő 1956-os emléktáblánál. Ezt követően a nemzetőrség emléktáblájánál - az Ady Endre út 11. szám alatti ház falán - helyezték el a megemlékezés virágait. (Az épületben alakult meg és működött 1956-ban a nemzetőrség.) Az ünnepség a városi művelődési központban folytatódott, ahol Stayer László polgármester osz­totta meg ünnepi gondolatait a résztvevőkkel. - Öt­vennyolc év telt el a kommunizmus elleni magyar szabadságküzdelem legnagyobb eseménye, 1956. október 23. óta. Forradalmunknak világpolitikai jelentősége volt, a magyar nép hősi harcot folyta­tott a világ egyik legerősebb hadseregével. Egy nemzet kelt fel az idegen elnyomás és a kímélet­len diktatúra ellen. Harcoltak a pesti srácot, az egyetemisták, a munkások, és a vidék népe is a for­radalom mellé állt - mondta a város első embere. Gondolatait így fejezte be: - Szécsényben is sokan csatlakoztak a forradalom eseményeihez, és váltak hősökké. Sajnos, a forradalom leverése után nagyon sokan áldozatokká váltak. Tisztelet a hősöknek és az áldozatoknak! Szécsény kisváros a nehéz sorsú Nóg­rád megyében. Ha összefogunk, őrizzük és ápoljuk értékeinket, hagyományainkat, és együtt küzdünk városunk fejlődéséért, méltók lehetünk elődeink büszke múltjára és utódaink elismerésére. Az ünnepi műsorban közreműködtek Andi Színját- szósai. Az ünnepség végén Stayer László és dr. Harikné dr. Havasi Beáta alpolgármester átadták Bátori Halinának, Fekete Kornélia nyugalmazott tanár­nőnek és Horváth Jánosnak, aki 1956-ban aktívan részt vett a forradalomban, a „Köz Szolgálatáért Díjat”. A Nemzetőrség megyei vezetői koszorúznak a hugyagi kettős kopjafánál Nyugat-Nógrád több tele­pülésén már október 22- én megkezdődtek az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szóló megemlékezések. H. H. _____________________ Nó grád megye. Hugyagon kora délutáni órán zuhogó esőben gyülekeztek a házigazdák és vendégeik, hogy fejet hajtsanak a község határában kivégzett két salgótarjáni, acélgyári munkás­tanácsi vezető, Hadady Rudolfé s Hargitay Lajos emléke előtt. Az ünnepség az ’56-os emlékház­ban kezdődött - az épület pincé­jében tartották fogva annak ide­jén, az utolsó éjszakán a két nemzetőr parancsnokot. Borda Attila, a település polgármestere kiemelte, a két tarjáni mártír éle­tét áldozta azért az eszméért, amelyet úgy hívnak, szabadság. Kiss Márton, az egyik Hargitay unoka beszédében éles különb­séget vont a „szentistváni” ál­lameszme és a kommunizmus tanai között: előbbi az egyén tisz­teletén alapult, a másik sablo­nokba kényszerítette az embere­ket, az egyik az idegeneket is tisztelte, a másik mindenkiben ellenséget látott - és még szá­mos ellentétpárt említett. Bérezési Mihályné, a Pofosz me­gyei elnöke - akit a Nemzetőrség épp ezen az eseményen léptetett elő dandártábornokból vezérőr­naggyá - elmondta, Hadady Ru­dolfot és Hargitay Lajost semmi­féle bűn nem terhelte, semmilyen bűncselekményt nem követtek el, csupán annyit tettek, hogy őriz­ték a gyárat, ahol dolgoztak, őriz­ték az acélgyári lakótelep nyugal­mát - ezért kellett ártatlanul la- kolniuk. Az elnök emléklapot nyújtott át Székynédr. Sztrémi Me­lindának és Eötvös Mihálynak, Salgótarján korábbi polgármes­terének és alpolgármesterének, akiket ez alkalommal tiszteletbe­li Pofosz-tagokká választottak. A rendezvény második részé­ben a temető kerítésénél lévő kettős kopjafánál koszorúztak az emlékezők. Érsekvadkerten késő délután a Közösségi Házban kezdődtek a programok. Itt előbb a Petőfi Sán­dor Általános Iskola tanulói adtak elő egy rövid, verses-prózás színjá­tékot, majd dr. Kovácsáé Nagy Má­ria, a nagyközség polgármestere mondott beszédet. Ebben arra utalt, hogy ’56 résztvevői tudato­san háttérbe szorították önmagu­kat egy közös cél, a szabadság ki­vívása érdekében, és olyan egység­ről tettek tanúbizonyságot, amely­nek azóta sincs párja. Bibó Istvánt idézte: „a szabadság nem relatív fogalom, hanem abszolút érték”. A mai fiatalság figyelmébe ajánlotta azt az önfeláldozást, amely min­den egyes „ötvenhatos" forradal­már egyéniségét jellemezte, s ez az önfeláldozás bizony hiányzik a jelenkor embereiből. Végül hozzá­tette, szabadság nélkül az ember­hez méltó élet nem valósulhat meg, és 1956. október huszonharmadi­ka éppen ennek az emberhez mél­tó életnek a diadala lett A községháza falánál történő koszorúzást követően az Ifjúsá­gi Házban a résztvevők megte­kintették a helyi és környékbeli képzőművészeti alkotók művei­ből berendezett kiállítást. RknÓC. A hagyományokhoz híven a község önkormányzatának képviselő-testülete az idén is pályázatot hirdetett a 2013/2014-es tanévben jó tanulmányi eredményt elért, közép- és felsőfokú tanintézményben nap­pali tagozaton tanuló diákok támogatására. Pályázni a középfokú tanintézményben elért 4,2, míg felsőfokú tanintézményben a 4,0 vagy annál jobb tanulmányi eredménnyel lehetett. Az önkormányzat díjazza továb­bá azokat a diákokat is, akik országos tanulmányi versenyen az első tíz helyezés valamelyikét nyerik el. A pályázat nyerteseit október 23-án a dr. Manga János Közösségi Házban egy kis műsorral köszöntötték a helyi általános iskola diákjai, majd ezt követően Beszkid Andor polgármester és - az ünnepség előtti ala­kuló ülésen - esküt tett új képviselő-testület átadták a „Rimóc község jó tanulója” elismerő oklevelet a meg­jelent díjazottaknak és a hozzá járó szál virágot, a gravírozott tollat, valamint az egyszeri pénzbeli támoga­tást. Összesen tizenkét középiskolás diákot és hat főiskolás hallgatót jutalmazott így az önkormányzat. t 1 „Közöttünk kell, hogy éljen..." Főhajtás a hősök előtt Jó tanulóikat díjazták Az érsekvadkerti gyerekek erdekes színjátékot adtak elé

Next

/
Thumbnails
Contents