Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-06 / 207. szám

4 ága 2014. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT Hatvanöt évvel ezelőtt érettségiztek „Az emlékezés az egyedüli paradicsom ahonnan senki sem űzhet ki bennünket” Dosztojevszkij A Salgótarjáni Kereskedelmi Középis­kola azon növendékei találkoztak a közel­múltban a megyeszékhelyen, a Saci bár­ban, akik a második világháború befeje­zésének évében kezdték tanulmányaikat és 1949-ben végeztek. Az érettségi talál­kozót 18. alkalommal tartották meg közö­sen a IV.a. és a IV.b. osztályának idős di­ákjai, a hozzátartozóikkal együtt. így volt ez kezdettől fogva, amikor az első 10 éves találkozót rendezték, ezt követően min­den ötödik esztendőben, majd évenként találkoztak. Külön érdekesség, hogy 1945 előtt nem volt külön lány osztály. A „B” osztály ta­nulói voltak az elsők 1945 őszén, 50 fő­vel. Az 1947/48-as tanévben már csak 16 lány és 8 fiú volt, így lett az utolsó két év­ben koedukált osztály. A találkozó beszélgetéssel, fényképe­zéssel kezdődött, az ünnepélyes megnyi­tót Saxinger Gyula mondta. Ezt követően megható műsor követke­zett: a Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola és Szakiskola ne­vében Juhászáé Janik Beatrix igazgatóhe­lyettes vezetésével köszöntötték a 65 éves találkozó véndiákjait. Volt gyönyörű vers és ismertetés az iskolában történt fejlő­désről, változásokról, a jövőbeni tervek­ről. Jól esett a véndiákoknak, hogy még ilyen idős korban is gondoltak rájuk, nem feledkeztek meg róluk. Az idős diákok is megemlékeztek az érettségi utáni kap­csolatukról volt iskolájukkal. Az iskola 50,60 és 75 éves fennállásának évfordu­lójára több diáktársukat meghívták. A megemlékezést írta és elmondta Megyeridé Kupcsák Lenke, majd Csákvári Julianna Ady Endre egyik költeményét adta elő, nagy sikerrel. 1949-ben az „A” osztály létszáma 28 fő volt, 2014-ben a találkozón hatan je­lentek meg: dr. Bartha Barnabás, JtaszMOS Imre Qesitf Onxíó Gordos Nándor, Ivády Géza, Pádár János, Saxinger Gyula és Tari István. Igazoltan volt távol Gubán Mik­lós és Mayer Tibor. A „B” osztály létszáma 25 fő volt 1949-ben, tőlük 6 fő vett részt: Bozó Árpád, dr. Csa­bai Ilona, Dobozi Má­ria, Kazinczi Mária, Kupcsák Lenke és Csákvári Julianna. Igazoltan távol ma­radt Bércesi Ilona, Je­szenszky Ilona, Novoszáth Olga és Plebán Mária. Az „A” osztályból 20, és a „B”-ből pe­dig 15 fő távozott az „örök hazába”. Odaát örök fény, örök béke, örök nyu­galom nékik...! Miután Saxinger Gyula megemléke­zett elhunyt tanáraikról és diáktársaikról, a jelenlévők egy perces néma tisztelet- adással emlékeztek az örökre távollévők­re. A 65 éve érettségizők mára megfo­gyatkozott csapata ragaszkodik emlékei­hez, még a szomorúakhoz is. A találkozó nagyon jó, meghitt, csa­ládias hangulatban telt. Ez a generáció volt az, aki tanulhatott, és a diákok 50 százaléka továbbtanult. Mérnök, bíró, tanár, főkönyvelő lett belőlük. Akik nem tanultak tovább, azok is becsület­tel megállták a helyüket a munkában, mindén vállalat a „keristákat” kereste. Számukra élmény volt a munka, példá­san dolgoztak munkahelyükön. Kö­szönhetik mindezt iskolájuknak, taná­raiknak és saját szorgalmuknak. Az igaz barátságok az iskolapadban születnek, és soha el nem múlnak. Pél­da erre a hűséges, kitartó csapat, és a ta­lálkozót megszervező bizottság tagjai­nak lelkiismeretes, odaadó, fáradságot nem ismerő munkája. Vigyáznak a diákokra a rendörök Kiemelt rendőri jelenlét az oktatási in­tézmények környékén - „iskola rend­őre” az intézményekben. NÓgrád megye. A szeptemberi iskolakezdéskor a közúti közlekedésben résztvevő gyermekekre a forgalom hirtelen megnövekedésével is nagyobb veszélyek leselkednek. A 2008. szeptember elsején indított „Az iskola rendőre” elnevezésű program - amelynek alapve­tő célja a kisiskolások balesetmentes közlekedésé­nek elősegítése, közlekedési ismereteik bővítése, valamint a gyermekek biztonságát veszélyeztető egyéb tényezők megszüntetése - a 2014/2015-ös tanévben is folytatódik. A tanévkezdeti kampány során 2014. szeptem­berében, a napi oktatás kezdetének és befejezésé­nek időszakában a rendőrség a polgárőr egyesületekkel együtt­működve ismét kiemelt rendőri jelenlétet biztosít azoknak az ál­talános iskoláknak a környékén, ahol ez közlekedésbiztonsági szempontból indokolt. Erre szükség is van, hiszen a diákok gyakran figyelmetlenek, kellő körültekintés hiányába: lépnek le a gyalogátkelőhelyek re, illetve olykor a szabályokai megszegve kelnek át az úttesten. A „nagy sietségben” a diáko hajlamosak ilyenkor az elhala­dó gépjárművek után lelépni,| vagy egyszerűen átfutni a zel rán. Fokozott figyelem szüksi ges a tömegközlekedési jármű­vek vonatkozásában is. Előfor­dulhat, hogy a nebulók a jármi takarásából, kellő körültekinté: nélkül léphetnek le az úttestre, illetve kelhetnek át azon.