Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)
2014-07-19 / 166. szám
Nem ötödikén lesz a választás Biztosan nem az első lehetséges időpontban, október 5-én lesz az önkormányzati választás, ehhez ugyanis Áder János köztársasági elnöknek csütörtök éjfélig ki kellett volna írnia a választást. Budapest. Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását októberben kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja vasárnapra essen. Idén októberben négy vasárnap lesz: íjén, 12-én, 19-én és 26-án. A választási eljárási törvény szerint az önkormányzati választás napjának a kitűzés napját követő 80. és 100. nap közé kell esnie. Az október 5-i időponthoz június 27. és július 17. között kellett volna kiírnia a köztársasági elnöknek a választást. Amennyiben az államfő úgy dönt, hogy az őszi önkormányzati választást október 12-re tűzi ki, akkor erre július 24-én éjfélig van lehetősége. Ha azonban úgy dönt, hogy október utolsó vasárnapján legyen a szavazás, és a lehetséges száz nap helyett csak a voksolás előtt 80 nappal tűzi ki a választást, akkor erre egészen augusztus 7-én éjfélig lehetősége van. Orbán Viktor: indokolt a zárolás Orbán Viktor miniszterelnök szerint ilyenkor az a helyes, ha egyértelművé teszik: a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt.. Vész- és óvintézkedésként indokoltnak nevezte pénteki rádióinterjújában a kormányzati kiadásokat érintő 110 milliárd forintos zárolást Orbán Viktor miniszterelnök. Budapest A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az intézkedésre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot, mert bár tartani fogják a költségvetési hiányt, a tervezett szint „szélén", három százalék körül lesz a deficit. Közölte: ilyenkor az a helyes, ha egyértelművé teszik „ország-világ számára”, hogy a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt. Ennek azért van jelentősége, mert Magyarországnak folyamatosan hiteleket kell felvennie lejáró adósságai finanszírozására, és nem mindegy, hogy milyen feltételekkel jut hozzájuk. A kamat mértékét befolyásolja, hogy a hitelezők stabilnak látják-e a költségvetést és eltökéltnek érzékelik-e a kormányt abban, hogy tartani fogja a hiányt.- Szerintem a zárolások nem szükségesek, azonban vész- és óvintézkedésként indokoltak voltak - fogalmazott Orbán Viktor. Arra a kérdésre, fáj-e, hogy le kellett állítani stadionépítéseket, a kormányfő úgy válaszolt, szerencsére nem kellett leállítani. Kifejtette, a zárolás számos olyan tételt tartalmaz, amit egyébként sem tudtak volna kifizetni, például a sportberuházások egy részét a tervezések elhúzódása miatt idén nem fizetik ki, az átcsúszik a következő évre. Beszélt arról is, hogy az egyetemekre kinevezendő kancellárok egy része már megvan, kivétel nélkül elismert gazdasági szakemberek. Magyarországon az egyetemek gazdaságilag rendkívül rossz bőrben vannak. Néhányat már átvilágítottak, és most el kellett rendelni az összes átvilágítását. Eladósodtak, a gazdálkodásuk sok tekintetben nem ésszerű, hosszabb távon fenntarthatatlan pénzügyi feltételek között működnek. Az egészségüggyel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, szeretnék elkerülni, hogy a kórházakban a pluszszolgáltatások fizetősek legyenek.