Nógrád Megyei Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 150-176. szám)
2014-07-19 / 166. szám
MTI FOTÓ: SOÓS LAJOS Ha zaérkezett a hagyaték Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (MTA BTK) főigazgatója Kampánynap a biztonságért Agáré Rendőrök és polgárőrök osztottak szórólapokat pénteken az agárdi vasúti átjárónál, ahol a MÁV Zrt. és rendőrség közös baleset-megelőzési kampánynapot tartott. Gyógynövények ünnepe Magyarországra érkezett Dohnányi Ernő, a világhírű zeneszerző és zongora- művész amerikai hagyatéka, melyet unokája az MTA BTK Zenetudományi Intézetének ajándékozott. Budapest Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára és Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének igazgatója pénteken Budapesten bejelentette, hogy a hagyaték gondozója az intézet Lendület-kutatócsoportja, a Dalai Anna vezetésével működő 20- 21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport lesz, amely a korábbi Dohnányi Archívum gyűjteményét is megörökölte. Fodor Pál, az MTA BTK igazgatója hangsúlyozta, örömteli, hogy a hagyatéki rész hazahozatalában kiválóan működött együtt a magyar tudomány és kulturális diplomácia. Dohnányi 1944-ben hagyta el Magyarországot, és 1949-ben telepedett le az Egyesült Államokban, ahol a Floridai Állami Egyetem zongora- és zeneszerzés professzora lett. 1960-ban bekövetkezett haláláig zenei kéziratok, levelek, fényképek, dokumentumok, könyvek, kották és egyéb emlékek ezrei gyűltek össze floridai otthonában. A zeneszerző mostohaunokája, a Dohnányi-ház jelenlegi tulajdonosa, Seán Ernst McGlynn nemrég úgy döntött, hogy a házban maradt teljes hagyatékot a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozza. Ez a teljes Dohnányi-hagyatéknak körülbelül az egyharmada. Dalos Anna elmondta, hogy munkatársaival - Kusz Veronikával és Biró Violával - ezt a 23 nagyobb doboznyi anyagot listázták és szállították most haza a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A dokumentumok körülbelül egyharmada könyv és kotta, de van köztük több mint száz eddig ismeretlen fénykép is, felesége naplója, valamint személyes tárgyak, például a zeneszerző tásDohnányi Ernő útlevele kája és az a zongorabillentyűzet- kivágat is, amellyel a művész hosszú útjain tarthatta edzésben az ujjait. A feldolgozás és digitalizálás után valamennyi dokumentum kutatható lesz. Balatoni Monika azt is bejelentette, hogy a magyar kormány elkötelezett a teljes Dohnányi- hagyaték egy további egyharmadnyi részének megvásárlására, amely a Floridai Állami Egyetem zenei tanszékén van letétbe helyezve. Ä kormányzat 60 ezer dollárral (közel 14 millió forint) támogatja a letét visszaszerzését. A hagyaték maradék egyharmada a British Libraryben található, ennek megszerzéséért tárgyalásokat folytatnak. Balatoni Monika elmondta, hogy Dohnányi Ernő halálának 55. évfordulóján, 2015. február 9-én emléktáblát avatnak a floridai Tallahásseeben található Dohnányi-ház falán. Richter Pál hozzátette, hogy október elsején kiállítást nyitnak A 40 éves Zenetudományi Intézet 30 éve az Erdődy-palotában címmel, és a tárlat anyaga hangsúlyosan a most megszerzett Dohnányi-hagyaték dokumentumaira is fog támaszkodni. A Zenetudományi Intézeten belül 2002. január elsején jött létre a Dohnányi Archívum az akkori kulturális miniszter, Rockenhauer Zoltán kezdeményezésére, ám az archívum működését csak 2009- ig finanszírozta az állam. 