Nógrád Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 228-252. szám)
2014-10-25 / 247. szám
„Győztünk, győztünk, tavasz lett az őszünk!" „Királyi örökség..." 2014. OKTÓBER 25., SZOMBAT nelmi tények mára már nagy pontossággal ismertek, még mindig nehéz azonban a múlt megítélése, mert ma is élnek közöttünk olyanok, akik részesei voltak az akkor történteknek. Akik abban az időben egymás ellen harcoltak, s a forradalom előtt is más-más oldalon álltak - mondta dr. GaálZoltán, majd arról is szólt: a lehetőség, hogy a függetlenségről, demokráciáról szóló '56-os eszmék megvalósuljanak, a rendszerváltozással jött el. Az átmenet békés körülmények között ment végbe. 1956 eszméihez való szoros kötődést jelezte, hogy kivégzésük évfordulóján ünnepélyesen újratemetHárom helyszínen ünnepelték meg az Ipoly-parti városban az ’56-os forradalom és szabadságharc öt- vennyolcadik évfordulóját. H. H. Balassagyarmat, a Palóc ligetben kezdődött a rendezvények sora. Itt, a forradalmárt ábrázoló faszobornál az egykori események résztvevője, a szegedi egyetemisták egyik vezére, dr. Kiss Tamás, a rendszerváltás utáni első szabadon választott városi ön- kormányzat alpolgármestere emlékezett. Röviden utalt az ’56- os forradalmat megelőző időszakra, majd arra, milyen gyorsan változott meg az októberi napokban az emberek hangulata. Október 23-án pedig azok, akik napokkal és hetekkel korábban még suttogva sem mertek beszélni a változásokról, immár nyílt szívvel kiáltották: „Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba”, amikor pedig a tömeg a Kossuth térre tartva elhaladt a rettegett Államvédelmi Hatóság épülete előtt, már odakurjantotta: „vesszen az Ávó". Dr. Kiss Tamás hozzátette, a későbbi koroknak, így a mai fiataloknak is minél behatóbban meg kell ismerni 1956 történéseit, és legyenek büszkék mindazokra, akik életüket adták a szabadságért, akik harcoltak érte, akik börtönt szenvedtek a meggyőződésükért, vagy csak támogatták a forradalmat. Megérdemlik! A résztvevők ezt követően átvonultak a szomszédos Bajcsy útra, ahol a rendőrség épületének falán lévő, a helyi Forradalmi Nemzeti Tanács megalakulását hirdető emléktáblánál folytatódott az ünnepség. Puskaropogás közepette két motoron négy nemzetőr „toppant” az út közepére, majd az embereknek röplapokat osztogattak. A Tormay Cecile Irodalmi és Művészeti Társaság tagjai voltak e kis színjáték főszereplői, majd versbe is szedték gondolataikat. Ezt követően Medvácz Lajos polgármester szólt az egybegyűltekhez. Albert Camus-t idézve mondta, a szabadság olyan királyi örökség, amelyet ki kell érdemelni. 1956 hősei kiérdemelték, hogy ha néhány napig is, de megízleljék ezt a szabadságot, de vajon a mai polgárok tudják-e értékelni mindezt? Annak idején a forradalmárok cselekedetei következtében kártyavárként roppant össze a Rá- kosi-rendszer, de csak pillanatokra élvezhették egy új kor nyitányát az emberek - mondta a városvezető. Aztán eljött a „rendcsinálás” ideje, a barikádokon harcolókat köztörvényes bűnözőknek nyilvánították, meghurcolták, börtönbe vetették őket, és sokukat kivégeztek. De eljött végül az igazság órája - tette hozzá Medvácz Lajos - és a rendszer- változtatás után valósággá váltak mindazok a követelések, amelyek 1956-ban megfogalmazódtak. A polgármester végül kijelentette: hajtsunk fejet mindazok előtt, akik ezért a királyi örökségért, a szabadságért küzdöttek. A rendezvénysorozat harmadik részében, a régi vármegyeháza dísztermében rendkívüli testületi ülés keretében adták át a város szakmai díjait, illetve a Jó tanuló - jó sportoló” kitüntetéseket. (A díjazottakra későbbi lapszámunkban visszatérünk.) A Hősök parkjában emlékeztek a helyiek Magyarország népének sztálinista diktatúra elleni felkelésére és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadság- harcára, a XX. századik magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményére. Az önkormányzat rendezvényén Dömsödi Gábor polgármester mondott ünnepi beszédet. mindig büszkeséggel töltötte el a magyar népet, hiszen közös bátorsággal és hősiességgel megpróbálta kivívni függetlenségét, szabadságát, a demokráciát. A forradalom és leverése tanulságaira mutatva Dömsödi Gábor úgy fogalmazott: csak magunkra számíthatunk, bár elhittük, mert el akartuk hinni, hogy a Nyugat segítséget nyújt majd, de tettekkel csak Spanyolország akart támogatni. S jegyezzük meg azt is, hogy Alberto Moravia, a nagy olasz A Rajeczki Benjamin tagintézmény növendékei is műsort adtak rá! ” Az esemény első perceiben a jelenlévők meghallgatták Nagy Imre egykori miniszterelnök 1956-ban elhangzott rádióbeszédét. Ezután az Athéné Alkotó Kör előadóinak és a Rajeczki Benjamin tagintézmény növendékeinek műsorát kísérték figyelemmel.- 1956-ot máshogy mondták el nekünk a szüléink, máshogy írták a könyvek, és adott esetben máshogy tanították a tanáraink. 