Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-24 / 222. szám

Október az építészet hónapja NMH Információ, A Nógrád Me­gyei Építész Kamara (NMEK) idén október 1. és 28. között öt megyei városban - Salgótarjánban, Balas­sagyarmaton, Szécsényben, Pász- tón és Bátonyterenyén - rendezi meg az „Az építészet hónapja” el­nevezésű programsorozat esemé­nyeit. A szakmái rendezvényeken résztvevők mások mellett meghall­gathatják Kenyeres István, a NMEK elnöke „Ybl Miklós életműve, új feladatok a 19. század építészeté­ben”, Ekler Dezső egyetemi tanár „Nagyítások és tértörténetek”, Őze János, Szécsény főépítésze „A fő­építész víziói”, Bodonyi Csaba Szé­chényi díjas és Rudolf Mihály Kós Károly díjas építészek „Kisvárosok építészete Eszak-Magyarorszá- gon”, valamint Noll Tamás és Golda János Ybl díjas szakembe­rek „Miskolciéi Budapestig és to­vább...” című előadását. Az érdek­lődők részt vehetnek az „Év építé­sze 2014” kamarai elismerés át­adásán is. (A rendezvénysorozat részletes programjairól későbbi lap­számainkban olvashatnak!) A Száz Folk Celsius koncertje Rétság. A Negyedszázad Fesztivál őszi sorozatában szeptember 27-én szombaton a 100 Folk Celsius együt­tes koncertje következik. A művelő­dési központ színháztermében ló órától A feledhetetlen Ohio, Paff, a bűvös sárkány, Ferkó, Öcsi meg én, A nagy ho-ho horgász, a Miki Manó­sorozat és számos más, nagysikerű slágerdalt szólaltatnak meg a zené­szek. Az előadás belépőjegy nélkül látogatható. Templomok éjszakája Szécsényben Nagy érdeklődés mellett tartották meg a „Nyitott templomok éjszakája” elnevezésű rendezvényt a közelmúltban Szécsényben Siecs« A Keresztény Értelmiségiek Szövetségé­nek (KÉSZ) szécsényi csoportja közelmúltban, a római katolikus templomban és a kolostorban, az „írott kin­cseink” jegyében szervezte meg a templomok éjsza­káját. A gyermekek a hittanteremben és a templom­ban Sántáné UdvardyErika tanár-hitoktató, a KÉSZ vá­rosi elnöke vezetésével kézműves foglalkozáson, kö­zös éneklésen vettek részt, s megismerkedtek a kolos­tor könyvtárának legértékesebb darabjaival. A kolostor folyosóján szép számú érdeklődők jelen­létében avatták fel Koháry István emléktábláját. A megjelenteket - köztük Stayer Lászlót, a város polgár- mesterét - Varga Tibor, a Kereszténydemokrata Nép­párt (KDNP) szécsényi szervezetének elnöke köszön­tötte. Galcsik Zsolt levéltáros avató beszédében előbb arról szólt, hogy 2006-ban Varga Kapisztrán házfő­nökkel arról beszélgettek, a kolostor folyosóján Szécsény jeles személyiségének tiszteletére emlék­táblát kellene állítani. Bárkányi János és Szécsényi Tamás tábláit követően most - köszönhetően az ada­kozóknak is - a harmadik mementót leplezték le. Ezt követően részletesen ismertette Koháry István életét, munkásságát, majd megköszönte Pintér Sán­dor, Smelkó István, Makovinyi Sándor és Juhász Mik­lós önkormányzati képviselőknek, a KDNP tagjainak a kezdeményezést és a segítséget. A táblán az olvasható: „Gróf Koháry István hadvezér, országbíró, költő emlékére, aki a török utáni időkben a ferences rend jótevője, az elnéptelenedett Szécsény város és kolostor újraépítésének bőkezű támogatója”. A kolostor folyosóján, Kériné Szabó Mária, a KÉSZ szécsényi titkára egyházi és az egyházhoz kötődő könyvekkel, versekkel fogadta a látogatókat. A temp­lomban bibliából, kódexekből rendeztek kiállítást. Já­nos evangéliumából folyamatosan olvastak fel részle­teket. A kolostor ebédlőjében értékes dokumentumo­kat láthattak a látogatók, például a plébánia legrégeb­bi anyakönyvét, amelyben az első bejegyzés 1694. má­sodik hó 23-án volt. A Szécshenyi György teremben egykori imakönyvek, egyházi verseskötetek között la­pozgathattak az érdeklődők. A templomban a péceli Szerbusz zenekar megzenésített kortárs költők verse­ivel szép zenei élményt nyújtott a hallgatóknak. A szentmisét követően a balassagyarmati Csábi István előadóművész versekkel, dalokkal kedveskedett a kö­zönségnek. A rendezvény közös hálaadással zárult. A helyi evangélikus gyülekezett a nyitott templo­mok napját a szécsényi evangélikusok jótevője, a vá­ros egykori országgyűlési képviselője, Pulszky Ferenc előtt hajtott fejet. A Magos égben szárnyalható ének­kel kezdődött a rendezvény, majd Csatlós Noémi, a szécsényi evangélikus gyülekezett tagja, Mikszáth Kálmán - Pulszky Ferenc sokoldalúságát, tehetsé­gét, szervező erejét idéző - írásával köszöntötte a je­lenlévőket. Ezt követően koszorúzták meg Pulszky Ferenc emléktábláját. Az ünnepség a templomban folytatódott, ahol Csat­lós Noémi elmondta: Pulszky Ferenc a politikus, ré­gész, műgyűjtő, múzeumigazgató, újságíró