2012- ben Dalos Anna és csapata nyertes akadémiai Lendület-pályázata tette lehetővé a folytatást, a Dohnányi-anyagok gyűjtése és kutatása, gondozása azóta a 20- 21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport feladata. Gyógyteakóstolás, gyógynövény-bemutató és egyéni tanácsadás is várja azokat, akik szombaton és vasárnap ellátogatnak a Bükkszentkereszti Gyógynövénynapokra. Bükks entiereszi A gyógynövénynapok megálmodója a közismert „bükki füvesember”, Szabó György, aki a régi családi hagyományt követve készíti gyógyteáit, és aki a kétnapos ünnepen a növényekkel való gyógyítás tudományát, a gyógynövények titkait osztja meg a látogatókkal. A szervezők idén is szakmai előadásokkal, tanácsadókkal várják a bükki községbe látogatókat, az egészséges életmódról, testi-lelki harmóniáról beszélő előadók között lesz Eőry Ajándok terméNyíregyháza. Tóth Alexandra állatorvos (balra) és Sitkuné Beáta gondozó egy készülékkel leolvassa az egyhónapos vörös vari (Varecia rubra) hármas ikrek egyikének bőre alá ültetett egyedi azonosítót a Nyíregyházi Állatparkban. szetgyógyász és László-Bencsik Ábel, a Gyógynövénykutató Intézet kutatója is. A szakmai programokat egyebek mellett gyógyteakóstolás, egyéni tanácsadás színesíti, de tartanak szűrővizsgálatokat is. Az érdeklődőket gyógynövény-felismerés és gyógynövény-bemutató is várja, mód nyílik a füvesember gyógynövénykertjének megtekintésére és a bükki táj felfedezésére is. Ugyanakkor kézművesek, népi iparművészek is bemutatkoznak, a Bükkszentkeresztre látogatókat tájjellegű és gyógynövénnyel készült ételek, valamint a falu lakóinak házi finomságai is várják. Bükkszentkeresztnek egyedülálló, szubalpesi a klímája, 26 nappal több a napsütéses napok száma, mint az országos átlag, talán ennek is köszönhető, hogy az itt termő gyógynövényeknek „különleges” a hatása. HIRDETÉS 5 éven belül akár milliós nagyságrendben költené otthona felújítására a magyar Óvatosabban fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó terveinket, de a renoválásra szánt büdzsével nem fukarkodnánk. A magyar lakosság 2013-ban optimistán nyilatkozott a lakás vagy a családi ház felújítása, bővítése kapcsán, de a tervek többsége a háztartások 68%-nál még a jövő zenéje - derült ki a Lindab friss kutatá- sából.l A többség idén már sokkal óvatosabban fogalmazza meg a terveit, 1 éven belül csak a lakosság alig ötödé lát esélyt átfogó renoválásra. A következő években számos család tervez nagyszabású munkálatokat, 21% a tető- és csatornarendszer felújításában, 29% az otthon szigetelésében is gondolkodik. Mindezekre 48% több mint 300 ezer forintot költené, de 17% akár i millió forintot is fordítana otthona hosszú távú biztonságára, felújítására. Lakókörülményeink a 2013-as színvonalon A 18-59 éves magyarok lakókörülményei nem változtak számottevően az elmúlt 1 év során: a lakosság 54% családi házban él (2013-ban 53%), 84% saját tulajdonú ingatlanban. Új lakóház építésére a lakosság 4%-ánál került sor. A magyarok 29%-a tavaly úgy nyilatkozott, hogy belefogna otthona felfrissítésébe, az elmúlt 12 hónapban egyelőre a háztartások 68%-ánál nem történt előrelépés. Az elmúlt 1 évben a toplistát a beltéri munkálatok vezették (festés, konyha és fürdőszoba felújítás), a kültéri felújítások között pedig a képzeletbeli dobogó második fokán a tető felújításához kapcsolódó munkálatok állnak (15%), a szigetelés után (23%). Újító kedvű a vidéki lakosság A felújítási hajlandóság a vidéki lakosságban tombolt a legerősebben az elmúlt 12 hónapban: a vidéki városlakók 27%-a, a falun élők 26%-a frissítette fel a családi fészket. A budapestiek rosszul szerepelnek országos összehasonlításban, a fővárosi háztartások mindössze 17%-ában került sor a lakás vagy a ház felújítására. A magyarok óvatosan fogalmazzák meg a jövőbeli terveiket, s noha a lakosság fele tervez felújítást, csak alig egyötödük kezdene bele a munkálatokba- rövid időn, 1 éven belül. Az újépítések várható aránya 5 éven belül is igen alacsony lesz, mindössze a népesség 6%-a számít arra, hogy újonnan épített otthonba költözhet; a lakosság domináns hányada (89%) csak felújításban gondolkodik. Azok aránya viszont jelentős, akik hosszabb időn belül (5 év) nagyobb volumenű felújításban gondolkodnak, többek közt 21% a tető felújítását, illetve a csatornarendszer cseréjét, 29% hőszigetelést tervez. Hitel? Köszönöm, inkább nem. A hitelre továbbra is csak másodlagos megoldásként tekintenek a magyarok, 55% elsősorban a saját megtakarításait fordítaná felújításokra. 