1956-ot - akik az előírásokhoz tartották magukat - ellenforradalomnak, a családok forradalomnak hívták, a becsületes tanárok szintén így emlegették. Egy mostani, himnusz-szerű dal szerint a forradalom maga volt a remény és a pokol. Minden magyar családnak okozott sérüléseket - mondta ünnepi beszédében Dömsödi Gábor, a város polgármestere, aki a következőket is megosztotta hallgatóságával: 1993-ig nem hozták nyilvánosságra, hogy a harcokban 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A szovjet katonák Is áldozatok, őket is a diktatúra parancsa küldte, s azt sem tudják, hol vannak eltemetve. Mindenki megtagadhatja a parancsot, és ezek a katonák nem tették, de emiatt csak akkor vessünk követ valakire, ha magunk is voltunk valamikor olyan bátrak, mint az '56-os hősök. A sok könny és áldozat ellenére is '56 említése író azt akarta, hogy a világon az összes olyan utcát, ahol szovjet nagykövetség működött, legyilkolt magyarok utcájának nevezzék el. A polgármester beszédében szó volt arról is: 1988-ra erősödött meg itthon annyira a demokratikus ellenzék, hogy Franciaországban emléket állítson jelképesen a forradalom áldozatainak. S Budapesten is felgyorsultak az események, újratemették Nagy Imre miniszterelnököt és mártírtársait, s méltó helyre emelték 1956 emlékét. Az esemény koszorúzással zárult, az emlékezés virágait elsőként a város és francia testvértelepülése (Ruffec) vezetői, majd a járási kormány- hivatal, a roma önkormányzat, továbbá a pártok képviselői helyezték el. nemzet és az egyének jövőjének kibontakozásához. Az ünnepség szónoka hozzátette: - Hölgyeim és uraim! A felkelők megtették, amit megtehettek. Utódainknak, nekünk azonban még mindig vannak feladataink ezen a téren. Próbáljuk hát meg mi is szebbé, jobbá igazságosabbá tenni önmagunkat, környezetünket, mert ez lehet az első lépés a szebb, jobb igazságosabb világ felé. Jenei Szilveszter 1956 című művét a komáromi Magyarock Dalszínház társulata mutatta be nagy sikerrel az ünneplésen. (Mj.) ték Nagy Imrét és mártírtársait. 1989. október 23-án pedig kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Az ünnep kapcsán dr. Gaál Zoltán Módi Ferenc volt köztársasági elnök 2004-ben a fővárosi műegyetemi megemlékezésen elhangzott szavait idézte: 1956 eszméi, céljai, üzenetei eddig csak részben valósultak meg. Magyar- ország sok tekintetben nem lett olyan igazságos, szolidáris és boldog, amilyennek az egykori felkelők látni szerették volna. Mégis, ma nem kis részben nekik köszönhetjük, hogy olyan világban élhetünk, amely erősíti hitünket a A felkelők megtették, amit megtehettek... - hangsúlyozta dr. Gaál Zoltán jegyző In memóriám Ivády Viktor Elment a vámsból az első logopédus... Hál' Istennek sokáig volt itt Hacsak az Égben nincsen rá igény, máshol sem vállal már többé beszédjavítást S bár életében sok száz gyermeknek, felnőttnek igazította artikulációját, csalta elő „r” hangját, terelgette beszédritmusát tüntette el pöszeségéf de minket már nem tud meg gyógyítani. Minket, akik ismertük és szerettük itt hágott orrhangzós szipogás- ban, elcsukló hebegésben, dadogásban. Végül csendben. Ebben a csendben emlékezünk Ivády Viktorra, a fáradhatatlanra. Még idén is dolgozott. Sosem hagyta magára sem tanítványait, sem az áldott földet, amit míg bírta, művelt. Ősi faj kihalófélben. Idén szeptemberben volt soros Egerben vasdiplomára biológia-mezőgazdasági tanári szakon, s jövőre az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Karán ugyancsak. Szeptemberben már nem tudott menni. Most már nincs... Dehogy nincs. Csak másképp. Itt él bennünk és végtelen sok, hálás tanítványának szívében. Akár egy tábla is őrizhetné nevét a városi logopédiai ambulancián. Földi létében sosem pihent. Most talán igen. Legyen áldott a föld körülötted! Isten Veled, Viktor Bácsi! Murányi Sándor ____________________________ A lehetőség, hogy a függetlenségről, demokráciáról szóló '56-os eszmék megvalósuljanak, a rendszerváltozással jött el. Az '56-os események kapcsán több olyan fontos követelés fogalmazódott meg, amelyeket az Alkotmány 1989. október 23-án életbe lépett rendelkezéseiben láthattunk megvalósulni. A felkelők megtették, amit megtehettek, nekünk, utódainknak azonban ma is feladatunk jobbá, igazságosabbá válnunk, hogy szebb, jobb, igazságosabb legyen a világunk. A József Attila Művelődési és Konferencia-központ „teltházas” színháztermében tartott csütörtöki megemlékezésen dr. Gaál Zoltán, a város jegyzője ezeket az ünnepi gondolatait is megosztotta a jelenlévőkkel. A közönség ezután annak lehetett szemtanúja, hogyan képes bemutatni a művészet 1956 szívbemarkoló drámáját. Salgótarján. - Két, jelentős történelmi eseményre emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának ünnepén. A két időpont között eltelt harminchárom év ellenére 1956 és 1989 szorosan összetartozik. Az '56-os események kapcsán több olyan fontos követelés fogalmazódott meg, amelyeket az Alkotmány 1989. október 23-án életbe lépett rendelkezéseiben láthattunk megvalósulni. A törtéA Magyarock Dalszínház előadása zárta a salgótarjáni programok sorát Remény és pokol... /J ’ ' ' - ‘ ' > ff.,. Motoron jöttek a „nemzetőrök"