születé­sének 200. évfordulójára emlékezünk. Szécsényben különös jelentőséggel bír ez az esemény, hiszen egy 680 esztendős város tiszteleg egykori országgyűlé­si követe előtt, 145 éves gyülekezet mond köszöne­tét, 115 esztendős templomában jótevőjének. Dr. Deme Péter, a Pulszky társaság elnöke, szólt a Pulszky család történelmi jelentőségéről. Ezt köve­tően dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója előadásában felvázolta Pulszky Ferenc életét, munkásságát, kiemelkedő történelmi szemé­lyiségét. A rendezvény dr. Feketéné Bendő Kata or­gonahangversenyével ért véget. Szenográdi Ferenc HIRDETÉS Szentkút legendái A legenda a magyar-kun háború korából ma­radt ránk. A hazánkat többször megtámadó kun sereg a Cserhát erdőibe menekült Fászló király csapatai elől. A „lovagkirály” nemcsak a haditer­vet alkotta meg a tanácskozásokon, hanem ma­ga is aktív résztvevője volt a csatáknak. Az egyik ütközet alkalmával az ellenséges lovasság rátört a király csapataira. Mivel a menekülés útját egy széles és mély szakadék vágta el, bíztak a sike­rükben. De a király Szög nevű paripája egy szök­kenéssel átugrotta a szakadékot, patája nyomá­ban, vékony sugárban víz bugyogott fel. Szűz Mária megjelenését a szájhagyomány a következő történetben meséli el: Az 1100-as évek táján a Szent Szűz megjelent ezen a helyen a gyermek Jézussal a karján egy hársfa lombkoro­náján, és rámutatott a Szent Fászló által fakasz­tott forrásra, majd azt mondta egy néma pásztor­gyereknek, hogy igyon a vízből. A fiú azonnal meg is gyógyult. A fiú apja megnézte a forrást, és ásni kezdett. Lassan kiszélesedett a nyílás, és ebből lett a SZENT KÚT. A csodás gyógyulás idő­pontja nem ismert, tény azonban, hogy a Szent Kút a török hódoltság idején már megvolt. SZÉCHÉNYI II I I KII 11 *■ A lovon A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése ÉMOP-2.1,1/A-12-k~2012-0006 nalú, komplex vallásturisztikai központ jön lét­re, amely reményeink szerint meghatározó vonz­erővel bír majd országos és nemzetközi viszony­latban egyaránt. Akik a korábbi években már ellátogattak ide, bizonyára hatalmas változásokat fognak tapasz­talni, de továbbra is találkozhatnak a kegyhely nyugalmával, békéjével. Akik pedig most járnak majd itt először, maradandó emlékekre és gyö­nyörű környezetre számíthatnak Mátraverebély- Szentkúton. Magyarország római katolikus nemzeti kegy­helye a ferences szerzetesek által működtetett Mátraverebély-Szentkút, ahová több mint 800 éve érkeznek a zarándokok, hogy zarándokútjukon, a szent kút forrásánál és a különböző liturgikus ese­mények során megújulást találjanak. Az első templomot az 1100-as évek második felében épí­tették, ennek utóda, a barokk kegytemplom 1970- ben basilica minor rangot kapott. A búcsújáróhely csodálatos hegyvidéki környezetével az évszázad­ok során a római katolikusok leglátogatottabb ma­gyarországi kegyhelye, de egyben a turizmus egyik jelentős hazai bázisa is lett. 2012-ben a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány által létrehozott Fons Sacer bel­ső egyházi jogi személy sikeresen pályázott a szentkúti komplexum vallásturisztikai vonzerő­vé fejlesztésére, rekonstrukciójára. Ezzel az el­múlt évtizedekben háttérbe szorított kegyhely az európai uniós pályázat keretében több mint 2,7 milliárd forintot nyert a teljes kivitelezésre. A fejlesztés legnagyobb részének elkészülte 2014 decemberére várható. A tervezés során ki­emelt figyelmet fordítottak a szent helyek és te­rek nyugalmának és szentségének megőrzésére, valamint azoknak a turisztikai lehetőségeknek a megteremtésére, amelyek az ideérkezők számá­ra használhatóbbá teszik a búcsú­járóhelyet (pl. akadálymentesítés, zarándokszállás, közösségi terek). A rekonstrukció egyik fő célja, hogy a kegyhely építészetileg is egységes arculatot kapjon, hogy az üzemeltetés alkalmazza a környe­zetkímélő technológiákat. A műemléki védettségű barokk kegytemplom, a rendház és a templomkert rehabilitációja, a za­rándokok gyülekező helye, a sza­badtéri misézőhely liturgikus tere és a szent kút környékének rende­zése kiemelt jelentőséggel bírt a fejlesztésben. Már most nagyon so­kakat vonz Marko Ivan Rupnik ha­talmas szabadtéri mozaikkompo­zíciója, amely Szűz Mária életének három eseményét és a Magyarok Nagyasszonyát mutatja be, ma­gyar szentekkel körülvéve. A pá­lyázat keretében ezeken kívül még számos egyéb projektelem is he­lyet kapott, így például egy- és két­ágyas zarándokszállás 55 fő részé­re, hat és tizenhat ágyas zarándok­fogadó 108 személy befogadására. A beruházással 21. századi színvo­4

Next

/
Thumbnails
Contents