48% 300 ezer forintnál is többet szánna az otthona megszépítésére, de 17% jóval magasabb összeget, akár 500 ezer - 1 millió forintot is költené a nagyobb, komplexebb felújítási munkálatokra. Mi is van a fejünk felett? A hazai épületek jó részén továbbra is elöregedett, korszerűtlen tető található, a lakóépületek több mint felén 20 évvel régebben készült a tetőszerkezet. A vidéki falvakban (56%) és Budapesten (42%) a legaggasztóbb a helyzet, s ez a magas arány komoly biztonsági kockázatokat tükröz. A válaszadók beszámolói alapján egyértelművé válik, hogy a magyarok összességben kevésbé ügyelnek arra, mi zajlik a fejük felett, hiszen mindössze 17% látja úgy, hogy otthonán rossz állapotban van a tető. Noha a tetőrendszer felújítása valamennyi család esetében a nagy volumenű kiadások közé tartozik, választásaikban a magyarok még nem. elég körültekintőek. A tetőfedő anyagokkal kapcsolatban a tartósság a legfontosabb szempont, majd ezt követi az ár, míg a garancia, az ismert, megbízható gyártó kiválasztása és a pótolhatóság nem szerelteinek az elsődleges szempontok között. Modern küllemre vágy unk Noha a lakosság 73%-a szerint hazánkban továbbra is a cseréptető, a cserepes tető forma a legelterjedtebb, a családi ház tulajdonosok ó3%-a örömmel látna otthonán modern, acél síklemezes tetőt. A panelházak vagy sorházak lakói (76%) egyértelműen e típus mellett tennék le a voksukat. A magyar lakosság összesen 67%-a választana acél síklemezes tetőket. Aggasztó tény ugyanakkor, hogy e műszaki ismereteket feltételező munkálatok esetében az érdeklődők közel fele (47%) az interneten szerzett információkra támaszkodna, és csak 32% fordulna szakemberhez, vagy magához a gyártókhoz. Ami pedig a színeket illeti, e téren konzervatívak a magyarok, 37% szerint akkor tető a tető, ha piros; de 25% örömmel választana terrakotta, 22% barna színt. Konklúzió A kutatás eredményei - elsősorban a magyarok felújításokhoz kapcsolódó költési hajlandósága - alapján arra következtethetünk, hogy az otthon értékének és minőségének megőrzése valamennyi család esetében az elsődleges szempontok közé tartozik. A hosszabb, 5 éves távra szóló tervek a tudatosabb tervezést igazolják, de e téren még van hová fejlődni. A kellő műszaki ismeretek hiányában ugyanis sokan másodlagos jelentőséget tulajdonítanak több lényeges kérdésnek - jó példái ennek a lakosság tetőkkel, tetőfelújítással kapcsolatos attitűdjei. A Lindab a biztonságos tetőzet fontosságára hívja fel a figyelmet és arra, hogy az olyan nagyobb kiadásokkal járó munkálatok esetében, mint például a tetőfelújítás, a tudatos döntéshozatal és a hosszútávra szóló megoldás elengedhetetlen feltételei a széles körű informálódás, valamint a gyártók, szakemberek bevonása. A vállalat fél évszázados tapasztalatát felhasználva, a változó igények mentén fejleszti, bővíti a kínálatát annak érdekében, hogy kiváló alternatívákkal szolgáljon a hagyományos cserép és a modern, .síklemezes tetők kedvelőinek egyaránt. Svédacél anyagú komplett tetőrendszerei az Időtálló minőséget, a legmagasabb szintű biztonságot és a legkorszerűbb technológiát ötvözik az esztétikus kivitelezéssel. Lindab Nyári Tetőfelújítási Akció és Tető Nyereményjáték, referenciák: www.felujitas.lindab.hu Vörös varik az állatnarkban