- A program, amely alapvetően az általános is­kolai oktatásra épül, egyben elősegíti a rendőrség által a gyermekek felé irányuló baleset-megelőzé­si tevékenységet is - fogalmazott Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság kéri a közlekedésben résztvevőket, hogy a járművel közlekedők fordítsanak kiemelt figyelmet az oktatási intézmények környezetében található gyalogos-átkelőhelyek megközelítésére! Lehető­ség szerint mindenki kellő időben induljon út­nak, elkerülve az esetleges torlódásokat! Kérik továbbá a tömegközlekedési eszközzel utazó­kat, hogy a fel- és leszállás esetén fokozottan fi­gyeljenek, valamint minden esetben keressék meg az úttesten történő biztonságos átkelés le- 1 hetőségét! KiUNYElE „A környezetünk ve „Hisz a földet nem negyezüleinl Tisztelt olvasók! Életbiztonságunk szinte teljes egészé­ben függ a környezetügy kérdésének megnyugtató rendezésétől. Nevezete­sen: minőségi levegő, csökkenő üveg­házhatás és a tiszta, egészséges víz. Szóltunk arról, hogy területünkön kö­zös összefogás eredménye lehet a Zagyva-folyó stratégiai rendbe tétele. Ennek első lépéseként itt olvasható a Zagyva folyó bemutatása. Mottó: „Az ország felemelését csak a civil társadalom erősítésén, kiművelésén, befolyásának szervezé­sén keresztül lehet megvalósítani. ” (Gróf Széchenyi István) A Zagyva a Medves hegycsoportban, az ország­határ közelében, Zagyvaróna határában ered. A Mátra hegység vizeinek fő levezetője, a Tisza kö­zépső szakaszának legjelentősebb jobboldali mel­lékvízfolyása. A Zagyva Jlomokterenyéig nagyjá­ból dél felé folyik meglehetősen szűk völgyben, majd a Mátrától északra fekvő dombvidéken a Mátrától elválasztó szélesebb völgyben nyugat felé folyik Kisterenyéig. JJomokterenyénél balol­dalról felveszi a Bárna patakot, amely szintén az országhatár felől északról, hegyvidékről érkezik. Baloldalról, a Mátrából érkező jelentősebb mel­lékvízfolyása az Iványi patak a Tószeri, a Mind­szenti, a Galya és Méhes, Legyendi patak. Jobb­ról, az északi oldalról a Nemti patak, a Kazár, a Mizserfai valamint az egyik legjelentősebb mel­lékvízfolyása a Tarján érkezik. Kisterenye alatt Pásztóig a Zagyva dél-nyugat j felé folyik, völgye összeszűkül. Pásztótól, egyre i táguló völgyben a Zagyva ismét dél fele veszi út- í ját Hatvanig. Jobbágyitól lefelé a Zagyvát részle- J gesen kiépített árvízvédelmi töltések védik. Ezen j a szakaszon fontosabb mellékvízfolyásai jobbról ; érkeznek: Kis-Zagyva, Szuha, és Bér patak. Ezt j követően szintén jobb oldalról fogadja a Galga és a Tápió vízgyűjtő területéről érkező vizeket. Víz- \ gyűjtőterülete a torkolatnál 5677 négyzetkilo­méter, a Tisza-medence 3.6 százaléka. A Zagyva j vízgyűjtőjének csaknem teljes hányada Magyar- ország területére esik, csupán 4.7 négyzetkilo- j méter fekszik a határon túl. A vízhálózat két fő : vízfolyásának, a Zagyvának és a Tárnának a víz- j gyűjtőterülete az összefolyásuknál majdnem azonos nagyságú: a Zagyváé 2082, a Tárnáé 2116 négyzetkilométer. A vízgyűjtő további jelentő­sebb vízfolyásai a Galga 568- és a Tápió 898 : négyzetkilométeres vízgyűjtőterülettel. A Zagyva vízgyűjtőjének legmagasabb pont- ja a Kékes: 1015 m magas, a legalacsonyabb pontja a vízfolyás torkolati szelvényében van: 79 méteren. A vízgyűjtő átlagos magassága 247 : méter. A vízgyűjtő 66 százaléka a 200 méter alatti síkvidék, 32 százaléka 200-600 méter kö­zötti dombvidéki terület, 2 százaléka 600 méter i fölé esik. A domborzat az éghajlaton keresztül fejti ki hatását, de a vízhálózat kialakításában is jelen­tős a szerepe. A Mátra meghatározó, mert biz­tosítja a bővizű mellékpatakokból a vízutánpót- lást a Zagyva és a Tárná felé. Folytatása következik... Dr. tech. Kecskeméti Sándor, \ Észak-magyarországi Regionális • Környezetvédelmi Központ i

Next

/
Thumbnails
Contents