- Vannak területek, a szépészeti beavatkozások, ahol ezen lehet gondolkodni - jegyezte meg. A politikus úgy látja, hogy a háziorvosi rendszer nem elég erős, és ha a kórházak bajait akarják megoldani, akkor a háziorvosokat kell megerősíteni, akik pénzügyileg is nehéz körülmények között dolgoznak. Orbán Viktor Jean-Claude Juncker megválasztott európai bizottsági elnök programjáról azt mondta, a tíz pont egy részével egyetértenek, a másik részéről pedig párbeszédet folytatnának. Utóbbiak között említette a bevándorlást, amelyről szerinte az EU-ban azt gondolják, hogy jó dolog. A miniszterelnök kijelentette, a bevándorlás rossz dolog, be kell fogadni a politikai üldözötteket, de azokat, akik gazdasági nehézségek miatt hagynák el otthonukat úgy kell segíteni, hogy otthon tudjanak maradni. Vitatta a bevándorlás melletti azon érvet, hogy Európának munkaerőre van szüksége. Orbán Viktor szerint Európának saját munkanélkülijeit kellene mozgósítania, a bevándorlóknak adott pénzből számukra - ideértve a lassan tízmilliós európai cigányságot is - kellene meghirdetni oktatási programokat.- Ha már munkaerő-tartalékról beszélünk, akkor rájuk kell gondolnunk, és nem mondjuk az Afrikából érkező menekültekre - fogalmazott. Orbán Viktor azt mondta, abban maradtak Junckerrel, hogy mielőtt az új bizottság megkezdi munkáját, lesz egy találkozójuk, amelyen számba veszik az EU és Magyarország közötti vitákat. Ezek közé sorolta a földtörvényt, a devizahitelesek ügyét, az olcsó energiát, a rezsicsökkentés kérdését, valamint a multikat és a bankokat terhelő adókat. HIRDETÉS MUNKA^ Munkaügyi felelősség exportálva. Bérköltségek optimalizálva. MUNKAERO-KOZVETITES Sikerdíjas kiválasztás garanciával. Kell ennél több? Közel 100.000 fős aktív adat Online és offline hirdetések. Idejét és pénzét is megt Akciós áron! . ' leTOtQŰt3' ügyte»sz°<a WOB^ H-1134BP-. RÓC,er +3618889200 ^ „ Q R 9 2 0 6 I 888 a .«i.ih hu E-rna»'- ^3 „onup wwwwo^ayoub Megjósolta a megszorítást Nem a levegőbe beszélt Gyurcsány Ferenc Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke nem a levegőbe beszélt, amikor a választási kampányban megjósolta, hogy megszorításra lesz szükség, mivel a kormány nem tud költség- vetést készíteni - tudatta Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségi tagja pénteken az MTI-vel. Budapest. A politikus közleményében emlékeztetett rá: a kampányban Gyurcsány Ferenc jóslatára a Fidesz úgy reagált, hogy a baloldal és a megszorítások kéz a kézben járnak, mára azonban „kiderült, hogy nem Gyurcsány Ferenc beszélt a levegőbe, hanem a Fidesz”, és a megszorításokat a választás után tovább kormányzó jobboldal sem tudja elkerülni. A DK elnökségi tagja ezzel arra reagált, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön bejelentette: a kormány 110 milliárd forintot zárol a kormányzati kiadásokból azért, hogy biztonsággal teljesíthető legyen a 2,9 százalékos hiány a GDP arányában. Kerék-Bárczy Szabolcs közleményében azt írta: erre az évre kifejezetten választási költségvetés készült, „amelyet máris korrigálni kell”. „Először a madzagra kent mézként megemelt közmunkaprogramot fogták vissza: már májusra százezer közfoglalkoztatottat löktek ki a rendszerből, ami a költségvetésben legalább 70 milliárdos megtakarítás” - írta, hozzátéve, hogy csütörtökön pedig Varga Mihály jelentett be újabb 110 milliárdos megszorítást. Februárban a DK elnöke azt jósolta, hogy „a makacsul 310 forint körül tanyázó euró-árfolyam mellett 250 milliárd körüli megszorításra lesz szükség” - idézte fel. „Ezek szerint tehát számíthatunk még egy, 70-80 milliárdos kormányzati szeretet- csomagra is”, ha addig nem romlik tovább a helyzet - fűzte hozzá. Kerék-Bárczy Szabolcs szerint hiába állítja azt Varga Mihály, hogy a kormány csak saját magán takarékoskodik, mivel „az összeg bő egyharmadát a minisztériumoknál zárolták, ami annyit jelent, hogy további 40 milliárddal jut kevesebb munkahelyteremtésre, továbbá a már amúgy is kivérez- tetett oktatásra és egészségügyre”. A DK elnökségi tagja szerint a megszorítás a bizonyíték arra, hogy a kormány gazdaságpolitikája vakvágányon halad.
